buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Etimológiai szótár


2006.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Közel 8700 magyar szóról és közel 300 magyar toldalékról tudhatjuk meg az újonnan megjelent Etimológiai szótárból, hogy nyelvtudományunk mai álláspontja szerint honnan származnak és ismereteink szerint mióta használjuk őket.

Ennél persze jóval több szót foglal magába a szótár, hiszen pl. a kever szócikknél a keverő, a keverék, a keveredik és a keverget alakokat is adatolja. Elméletileg e szótárban „benne van” a Toldi ugyanúgy, mint a Vér és arany. Mégse gondoljuk, hogy helyes algoritmus alapján helyes sorrendbe téve e 9000 nyelvi elemet, megkaphatjuk Arany, Madách vagy Ady műveit. Az emberi szellem működésének egyik legtalányosabb folyamata, a nyelv változása miatt szavaink és a nyelvtani szerkezetek megmagyarázhatatlan sebességgel avulnak el vagy mennek át jelentésmódosuláson.

Van olyan vélekedés, és nem állítható róla, hogy csak szűk körben terjed, mely szerint a magyar nyelvtudomány a világ egyetlen olyan diszciplínája, főleg a nyelvtörténet, amely az elmúlt másfél évszázadban nem változtatott dogmáin, nem értékelte újra nézeteit, nem revideálta konklúzióit. A fizikától az öröklésmagyarázatig számtalan forradalmian új ismeret, összefüggés és elmélet rázta meg az emberiséget. Ezek a szeizmikus átrendeződések azonban nem érintették a finnugor nyelvtudományt: aki százötven éve megtanulta az alapvető tudnivalókat, az ma is tökéletesen elboldogul ezzel a tudásával.

Egy másik vélekedés szerint a magyar nyelvészet nem ismer magyar szavakat: csak szláv, latin, német és egyéb jövevényszavaink, kölcsönszavaink és nemzetközi szavaink vannak, magyarként meghatározott szavak nem ismeretesek.

Mennyiben erősíti vagy cáfolja meg ezeket a vélekedéseket ez az új etimológiai szótár?
Kétségtelen, hogy azokon az alapokon építkezik, amelyeket már igen rég leraktak a neves elődök. Néhány szó származtatásával kapcsolatban egyértelműbbé (vagy éppen bizonytalanabbá) lett a hivatalos vélemény, modernebb a fogalomhasználat is, és áttekinthetőbb az ismeretek halmaza. Alapvetően azonban nem tudunk meg sokkal többet annál, mint amit a szakma eddig is tudott – tény viszont, hogy a nagyközönség most először férhet hozzá ezekhez az ismeretekhez egy olyan kézikönyvben összefoglalva, amely haszonnal forgatható.

De mi is a helyzet a magyar szavakkal?

Legtöbb szavunk jövevényszó. Török, szláv, latin és újlatin, kaukázusi, angol, jiddis, stb. s még eszkimó eredetű is van kettő. A jövevényszavak mellett ott vannak még a vándorszók és a nemzetközi szavak. De vannak még a vitatott és az ismeretlen eredetű szavak is. Valóban, mintha valaki irtózna leírni azt, hogy magyar szó, s ez már sajátos filozófiai tartalommal látszik megtölteni az ismert kérdést: mi a magyar? Hát nem magyar szó az, hogy vér, víz vagy lúd? Nem, kérem. Az „ősi, finnugor kori szó” meg „ősi, uráli kori szó”. És vannak belső szófejleményeink, hangfestő eredetű szavaink, meg hangutánzó szavaink, csak valahogy tényleg magyar szavaink nincsenek. Hiába jelenti igen sokak számára az uráli, a finnugor, de még a permi is egyszerűen azt, hogy magyar, hiába, hogy adott szavainknak egyetlen nyelvben sincs párhuzamba állítható megfelelője, a helyzet az, hogy „eredet” szerint nem létezik „magyar”. De vigasztaljon mindenkit, aki sérelmesnek tartja e tényt, a szótár címét (Etimológiai szótár) magyarázó alcím: Magyar szavak és toldalékok eredete. Akkor hát megegyezhetünk abban, hogy a magyar nyelv minden szava magyar.

A válogatás – melyek a mai magyar nyelv legfontosabb szavai – mint minden válogatás, önkényes. Ki tud arra magyarázatot adni, hogy miért hiányzik a szótárból a dakszli, ha egyszer benne van a mopszli, a pacsni és a lakli. Ilyen kérdések százával tehetők föl, de ha ezzel foglalkoznánk, ez eltakarná a kis kollektíva (Tamás Ildikó, Dolovai Dorottya, Jankovicsné Tálas Anikó, Sipőcz Katalin, T. Somogyi Magda s a főszerkesztő Zaicz Gábor) érdemeit, a közel ezer oldalnyi tömény információt, a vitathatatlan professzionalitást és azt a tényt, hogy e kötet nemcsak tanulságos, de izgalmas olvasmány a nem szakmabelieknek is. Ki gondolta volna, hogy a „korai” szóalakot csak 1900-tól kezdve használjuk, a pasast 1897-től, a pasit 1911-től, míg a kölyök szó használatára 1165-től van adat, a lugaséra 1284-től. Ez ugyanolyan meglepő, mint az, hogy hatszáz-nyolcszáz éve följegyzett szavaink óriási hányadának első írásos említése tulajdonnévi előfordulás, ideértve azt az elkoptatott ótörök jövevényszót is, még a honfoglalás előtti időkből, melyet egy Baszó vagy Boszó nevű szolnoki ispán neve őrzött meg. Vagy, ami még cifrább: a tizedik-tizenharmadik századok közötti időszakból származnak, tehát mintegy háromszáz évre elszórtan, a következő szavak (első írásos említésükről van szó, nyilván), mindegyik tulajdonnévként: Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek és Szombat.

Ezért is látom helyesnek nagybetűvel írni őket – ha egyszer tulajdonnevek voltak…

A könyv számos hasonló rejtélyt vet föl, jónéhányra elfogadhatónak tűnő magyarázattal is szolgálva. Másokra meg nem. Ezért is ajánlható mindazok figyelmébe, akik hiszik, hogy a múlt képes arra, hogy megszólaljon. Mert itt most megszólalt.

Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete
Főszerkesztő Zaicz Gábor
Tinta Kiadó, 2006
998 oldal, 7990 Ft

Szőcs Géza

Tinta Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu