buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az elveszett paradicsom


2006.10.05

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Vlagyimir Nabokov (1899–1976), mint ismeretes, egyike azon keveseknek, akik két nyelven, oroszul és angolul hoztak létre jelentős életművet. Visszaemlékezéseit is két változatban, oroszul és angolul írta meg: az orosz változat Más partok címen 1954-ben jelent meg az Egyesült Államokban, az angol változatot, a Szólj, emlékezet!-et, melyet többször átdolgozott, 1967-ben adták ki. A most magyarul megjelent Nabokov-könyv ez utóbbinak a fordítása.

Viktor Jerofejev, kortárs orosz író, aki 1989-től rendkívül sokat tett azért, hogy Nabokov művei visszatérhessenek hazájába – a szovjet korszakban tiltott irodalomnak számítottak –, az íróról szóló tanulmányában a kulcsot munkásságához egy, az életművet egybefogó „meta-regény” meglétében találja meg. Ez a metaregény szervesen kapcsolódik az életrajzhoz, amely a visszaemlékezés regényteremtő folyamatában a paradicsomból való kiűzetés mitologémájává lényegül át. Jerofejev szerint ez majdnem mindegyik Nabokov-regénynek, különösen az író 1940-ig orosz nyelven íródott regényeinek a „parafabulája”. Nabokov sokat tanult a 20. századelő orosz szimbolista prózájától, főként Andrej Belij világszemléletéből és kísérleti regénytechnikájából. Az ő regényvilágában is működik a leküzdhetetlen vágy a „más partok” (más világok) iránt, noha tudja, hogy megsejtésük kivételes pillanatai gyakran illúziónak tűnnek. Végül Nabokov a gyermekkorban fedezi fel azt a létállapotot, amely a „paradicsomra” hasonlít, s az ebből való kiűzetés (s egyben az Oroszországból való kiűzetés, hiszen az író családjával az 1917-es forradalom után emigrációba kényszerült) traumája ébresztette fel benne a művészt. „Miután képtelen voltam betörni az örökkévalóságba, hozzáfogtam határzónája tanulmányozásához – a gyermekkorhoz” – írja. A gyermekkor kilépés „a földi időből”, a világ „tiszta” érzékelésének időszaka, amely „titokzatosan-fájdalmas gyönyörűséget” rejt magában. A Szólj, emlékezet!-ben Nabokov az emlékezet múzsája, Mnémoszüné segítségével ezt az állapotot kívánja újrateremteni.

A Szólj, emlékezet!-ben prousti módon tárgyak, illatok színek idézik fel az elveszett paradicsomot. Nabokov a 14. századig visszavezethető orosz nemesi családból származott, a család sorsa szorosan összefüggött az orosz történelemmel. Édesapja, a gazdag, anglomán ügyvéd az alkotmányos-demokrata (liberális) párt egyik prominens politikusa volt, aki szeretetteljes figyelemmel követte gyermekei fejlődését, a legkiválóbb nevelést biztosítva számukra. Angol, francia, orosz dadák és nevelőnők egész sora garantálta a Nabokov-gyerekek számára nemcsak a nyelvtudást és a kultúrával való ismerkedést, hanem a gyengédséget és a világ dolgaira való ráhangolódást is. Az orosz főváros és vidék, az orosz táj megannyi tárgyi relikviája, színe és zamata vonul fel előttünk ebben az emlékezés-fűzérben. Arról is tudomást szerezhetünk, hogy a Nabokov-regényekbe hogyan „vonulnak be” „pazarló-tékozló módon” a gyermekkori tárgyak, például a szinte önmaguktól rajzoló színes ceruzák és a szobaberendezés egyes darabjai: „Ó, jaj, ezeket a ceruzákat is szétosztogattam könyveim szereplői között, hogy lefoglaljam a kitalált gyerekeket; most már máséi lettek. Valahol egy fejezet bérházába, egy bekezdés bérelt szobájába betelepítettem a dőlt tükröt, a lámpát és a csillárdíszeket is. Kevés maradt, sokat eltékozoltam.” Az író életét meghatározó szenvedélyeinek, a lepkegyűjtésnek, a sakkfeladványok és az irodalom szeretetének szintén a gyermekkor a forrásvidéke. Az idilli gyermekkor hangulata, a felfokozott érzékenység az emlékek iránt a regényben ilyen és ehhez hasonló „képekben” villan fel: „… baktattam zöld lepkehálómmal az árnyékos, reszketeg ösvényen, amelynek végében már feltűnt a vöröses homok és a nemrégiben újrafestett, zsenge fenyőtobozszínű házunk sarka, a fogadószoba nyitott ablaka, ahonnan sebzett zene szólt.”

Ez a „sebzett zene” már előre vetíti a paradicsom elvesztésének soha meg nem gyógyuló traumáját. A Nabokov-család 1917 után elhagyni kényszerült Oroszországot. A berlini emigrációban, egy politikai gyűlésen az apát meggyilkolják. A család nélkülözik; az ifjú Nabokov először Cambridge-ben tanul, majd első irodalmi lépéseit Berlinben, az orosz emigráns közegben teszi meg. Noha ő is megéli az emigráns létből fakadó kitaszítottság érzését, ám ugyanakkor azt is megtapasztalja, hogy a két világ, az orosz és az idegen közti mezsgyén való létezés valójában serkenti az alkotást, élesebbé teszi a reflexiót. Mikor elhagyni készül Cambridge-t, rájön arra, hogy mi a lényege a „kettős létnek”, amelyet most már természetes írói-emlékezői közegének tart: „Ekkor hirtelen megéreztem, hogy lelkem egy része ugyanolyan természetes módon kötődik közvetlen környezetemhez, mint orosz múltamhoz, és hogy a harmóniának ezt az állapotát éppen abban a pillanatban értem el, amikor mesterséges, de gyönyörűen pontos orosz világom óvatos rekonstrukciója végül beteljesedett.”

Nabokov feleségével és fiával 1940-ben elhagyta Európát, az Egyesült Államokba települt át, ahol különféle egyetemeken tanított. Itt vált világhírű íróvá, elsősorban Lolita című regényének köszönhetően. Nabokov regényeiben a paradicsomból való kiűzetés egyben az „öregedést” is jelenti, a permanens veszteségeket, amely osztályrésze minden embernek. Ám Nabokov számára a paradicsom az eredendő norma, hiszen az író legfontosabb feladata a gyermeki érzékenység „intellektualizása” révén ennek újrateremtése és újbóli megélése.

Vlagyimir Nabokov: Szólj, emlékezet!
Ford.: Pap Vera-Ágnes
Európa Könyvkiadó, 2006
340 oldal, 2400 Ft

Szőke Katalin

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu