buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Gömöri György ötvenhatjai


2006.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Amikor az ember azzal tölti a napot, hogy Gömöri György költőt, esszéistát, emigráns magyart olvas a neten, kutatva a lényegi megszólalások után, kutatva azon összefüggések után is, amelyek nem jöttek át egyértelműen ötvenhatos gyűjteményéből, neurotikus hatások érik.
 

Ötvenhat a Gömöri-korosztályt követő nemzedék számára csábító titok, megfejtendő rejtély, a hivatalos napi recepcióból kirekesztve, érthető módon az oktatásból is, az elfogadott korabeli terminológia szerint az „ellenforradalom”. Egy-egy ország lakossága az adott időszak iskolarendszerének terméke, mégis legkevesebb, hogy meghökkentő az állítás, mely szerint „a 2001-ben megkérdezettek egyharmadának semmiféle képzete nem fűződik 1956-hoz, egyszerűen nem tudja, hogy akkor mi történt”. Ugyanígy minimum meghökkentő a következő idézet egy ötvenhatos konferenciáról: „... a forradalom jelentősége valóban világtörténelmi... ez volt az első anti-totalitárius felkelés, amelyik belülről, idegen katonai beavatkozás ellenére megdöntött egy igazságtalan, a magyar nemzeti érdekeket semmibe vevő pártdiktatúrát. Kiindulópontja lett tehát egy olyan folyamatnak, amely az 1968-as prágai tavaszon és az 1980–81-es Szolidaritás mozgalmon át végül is a szovjet gyarmatbirodalom felszámolásához vezetett.” Egyre gyakrabban hallható ötvenhatosok szájából, hogy ők személyesen buktatták meg a Szovjetuniót. A fiatal hallgató ilyenkor elnézően mosolyog, hát persze. A teória a káoszmatematikából elhíresült pillangóhatást szervesíti ötvenhatba, a kommunizmusra mért végzetes csapásban, mely szerint egy lepke szárnycsapása Pekingben olyan láncreakciókat indíthat el, hogy végeredményként New Yorkban felhőkarcolók sora dől romba. A Szovjetunió ötvenhat után elég rendesen lenyomta a brezsnyevi pangást, majd a trottyos elsőtitkárok nyomorúságát (benne az ugyancsak remekül túlélő ötvenhatos Andropovval), és ha a keményvonalasok trónolnak a Kremlben, Gorbacsov nem cselezi ki őket, ráadásul a közismert szocialista munkamorált nem terheli meg a hidegháború fegyverkezési versenye, nem beszélve az életben-anyagban költséges kalandnak számító Afganisztánról, a nagy SZU még elkolompol néhány évtizedet. Ötvenhat hatásával egyenértékű volna, ha azt mondanánk, a 280-as germán betörések már jelezték Róma bukását, amelyet a 455-ös Róma-dúlás koronázott meg. De nem ügy. Az ember olyan szerkezet, szüksége van a hitre, hogy világpolitikai hatású cselekedetet hajtott végre.

A Pont Kiadó által megjelentetett gyűjtemény átfogja Gömöri teljes emigrációs időszakát, és a 1989 után következőt is. Az első írás – A forradalom sodrában – a megtapasztalt forradalom, 1966-ban íródott. Személyes narráció, élőben, egyenesben. Akkor még ismeretlen, azóta ismert költők, újságírók, politikai újságírók. Köztük egy-egy megjegyzés, amelyből világossá válik, hogyan történhetett, ami, pl. Ladányi Mihállyal (jut eszembe: vagy huszonöt éve láttam fénymásolva Ladányi – aki később, nyilván ráhatásra, ellenforradalmazza ötvenhatot – hat, sorszámozott ötvenhatos versét, azóta se égen, se földön nem találom), hogyan írta ki magát egész életére az irodalmi életből Jobbágy Károly. Mi történik a Petőfi Körben. Hogyan szerveződik az egyetemek, főiskolák közt a felvonulás. Mi történik a háttérben, miért vacillál a Magyar Írók Szövetsége. Seregnyi apró adalék a tisztább képhez, a szemtanú apró, ám lényeges kiegészítései. Gesztusok, tekintetek, kapcsolatok, kommunisták és kommunistázások. Különös idő, különös viselkedési módok, az értelmiségi nép, minthogy semmit nem tud, fogalma nincs, merre tovább, támolyog a damaszkuszi úton.

A második rész a polonofil Gömöri lengyel kapcsolatait, a lengyelek és ötvenhat viszonyát járja körül. A többnyire lázongó, az oroszokkal a cári időkben is kényes viszonyban lévő lengyelek üdvözlik, versben, újságcikkekben, segélygyűjtésekkel ünneplik a forradalmat. Ellenségem ellensége a barátom. Bemutatja az ötvenhatos lengyel értelmiségi hozzáállását úgy Gomulkához, mint az ötvenhatos év lengyelek számára szintén belpolitikai viharokkal (+ a Vörös Hadsereg) terhelt időszakához. Ezekben a dolgozatokban, amelyek egyszerre beszélnek a magyar és a lengyel utóhatásokról, tucatszám jelennek meg olyan nevek, amelyeket elsodortak a nyolcvankilenc utáni bonyolult architektúra politikai viharai, mégsem kell erőlködnünk, hogy például Krassó Györgyöt felidézzük fehér hajával a létrán, amikor éppen utcát keresztel.

A kötet harmadik, befejező része ötvenhat tanulmányait, történelmi dolgozatait, irodalmát, tekinti át. A híres Bill Lomax-könyv, aztán a Párizsban kiadott A forradalom előzményei, alakulása, utóélete, de a recenzált kötetek közt helyek kap Zimán-di Pius manapság naponta háttérszövegként hallható (TV2) naplója is. Az irodalmi recenziókból már kiköszön a költő-irodalmár. Ide beugrik egy korábban olvasott Kortárs-béli megállapítása, amelyben Gömöri a Tűztánc antológia szerzőit Kádár-huszárok parádéjának nevezi. Különös a szikár megkülönböztetés, hiszen Rákosi- és Kádár-huszárok tömegével mozognak ma is a kortárs magyar irodalomban akár az antológiákat, akár a díjak hadát nézzük. A világ rendje. Az is a világ rendje, hogy Magyarországon nehezen jutott át – az ismert okoknak köszönhetően – az ötvenhatos irodalom. Problémás, és ez még nem is megfelelő kifejezés.

Talán ennek köszönhető, hogy a Simonffy-regény (Rozsda ősz) olyan, amilyen. És nem kétséges, hogy miért olyan a Karinthy-regény, a Budapesti ősz. Mint ahogy az sem kétséges, amivel Gömöri György a Méray Tibor-recenziót zárja: „A Párizsi vártánt akkor is sokan fogják olvasni, amikor már a kutya sem emlékszik E. Fehérre, vagy Chrudinákra.”

Gömöri György: Az én forradalmam
Pont Kiadó, 2006
2320 Ft

Onagy Zoltán

Pont Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu