buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A csúnya amerikai


2006.10.05

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nehezen szántam rá magam. Mert túl amerikai, túl macsó, túl dollár, rossz hallani itt a nyomorban, mert túl tahiti szigettulajdonos, mert túl vastag. Nehéz megküzdeni a prekoncepcióval. De nagyon gyorsan kiderül, fantasztikus könyv. Őszintén. Lerakhatatlan. Nincs, vagy csak alig van némi köze a ragyogóan gyomorforgató amerikai filmiparhoz, Hollywoodhoz, ha mégis, érintőlegesen, maximum annyi, hogy hülyét csinált belőlük, lekaszálta őket. Egy fickóról van szó, aki filmet is csinál, abból él, de ez csak a látszat. És a látszat, mint tudjuk, csal.

Szellemesen laza, pofátlan, emberséges, kurvapecér, öntelt és egységes. Közben még lírai is. A gyerek- és ifikor egy ülés, egy lendület. Csupa ismerős költészet, a vidék, a természet ismerete, szeretete, életbe való szervesülése. A lázadó, direkciókat, fensőbbséget és igazságtalanságot elviselni nem képes, beilleszkedni képtelen erős, tehetséges fiatalember keresi a helyét, magára talál Amerika vadkapitalista világában. Gyengédség, gyerek és emberismeret. Nőismeret. Az ember kettőkor kap észbe, hogy reggel korán kel. Még úgy is, ha az olvasó amúgy nem Brando rajongója.

Úgy is, ha annyit tud, Brando azon színészek egyike, akik a mai filmipar sztár-allűrjeit és finanszírozását kihajtották az amúgy fizetni nemigen kedvelő producerekből. Aki eszköznek, kelléknek, dísznek tartja a nőt a nő legfontosabb alkatrészén, eközben alázatos, szelíd, sármőr a nőkkel, ugyanakkor kíméletlen, szemét, hazug és kemény, mint a vídia. (Kár kutatni a kötetben a több ezerre tehető, ágyában megjelenő nőt, a kapcsolódó aktus technikai leírását, néhány tucat bukkan fel. Az se semmi, ahogy mondani szokás.)

De nem erről szól a kötet. Inkább arról, hogy keresi a közönség elől sokáig elzárt lelkét, megkísérli kibontani a családi kapcsolatok bonyolult szövevényéből, kutatja a rajtkövet, vizsgálja mi történt vele, miért így, miért nem másként. Alkoholista papa, alkoholista, színésznő mama. Minden körben berobban valami emlék az alkohollal kapcsolatban, valami okosság. Színészbarátját, aki droggal lazul, alkohollal puhítja, a következő szavakkal óvja: „Borzalmas kínszenvedés vár rád, ha nem szeded össze magad valahogy. A szerekhez nem menekülhetsz, mert az olyan fal, amit se megmászni, se megkerülni, se áttörni nem tudsz. Ott fogsz elpusztulni a fal tövében kuporogva.”

A filmeken végigrohan. Szőrmentén. „A filmezést eszköznek tekintettem, hogy keressek elég pénzt, amiből eltarthatom magamat és a családomat, kifizethetem a tartásdíjakat.” Többnyire olyan filmek forgatásáról mesél, drog, szex, amelyek nem kerültek be a hatvanas-hetvenes évek magyar filmforgalmába, és nem ismertek a magyar közönség előtt (vagy csak én nem ismerem), de kiválóan, látványosan jellemez néhány vonással. Kapcsolatait, híres és hírhedt kapcsolatait is.

Elismeri tévedéseit. Példának okáért, amikor csatlakozik az ötvenes évek ENSZ-programjához. Végül megállapítja – miként teszi azt Pangloss mester –, hogy ez a létező világok legjobbika. Ami így is van. De lélekben csatlakozik a hatvanas évek radikális felszabadító fekete mozgalmához is, a Fekete Párducokhoz. Nem örülnek neki. Később a sziú indiánok jogvédő mozgalmaiban is aktivizálja magát.

Tudtuk, tudunk valamit arról, hogy az Oscart visszautasítja, de kit érdekeltek az amerikai szabadságmozgalmakban parádézó gazdag színészek, a hetvenes években itt volt nekünk a magunk baja.

Irodalmi fogásokat, írói eszköztárat használ folyamatosan. A rövid és hosszú mondatok lüktetése, a tiszta képi világ, a mögöttes világos gondolati tartalom egyszerűvé teszi, mintha valóban egyszerű lett volna Brandónak. Ezek közül is kiemelkedik a két szülő, apja és anyja halála. „Miután a halálsóhaj elhagyta a torkát, levágtam hajából egy tincset, elvettem a párnát, amin meghalt, lehúztam ujjáról szép akvamarinköves gyűrűjét, és kimentem. (...) Öt óra lehetett Pasadénában és mintha a természetben mindent az ő lelke itatott volna át: a madarak, a falevelek, a virágok, és legfőképpen a szél, mintha az őt sugározta volna vissza. Tőle kaptam azt, (...) hogy közel érezzem magam a földhöz.” Apja halála legalább ennyire meredek. Nincs sok jó szava. Az apja a disznót, a diktátort, elnyomó szadistát jelképezi. Olyan fájdalmasan megragad benne apja szellemisége, hogy minden erős egyéniséget hozzá hasonlít. És gyűlöl. Megkísérli leverni.

Ez sem így igaz. Az élő embert, ismerőseit szerető gyengédséggel szemléli, érzi az esetenkénti arrogancia mögött megbújó bizonytalanságot. Közben pedig minden hatalmasság megkapja a magáét. Egy mesekönyv, aminek élet az alapja. Élvezhető, néhol andalító, máskor recsegő, ropogó, amerikaias élet lenyomata. Ugyanakkor recept is. A jó színészkötetekhez. Végy egy neves, zajos életű színészt, ültesd le egy profi életrajzíróval (Robert Lindsay, a Reagan-életrajzot is ő írta többek közt), adj neki pénzt, szánjatok rá időt. Az életrajzíró látja, ha nem látja, lássa, mit kell átugrani, kihagyni, hogy a tájkép egységesen humánus, különleges, ugyanakkor eredeti legyen. Kész a könyvsiker.

Ami nincs benne, nem hiányzik, csak nekem. Tébécében hal meg, a magyar falu hatvanas éveinek betegségében. Hogyan lehetséges? Csak érinti az őt halálra kínzó, állandósuló súlyproblémát, hedonizmusát. Viszont nem érinti a súlyos családi tragédiát, amikor fiát, Christiant bíróság elé állítják féltestvére, Cheyenne szeretőjének meggyilkolásáért, emberölésért 10 év börtönre ítélik, Cheyenne aztán 1995-ben, 25 évesen öngyilkos lesz.

Meglehet, nem hiányzik, mert miközben Marlon Brando könyve a belátásról, a másság elfogadásáról is szól, arról, hogy nincs eredendően jó és rossz, belátom, nehéz lehetett volna az önéletrajz modorában erről is beszélni.

Marlon Brando: E dalra tanított anyám
Fordította: Upor László
Európa Kiadó, 2006
554 oldal, 3950 Ft

 
 
 

Onagy Zoltán

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu