buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Illyés Gyula József Attiláról


2006.10.05

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hiába állította azt a közelmúlt posztmodern irodalomtudománya, hogy a művek befogadásához nincs szükség semmi külső ismeretre, így az alkotók életrajzára sem, vannak konok irodalomtörténészek, és vannak számosan olvasók, akiket igenis foglalkoztat a jeles személyiségek életútja. Tudjuk, nem csökken az érdeklődés a neves történelmi szereplőket bemutató regényes vagy tudós életrajzok iránt. S hasonló a helyzet a művészekkel is. Miért lennének kivételek éppen a költők, az írók? Sokféle okból az embereket nemcsak a saját életük foglalkoztatja, hanem másoké is. A felszínen lehet ezt pletykaéhséggel is magyarázni, lényegesebb azonban, hogy az élettörténetekből, az egyes pillanatképekből választ remélhetünk a magunk gondjaira. A sikerekből, a kudarcokból egyaránt tanulni lehet.

Közvetlenebbül vagy áttételesebben, de a szépirodalmi művek is élettörténeteket tárnak elénk. S foglalkoztathat bennünket, hogy a mű és az alkotó által megélt sors miként kapcsolódik egymáshoz. Sejtjük már némi élettapasztalattal is, hogy senki nem lehet tökéletes, még a zseni sem, de ha ez a sejtés beigazolódik, nem szkeptikusabbak leszünk, hanem bölcsebbek. A művész személyiségét leggazdagabban és leginkább időtállóan a művei tárják elénk. Életszerűen azonban a kapcsolataiból ismerhetjük meg őt. József Attila barátságainak, szerelmeinek története önmagában is megörökítésre érdemes elbeszélés, ugyanakkor számos módon segíti munkásságának teljesebb megértését.

József Attiláról örömtelien sokan emlékeztek meg. A vele közeli kapcsolatba kerülő nemzedéktársak közül különleges Illyés Gyula helyzete. Részben azért, mert a második nemzedéknek – Szabó Lőrincet is említve – ők hárman a kiemelkedő költői. Részben azért, mert felhőtlennek induló barátságuk jéghidegen távolságtartóvá változott több ok miatt is. Részben pedig azért, mert József Attila tragikus halála minden kapcsolatát, így ezt is, átértelmezte.

Illyés esetében ezt egyedivé teszi Flórával kötött házassága. József Attila Flóra-versei után, mint ezt Illyés lejegyezte naplójában, ő volt az egyetlen magyar költő, aki nem írhatta versbe kedvese nevét. S bár évekig titkolták házasságukat, őket is folytonosan vádolták azzal, hogy halálba kergették József Attilát, hogy Illyés elrabolta tőle a lehetséges megmentőt. Ezért beszélte rá Ilylyés a hatvanas években feleségét arra, hogy írja meg emlékeit, hogy legalább a gyermekük megismerhesse majd a hiteles történetet. (Ez a könyv aztán 1987-ben vált közismertté.) Később ő maga is gondolkodott azon, hogy megírja kapcsolatuk történetét, ám erre nem került sor. Mindazonáltal több alkalommal megnyilatkozott költő-társáról, a legkülönbözőbb műfajokban: versben, esszében, naplójegyzetben, töredékes feljegyzésben. Ezeket gyűjtötte össze Domokos Mátyás, az életmű legalaposabb ismerője, közreadva a hagyatékból eddig ismeretlen szövegeket is. (Sajnos Illyés kapcsán is utolsó munkája lett ez Domokos Mátyásnak, aki a nyáron váratlanul meghalt.)

Illyés természetesen nemcsak ténybeli eseményekről, azokkal kapcsolatos emlékeiről nyilatkozott meg, hanem kapcsolatuk utóéletéről, fogadtatásukról is. József Attila Párizsból való hazatérése után, 1927-ben ismerkedtek meg, s egy vallomás szerint „Életembe úgy folyt bele, mint egyik folyó a másikba.” Múlhatatlannak ígérkezett a barátság, életre szólónak, mert szakmai és elvi alapon állónak bizonyult. Aztán mégis másként alakult. Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy Illyés hamar sikeres íróvá vált, József Attila pedig nem. Ennek oka azonban semmiképpen sem Illyés volt, inkább az, hogy a Babits elleni durva támadással a fiatalabb költőtárs jó időre megnehezítette a Nyugattal való kapcsolatot. Egy barátságot ez nem feltétlenül szakít meg. Nem is ez volt a fő baj, inkább az, hogy ideológiai szempontból kezdtek eltávolodni egymástól: különbözött a marxizmusról, a szocializmusról való felfogásuk. Ez tragikussá akkor vált, amikor 1934 nyarán Illyést – Nagy Lajossal együtt – meghívták a moszkvai írókongresszusra, még-barátját pedig nem. József Attila egy gyilkos hangú pamfletet írt erről, amit – Ilylyés feleségének fellépésére és baráti közbenjárásra sehol nem publikáltak, később pedig a hagyatékot gondozó elvtársak eltüntettek. Ezidőben Ilylyés a népi írók kibontakozó mozgalmának egyik vezéralakjává vált, József Attila pedig az urbánusok lapjának lett vezető költője és szerkesztője. Ha nincs a két tábor közötti feszültség, a nézeteltérés hamar tisztázódhatott volna. Erre azonban csak 1937 őszén került sor, amikor József Attila – Szárszóra utazása előtt – magához kérette Illyést, és kibékült vele. József Attilának ez a kiigazító gesztusa a Flóra-szerelemre is vonatkozik. Bár betegségében gyanakodott mindenre és mindenkire, így Ilylyésre is, s ezt olykor más barátai is erősítették, hitelesíti Flóra emlékiratait is: amíg élt Attila, ő kitartott mellette.

Illyés Gyula itt közölt írásai nemcsak a kapcsolattörténethez csatolható széljegyzetek. Portrévázlatot is adnak József Attila személyiségéről, s magáról a költőről is. Mástól nem tudhatnánk meg, hogy több alkalommal felkereste az édesanyjával lakó Illyést barátja távollétében is. A kései értelmezés: „otthon-, anyakeresési vágy?” Illyés Gyula pontosan tudta, hogy József Attila életműve Adyéval említhető egy rangban, hogy a világirodalomban „a szocializmus elméletének is első nagy versbefoglalója”, de ennél is több: „Az »európai« világérzés mindmáig azt mondja: a valóság teljes ismeretében az ember csak pesszimista lehet. József Attila költészete ennek a valóságnak teljes ismeretében lép túl a pesszimizmuson.”

Illyés Gyula József Attiláról
Szerk.: Domokos Mátyás
Nap Kiadó, 2006
166 oldal. 2688 Ft

Vasy Géza

Nap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu