buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Szövetség a halálra készülő és az élők között
„Ha velem valami emberi történik”


2006.10.05

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A testamentum szó hallatán három, egymástól jól elkülönülő fogalom jut eszembe: az Istennel való szövetségre utaló keresztény kánont megtestesítő Biblia, majd a világirodalom egyik remekműve, Villon Nagy Testamentuma, illetve az örökhagyó jogi dokumentum, a végrendelet. Az egyházi és a világi irodalom műfaji megjelölése mellett a jogi hatályú testamentum is tulajdonképpen különböző megkötöttségeknek eleget tevő műfaj, ami tartalmi és formai sokszínűségében ráadásul nagyon közel kerülhet az irodalomhoz, sőt, kimondottan irodalmi jelleget ölthet. Nem ennek a szemléltetése volt azonban Csiffáry Gabriella célja, amikor hatvanegy magyar végrendeletet adott közre a mintegy négyszáz esztendőn átívelő kötetben, hanem sokkal inkább annak a gazdag társadalomtudományi forrásanyagnak a szemléltetése, amit ezek a – közvélekedés szerint – familiáris jellegű, jogi vonatozású dokumentumok rejtenek. Már az első, Báthori István, Erdély fejedelme és Lengyelország királya által készített (két) végrendelet meglepően ízes nyelven fogalmazott szöveg, ami az emlékirat és az intelem műfajához áll közel, és ennek megfelelő retorikai alakzatokat használ, s miközben a világi javak elosztásáról rendelkezik, a politikai stratégia tekintetében is hasznos utasításokat ad.

A politikusok, írók, képzőművészek, muzsikusok, színművészek, tudósok, költők végakaratát felsorakoztató kötet szerkesztője az alapos Bevezetőjében kitér az egyén elmúlás iránti viszonyának történelmi alakulására, hiszen ez a viszony beletörődés, elfogadás, rettegés, iszony formájában szerves (kompozíciós) része a testamentumoknak. Tanulmányt közöl az öröklési jog változásairól a történelem során, amit csak a jog iránt elkötelezett olvasóknak mernék ajánlani, ám az útbaigazító (bevezető) értekezés értékes megközelítési irányokat jelöl ki a laikus olvasó számára is.

Lássuk csak a műfaj formai és tartalmi – tipológiai – gazdagságát: az írásos testamentumok mellett a kötet a szóbeli végrendeletekkel (Deák Ferenc, Kaffka Margit) is foglalkozik; az írásos testamentumok mellett felmutatja a végrendeleti levél (Kőrösi Csoma Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Jászi Oszkár) formáját, az örökhagyó végakaratok mellett felvonultatja a politikai (Bocskai István, Bethlen Gábor, Martinovics Ignác), a szellemi (Cserei Mihály, Somlay Artúr), az irodalmi (Benedek Elek) végrendeletek típusait. A szóbeli és írásban tett magánvégrendeletek mellett a szerző emlékeztet a műfaj palettáján szereplő közvégrendeletekre, a kiváltságos végrendeletekre, a kölcsönös végrendeletekre, a saját kezű testamentumokra, ugyanakkor rámutat a végakaratok viszonylagos szerkezeti állandóságára, illetve az idő múlása során való tartalmi és formai kiürülésükre. A mai szűkszavú testamentumok az anyagi javak elosztására korlátozódnak, közösségi értéket már csak a manapság is születő szellemi és irodalmi végrendeletek képeznek. A hajdaniak ezzel szemben nem csupán az öröklés jogi formáit teszik tanulmányozhatóvá, hanem az adott kor vagyoni állapotaiba, a családokon belüli kapcsolat- és viszonyrendszerekbe is betekintést engednek, tanulmányozhatóvá teszik az örökhagyó stratégiákat, így mentalitástörténeti és kultúrantropológiai szempontból se elhanyagolható dokumentumok.

Nem egyszer meglepő módon elüt a testamentum szövege a szerző habitusa alapján elvárttól. Balassi Bálint végrendelete mellőz minden poétikusságot, pontos és gyakorlatias, és hasonlóan puritán Kisfaludy Sándor és Kölcsey Ferenc, Arany János is csupán javai felől rendelkezik, Batsányi János végrendelete mintha a minap íródott volna, merő racionalizmus. Bocskai István és Bethlen Gábor végakarata ezzel szemben irodalmi alkotás, emlékirat, diplomáciai útmutató, hadászati tanácsadó. A magyar irodalmi nyelv megteremtésében kiemelkedő szerepet játszó Pázmány Péter latinul fogalmazta testamentumát, akárcsak Zrínyi Miklós. Fáy András író két mondatban fogalmazta meg végakaratát, a költő, író, publicista Bajza József úgyszintén kétmondatos végrendeletet tett, a haza bölcseként aposztrofált Deák Ferenc végrendelete csupán öt sort tesz ki. Károlyi Mihály (második) végrendelete inkább egy, a parasztság és a kétkezi munkások épülését szolgáló alapítvány alapszabályának tűnik, Fedák Sári 1950-ben kelt végrendelete szociográfiai, kortörténeti dokumentum, Somlay Artúr 1950/51-es végrendelete pedig a mizantrópia kiáltványa. A székely emlékiratíró Cserei Mihály – aki egyszer Miklósként szerepel a kötetben – 1756-ban írott testamentumában csupán szellemi javakat hagyott gyermekeire, regulákat fogalmazott meg, amelyek érdekes, módfelett tanulságos olvasmánynak bizonyulnak. Hasonló, nyomtatásra szánt végrendelettel fordult a 35 esztendős Benedek Elek az akkor nyolcesztendős fiához. Úgyszintén kellemes olvasmány Liszt Ferenc francia nyelven tett végakarata, amelyben „a Kereszt őrülete és felmagasztosulása” hitvallásával tárja fel keresztény áhítatát, majd felséges szerelmi vallomást intéz Carolyne Wittgenstein hercegnőhöz, áradó szeretettel fordul édesanyjához és leányaihoz, a művészet kapcsán pedig Richard Wagner iránti rajongását nyilvánítja ki. Kossuth Lajos 1849-ben Megbízólevéllel juttatja kifejezésre neje és gyermekei iránti végakaratát, érdekes nyelvi fordulattal jelezvén a halál iránti viszonyát: „ha velem valami emberi történik” –, vagyis, ha meghalok.

A gyűjtemény két legmegrendítőbb, egyben leginkább szépirodalmi jellegű végrendelete Tersánszky Józsi Jenő és Szabó Dezső tollából származik. Az pedig már a sors iróniája, hogy a sírhelyét a Gellérthegy legmagasabb déli sziklacsúcsára rendelő, testamentumában a halállal keményen packázó Szabó Dezsőt – testamentum ide, végrendelet oda – Budapest ostroma alatt a Rákóczi téren temették el egy konyhaszekrényben.

Testamentum. Magyar végrendeletek gyűjteménye
Vál., szerk., bev. írta: Csiffáry Gabriella
Vince Kiadó, 2006
440 oldal., 3595 Ft

Fekete J. József

Vince Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu