buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az örökkévalóság vége


2006.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Big Bang – egyszerű és szellemes elnevezése egy teóriának, amely felforgatta a világ eredetéről való elképzelésünket. Ki hinné, hogy az ősrobbanás elméletének keresztatyja nem más volt, mint a rivális tábor, az állandó állapotú Univerzum híveinek szellemi vezére, Fred Hoyle, aki eredetileg egy cinikus hangvételű cikkben, becsmérlő szándékkel nevezte így a táguló világegyetem mellett érvelő kozmológiai iskolát. Ráadásul a sors fintoraként, különös módon, szintén neki köszönhető azon egyike is a perdöntő tudományos bizonyítékoknak, amelyek végül a Nagy Bumm-elmélet javára döntöttek el egy több évtizedes, csillagász körökben véresnek számító csatát.

Simon Singh, brit fizikus arra vállalkozott, hogy krónikása lesz ennek az időszaknak, amely nemcsak tudománytörténeti epizódként érdemel figyelmet, hanem emberi sorsok, szívósan, türelemmel végigvitt kísérletek, zseniális megérzések, aprólékos bizonyítások, kegyetlen presztízsharcok, zsákutcába vivő tévedések, kreatív ötletek és nem utolsó sorban szerencsés véletlenek páratlanul izgalmas szövevényeként is. A gyökerek mélyek – egészen az ókorig nyúlnak vissza…

Ekkor történt ugyanis, hogy azok a bizonyos görögök – először az általunk ismert történelemben – a természet jelenségeire elkezdtek nem természetfölötti válaszokat keresni. Eszköztárukban a logika, a matematika, a filozófia és a kísérleti bizonyítás szerepeltek, vizsgálatuk tárgya pedig az érzékelhető világ volt, beleértve magát a Földet és valamennyi égi objektumot. Legismertebbé Ptolemaiosz tanai lettek – fő műve, a heliocentrikus világkép alapkövének tekinthető Megalé Syntaxis egészen a 16. századig csaknem dogmának számított az Univerzum szerkezete tekintetében. Kevesebben tudják, hogy jó száz évvel Ptolemaiosz előtt két másik ravasz görög férfiú, Philolaosz és Arisztarkhosz megdöbbentően pontos leírást adott a kozmoszról, középpontban a Nappal, körülötte a köröket szorgosan rovó bolygókkal, közéjük sorolva a Földet is. Teóriájuk majd’ ezernyolcszáz évre merült feledésbe – Csipkerózsika-álmából három középkori tudós ébresztette fel.

A nevük Kopernikusz, Kepler és Galilei, munkásságuk pedig egy sok száz éves asztronómiai stagnálásnak vetett véget, megnyitva az utat a modern csillagászat számára, ahol a Föld kering a Nap körül, a tárgyak engedelmesen követik a klasszikus fizika szabta koreográfiát, mindezt szenvtelenül pontos adatokkal alátámasztva. A képzelet szülte ptolemaioszi epiciklusokhoz képest mindez forradalmai lépés volt, ám a legfőbb kozmológiai kérdést – ti. hogy mégis az egész hol, hogyan és mikor kezdődött - egészen a tizenkilencedik század végéig senki nem merte feltenni. A változás szele az éter létezésének cáfolata által kezdett fújdogálni, viharrá pedig a természettudomány egyik legnagyobb mágusának hatására duzzadt. Őt – mint azt már sejthetjük – Albert Einsteinnek hívták. Amikor 1905-ben közzé tette legendás írását a speciális relativitáselméletről, még maga sem sejtette, hogy nemcsak leszámolt a newtoni fizika által meghatározott világképpel, hanem egyben útjára indította az évszázad legvérpezs-dítőbb természettudományos vitasorozatát is.

Művét olvasva ugyanis két, addig teljesen ismeretlen tudósnak is sorsfordító ihlete támadt. Míg egyikük, Alekszander Friedmann a teória precíz matematikai levezetését végezte el, addig Georges Lemaître – elméleti fizikus és katolikus atya egy személyben – lényegét tekintve felskiccelte a táguló Univerzum históriájának alaptervét, benne az ősrobbanás alapgondolatával. Meglátásaikat levélben osztották meg a Mesterrel, aki válaszában Friedmannt is és Isten derék szolgáját is ridegen elutasította. A statikus világkép vége azonban már felsejlett a kozmológia távoli, s ekkor még homályos horizontján: az állandó állapotú kozmosz eonok óta masszívan álló épületét ugyanis Messier már elkezdte aláaknázni a csillagközi ködök bemérésével, ama bizonyos piros gombot pedig a huszadik század egyik legkarizmatikusabb tudósa, nevezett Edwin Hubble nyomta meg…

A perdöntőnek bizonyuló felfedezés 1923-ban történt: hosszú évek obszervatóriumi magányban töltött éjszakái után bizonyossá vált, hogy az addig sztelláris pacának vélt Androméda-köd nem lehet más, mint egy, a Tejúthoz hasonló, csillagok milliárdjainak otthont adó galaxis. Ez alapjaiban rengette meg a világ milyenségéről alkotott addigi elképzeléseket – miután pedig Albert Einstein 1931-ben hivatalosan is visszavonta elméletét a statikus világegyetemről, az ősrobbanás teóriája zöld lámpát kapott. Megkezdődhetett a bizonyítás részletes kidolgozása.

Az ezzel foglalkozó csapat vezéralakjai az ukrán származású George Gamow, Ralph Alpher és Robert Hermann lettek, akik előtt nem kisebb feladat állt, mint a tudományosan még kimunkálatlan világkeletkezési modell fényesre csiszolása. Sok egyéb mellett olyan problémákra kellett választ találniuk, mint hogy miért olyan a kozmosz vegyi összetétele, amilyen, mi a megoldása az Univerzum akkor feltételezett kora (1-2 milliárd év) és a csillagok kora (3-4 milliárd év) között feszülő meglehetősen kínos ellentmondásnak, vagy épp, hogy mi módon keletkeztek a galaxisok. Hosszú évek fanatikus munkájának gyümölcseként születhetett meg 1953-ban az Alfa-Béta-Gamma címen elhíresült tanulmány, amelyben összegezték addigi eredményeiket. A Nagy Bumm-teória helyzete sokat javult, kivéve két pontot: az elméletben feltételezett mikrohullámú háttérsugárzásnak se híre, se hamva nem volt, és (bár a hidrogén és hélium keletkezésére lenyűgözően elegáns választ adtak) a nehéz elemek létrejötte továbbra is a Teremtő műhelytitka maradt. Még szerencse, hogy – paradox módon – az állandó állapotú világegyetem elszánt híveinek sikerült megoldaniuk az utóbbi problémát…

A rejtély magyarázatát tehát szegény Fred Hoyle-nak köszönhették az ősrobbanás hívei, ám mindez úgy látszik nem volt elég. Hoyle közvetlen munkatársa ugyanis, nevezett Thomas Gold, egy kozmológiai konferencián porig alázott egy Martin Ryle nevű rádiócsillagászt, aki ezek után nem sajnált hosszú éveket áldozni arra, hogy merő bosszúból megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltasson a táguló Univerzum mellett. És miközben Ryle a természettudományos vendettán dolgozott (tegyük hozzá, elsöprő sikerrel), aközben a Végzet megadta a kegyelemdöfést az állandó állapot-elméletnek.

Egy szinte nevetséges véletlen folytán ugyanis két fiatal fizikus (Arno Penzias és Robert Wilson) rálelt a mikrohullámú háttérsugárzásra is, amelyet Gamowék korábban megjósoltak.

Lényegét tekintve az izmos hét évtizedig tartó vita ezzel lezárult, a Nagy Bumm-modellt a természettudomány hivatalosan is adoptálta. Ám – mint paradox módon a legtöbb háború – ennél jóval több eredményt termelt ki magából ez a majd’ évszázadnyi időszak: a vetélkedés inspiráló hevében kiemelkedő tehetségű zsenik szellemi kohóiban korszakalkotó meglátások, új tudományágak és iparágak, komplett világképünket átszabó grandiózus felfedezések születtek, totális paradigmaváltásra kényszerítve napjaink tudósait. Mindez mérföldkőnek tekinthető a minket körülvevő anyagi világ megismerése tekintetében, valahogy azonban az ember gyermekien romantikus része mégis kicsit vonakodik tudomásul venni a felnőttesen rideg konklúziót, mely szerint nincs örökkévalóság. Maradjon tehát utolsó vigaszul a tudat, hogy eleddig előbb-utóbb minden elméletnek megszületett a megdönthetetlen bizonyítékokkal alátámasztott cáfolata…

Simon Singh: A Nagy Bumm
Park Kiadó, 2006
623 oldal, 4900 Ft

Szirtes Borbála

Park Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu