A 2006. augusztus 7–10. között Budapesten rendezett Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association) 21. olvasás világkongresszusán a „Betűhidak – a műveltség összefog” fő címet viselő konferencia többszáz előadásának egyikeként tartott előadásom célja az volt, hogy bemutassam és elemezzem az elmúlt 50 év könyvtárhasználati és olvasási szokásainak változásait a hivatalos könyvtári statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal adatainak alátámasztásával. Az első hivatalos könyvtári statisztika Magyarországon az iskolai és oktatási intézmények könyvtárainak felmérése céljából 1868-ban kibocsátott kérdőívekkel kezdődött, a magyar hivatalos statisztika megszervezését követően, egy évvel a Központi Statisztikai Hivatal megalapítása (1867) után. Rendszeres adatszolgáltatást 1899 óta ad a könyvtárakról a KSH. Ma a könyvtárügy több lábon áll, a könyvtárstatisztika külön műfaj. A könyvtárhasználati és olvasási szokások változását a KSH által készített kultúrstatisztikai adattárak idősorainak, adatainak felhasználásával vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján bemutattam a könyvtárakat nemzetközi összehasonlításban, különböző könyvtártípusok szerint, a könyvtárak és a beíratkozott olvasók számát, a kölcsönzött könyvtári egységeket és a könyvtárak könyvállományát az 1950 és 2004 közötti időszakra vonatkozóan. Az 1950–2004 közötti időszakról bemutatott összesített ábra alapján láthatjuk, hogy a könyvtárak száma (9311) csökkenő, a napjainkban 2 millió 189 ezer fő beiratkozott olvasó száma szinte egyenletes, „kisimul” a görbe. De ez a különböző könyvtártípusoknál más és más. A könyvtárak könyvállománya 2004-ben 158 millió 333 ezer kötettel növekvő görbe, viszont a 49 millió 500 ezer db kölcsönzött kötet száma csökkenő tendenciát mutat. A különböző könyvtártípusok bemutatásánál szóltam arról, ami az összesítő ábrán nem látható, hogy a több mint hat és fél ezer szakszervezeti könyvtár az 1990-es évektől szinte teljesen eltűnt. Viszont a felsőoktatási könyvtárak minden mutatója nagyon megugrott az utóbbi években. A könyvtárhasználati szokások változásában az életmódváltozásnak, ezen belül a szabadidős tevékenység változásának is nagy szerepe van. Megváltoztak olvasási szokásaink, nagy tért hódított a tv-nézés, napjainkban az internetezés. A KSH által 1986/87-ben és 1999/2000-ben végzett életmód, szabadidő felmérések, úgynevezett időmérleg összehasonlító adatai alapján a szabadon végzett tevékenységre fordított időn belül tv-nézésre 1986/87-ben 105,9 percet, 1999/2000-ben már 164,4 percet fordítottunk naponta. Ugyanakkor könyvolvasásra 1986/87-ben 33,3 perc, 1999/2000-ben már csak 24,8 perc jutott. Pedig az 1990-es évektől tovább növekedett a lakosság munkatevékenységen, háztartási és házkörüli munkán, gyermeknevelésen, közlekedésen és a fiziológiai szükségletek kielégítésén felüli ideje, ez az idő a társadalom egészére nézve 1986-hoz képest 2000-re közel 50 perccel nőtt. A számok tükrében a következő tendenciák olvashatók ki: - nőtt a szabadidő, - az olvasásra fordított idő a felére csökkent, - a szabadidő-felhasználáson belül jelentősen nőtt a tv-nézésre fordított idő, - a könyvtárak száma csökkent, az utóbbi időben a számuk stagnál, - összességében a beíratkozott olvasók száma csökkent, de a települési és felsőoktatási könyvtárakban nőtt, - a kölcsönzött kötetek száma stagnál, de a felsőoktatási könyvtárakban lényegesen nőtt, - a könyvtárak könyvállománya növekedett, a szakkönyvtáraké csökkent, - a könyvkiadásra fordított összeg nőtt, de jelentősen nőtt a dokumentumok beszerzési ára, - a számítógéppel ellátott háztartások száma nőtt, - új kiugró szabadidős tevékenység az internet használat. Összegzésként arról szóltam, hogy a könyvtáraknak funkcióváltásra van szükség, dokumentumközpontú könyvtár helyett szolgáltatás-központúvá kell válniuk. |