buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Világirodalmi szemle – magyar módra


2006.09.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A fordítás és a fordíthatóság örök kérdése és problémája az irodalomnak. Sokan sokfélét mondanak. Egyesek szerint mindent eredetiben kell(ene) olvasni, máskülönben elvész az eredeti mű hangulata, mondanivalójának jelentős része. Mások szerint pedig igenis szükség van a fordításokra, máskülönben nem ismerhetnénk meg a különböző kultúrák szellemi termékeit. Nem vagyok hivatott eldönteni a kérdést, csak megjegyzem mellékesen, hogy elég kevés embert ismerek, aki egyszerre tudná eredetiben olvasni Kafkát, Joyce-t, Victor Hugót, Eminescut, Lassi Nummi-t vagy éppen Dosztojevszkijt. És a magyar irodalom szerencsés helyzetben van, mivel megadatott számára egy korszak, Aczél György három „T”-s időszaka, melyben irodalmunk színe-java a tűrt és a tiltott kategóriába került. Magyarán nem írhattak. Azaz dehogynem: magyaríthattak (hogy ezzel a divatos szóval éljek). Fordíthattak külföldi műveket. Ki a börtönben, ki otthon, az eredmény szerencsére ugyanaz: fordításirodalmunk fejlődésnek indult, s lassan világszínvonalú rangra emelkedett. Nem mintha azelőtt nem készültek volna fordítások, azonban e méltán kedves és nagyra becsült korszak lendületbe hozta íróinkat/fordítóinkat. Ha mást nem is, legalább ennyit köszönhetünk a levitézlett időszaknak: nem kell például németül megtanulnunk, ha el akarjuk olvasni A bádogdobot.

A Magyar Napló kiadásában eddig évről évre megjelentek az év legjobbnak ítélt verseit, prózáit és esszéit összegyűjtő kötetek, s ebben az esztendőben útjára indult Az év műfordításai könyv is.

Éppen ideje volt, mondhatnánk, hiszen így végre szemezgethetünk az elmúlt év folyamán a különböző folyóiratokban megjelent műfordításokból. Éppen ideje volt, mivel így az olvasó ráláthat a világirodalom kortárs és nem kortárs műveire. És nem utolsó sorban azért is, mert így szemügyre vehetjük fordítóinkat, akiknek köszönhetően a magyar fordításirodalom a mai napig világszínvonalú. S míg ebben az élvonalba tartozunk, addig a fordítás honorálásban (azok a ronda anyagiak!) valahol a végén kullogunk, és éppen ezért különösen dicséretes e válogatáskötet. Legalább így, szerény módon, mégis kiemelve érezhetik magukat azok, kiknek neve általában háttérbe szorul a külföldi szerzők neve mögött.

És a kötet meglehetősen változatos. Jól megfér egymás mellett a 20. század elején alkotó német Georg Trakl, a görög Kavafisz, az olasz dráma mestere, Luigi Pirandello, a nemrég elhunyt osztrák H. C. Artmann és Ernst Jandl vagy a német Heiner Müller, kinek műve (Hamletgép) a kötet alcímét is adja. És természetesen ne feledkezzünk meg a kortársakról sem: az ír Seamus Heaney-ről, az angol Matthew Sweeney-ről, a közelmúltban Nobel-díjat kapott osztrák Elfriede Jelinekről, a szerb Aleksandar Gatalica-ról, a román Mircea Cãrtãrescu-ról vagy a lengyel Andrzej Stasiukról. S ekkor a már klasszikusnak számító neveket még nem is említettem: Danilo Kiš, Czeslaw Milosz, Jorge Luis Borges, Peter Handke, Bohumil Hrabal, Elias Canetti, Thomas Bernhard, Vladimir Nabokov vagy Joseph Conrad. Hosszú és csábító névsor ez még annak is, aki nem figyeli talán naprakészen a kortárs világirodalmat. Mindenkinek akad szemezgetni való.

S a recenzensnek is csak szemezgetni lehet. Például Danilo Kiš Szemétdomb című versét kiszemelni, mely hömpölyög, mint a kukásautók platójáról lefolyó „Hegyezővel faragott ceruzák csipkés hulladékfonata / Dió héja, mint madarak szétnyitott koponyája /emberi agyvelőre emlékeztető rothadó dióbél” (Fenyvesi Ottó ford.). Érdemes belenézni az osztrák Wolfgang Teuschl fura szövegébe is, hiszen egészen meglepő az Újszövetséget bécsi dialektusban olvasni (A Jézus és a haverjai. Az Újszövetség bécsi nyelvjárásban), mi több, szinte már szentségtörésnek tűnik: „Az úgy vollt. A Heródezs egycsapásra bekaszlizta a Jancsit, csakúgyukmukkfukk dutyiba dukta a Heródiás miatt mer asz voltt a bratyójának a Fülöpnek a köcsögje. Mer eecette, a Jancsi így cukkoltta: »Tilos neked azzaa a bigévee hetyeggni, a bratyódé.«” Báthori Csaba fordítása egészen jól visszaadja a bécsi nyelvjárás érthetetlenségét, néha már-már túl jól is. S ha lapozunk egyet, máris Thomas Bernhard A kalapkészítő írása tűnik elénk, melynek stílusa egészen más, mint Teuschl nyelvi bravúrokból építkező prózája. Másrészt pedig A kalapkészítő című novella – a fordító, Juhász Emese megjegyzéséből tudjuk – azért is érdekes, mert egy rádióban elhangzott, a szerző életében még nem megjelent szöveg lejegyzése. S megemlíteném még Kavafisz Második Odüsszeia című, a kötetbe került költeményét, melyet Déri Balázs fordított, akinek idén kötetben is megjelent Kavafisz-fordításai meglepően újszerűek, hiszen Déri nem a szöveg versben való újraírására törekedett, hanem hogy a lehető leghűségesebben adja vissza az eredeti Kavafisz-versek egyszerűségét és retorikusságát. Itt viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy Déri Balázson kívül Kovács András Ferenc is Kavafisz-fordító/átíró, s érdemes lett volna a KAF fordította Második Odüsszeiát is ide válogatni, hiszen úgy jobban átjött volna a fordítások közötti (nem minőségi, hanem felfogásbeli) különbség.

S ha már a kritikai megjegyzéseknél tartok. Nem gondolom, hogy elvárható lenne minden irodalmat kedvelő, laikus olvasótól, hogy magától értetődőn el tudja helyezni térben és időben Lassi Nummi-t, Edwin Morgant, Giovanni Orelli-t, Ab-dulah Sidrant, Louis-Ferdinand Céline-t, Jurij Mamlejevet vagy éppen Lorand Gaspart. A szerkesztőtől szerintem elvárható lett volna, hogy a függelékben rövid, pár soros életrajzot közöljön a külföldi szerzőkről, főként akkor, ha a meglehetősen nyúlfarknyi fülszövegen kívül semmilyen előszó nem íródott a kötethez. Pedig egy ilyen előszóban ki lehetett volna térni egy-két dologra: például, hogy milyen szempontok irányították a válogatást, s hogy nemcsak kortárs, hanem már klasszikusnak számító szerzők is bekerültek a gyűjteménybe. Például. S akkor arról még nem is szóltam semmit, hogy meglehetősen rapszodikus a kötetben szereplő írásokhoz tartozó jegyzetek felbukkanása: ha Aleksandar Gatalica Euripidész halála című szövegénél fontos volt feltüntetni, hogy ez egy regényrészlet (mely, megjegyzem még nem is jelent meg teljes terjedelmében magyarul), akkor Andrzej Stasiuk Kelet-Magyarországon át Ukrajnába című prózájánál miért nem volt fontos megemlíteni, hogy ez az Útban Babadagba című (megjegyzem: már megjelent) regény felütése. S arról sem szóltam még semmit, hogy a fordítókról sem közöl Turczi István szerkesztő bár két sornyi életrajzi adatot, hiszen ez a kötet legalább annyira az ő szemléjük is, mint a külföldi szerzőké. Sőt, valójában a fordítók szemléje ez, dicséretük és értékelésük. Két sort bizonyára megérdemeltek volna, hiszen nem mindenki tudja hová helyezni Andó Gabriella, Bognár Antal, Forgács Ildikó, Király Edit, Kurdi Imre, Mann Lajos, Schein Gábor vagy éppen Todero Anna nevét a magyar irodalom palettáján. Egyszóval amellett, hogy hiánypótló kötet született, a következő alkalommal nem ártana figyelni ezekre a csekélységekre is. Turczi István úgy fejezi be fülszövegét, hogy „jövőre ugyanitt.” Mondom én is: jövőre ugyanitt, remélhetőleg néhány jegyzettel kiegészülve.

Az év műfordításai. Hamletgép
Szerkesztette Turczi István
Magyar Napló Kiadó
349 oldal, 3499 Ft

Vincze Ferenc

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu