buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy pesti vagány Stockholmból


2006.09.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az idén nyolcvan éves Herskó János filmrendező – ezt többször magam is megtapasztalhattam – ideális interjúalany. Most Muhi Klára beszélgető könyvéből is kiderül: izgalmas, színes, szellemes egyéniség, akiben egy konferanszié, egy humorista veszett el (már, ha elveszett): mindenről és mindenkiről eszébe jut, egy-egy, az adott helyzetet, karaktert s egyúttal a kort is kiválóan jellemző anekdota, vicc, adoma. Ennek a képességének élete legkülönbözőbb, gyakran válságos helyzeteiben nagy hasznát vette.

Muhi Klára alaposan kikérdezi hősét tartalmas, gazdag életútja, szakmai pályafutása minden részletéről, mára méltatlanul elfeledett, de a maguk módján tartalmilag, s formailag, technikailag is újat hozó filmjei készítéséről, fogadtatásáról (Vasvirág, Két emelet boldogság, Párbeszéd, Szevasz, Vera, N.N, a halál angyala), s persze – nagyon hangsúlyosan – faggatja főiskolai tanári tevékenységéről. Sok szó esik a Kádár-korszak társadalmi, politikai, kultúrpolitikai realitásairól, a gyakran változó körülményekről és feltételekről, amelyek között Herskónak – a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektor helyetteseként, osztályfőnökeként, az egyik filmgyári stúdió vezetőjeként, a Film- és Tévéművészek Szövetségének főtitkáraként – lavíroznia kellett. S ő a jó ügyek érdekében, főleg tanítványai védelmében – akár főiskolai felvételükről, akár egy-egy filmjük bemutatásáról volt szó – sok ütközést, konfliktust vállalt fel.

A nagy taktikusnak azonban egy idő után elege lett az addig eredményesnek gondolt kompromisszumokból, s 1970-ben – sokak megdöbbenésére – Svédországba emigrált. Ahogy Bíró Zsuzsának egy levelében megfogalmazta, nem akart tovább a feudális intellektuális nemesség tagja lenni. Odakint a nulláról hamarosan újra kezdte az életét, újraépítette a karrierjét. Tanított, s szakmai pályafutása megkoronázásaként a stockholmi Filmfőiskola rektora lett; egyetlen külföldiként a svédországi rektorok között. (Muhi – nagyon helyesen – Herskót nemcsak svédországi tanári tapasztalatairól kérdezi, de a mienktől annyira különböző svéd történelmi, társadalmi fejlődésről, a jóléti rendszer működéséről, az emberek gondolkodásáról, mentalitásáról is. Arról például, hogy értik-e odakint a vicceit.)

Herskó tanárként vált igazán legendává. Diákjait gondolkodni, látni, a tények tiszteletére, a valóság szociológiai megközelítésére nevelte. Módszereivel megújította a főiskolai oktatást. Három osztályt indított, az elsőbe 1200-an jelentkeztek, a felvételi vizsgák egy éven át tartottak. A legszorosabb, legcsaládiasabb kapcsolata az első osztály diákjaival volt, ők Mesternek szólították. Tanárként és stúdióvezetőként (mai divatos szóval: producerként) kimagasló szerepet játszott a fiatal nemzedék – többek között Böszörményi Géza, Ember Judit, Fazekas Lajos, Kardos Ferenc, Maár Gyula Ragályi Elemér, Rózsa János, Sándor Pál, Simó Sándor, Szabó István, Szomjas György – pályára bocsátásában.

A kötetben megszólaltatott egykori rendezőtanoncok, s pályatársak vallomásai – ezeket Fésős András filmjéből emelte át Muhi Klára – új és új vonásokkal árnyalják a nagy tanáregyéniség portréját. Találó Lányi András jellemzése: Herskó nagy játékos, intellektuális pesti vagány volt. Mindegyik rendező beszámolójából egyértelmű, hogy szakmai fejlődésében Herskónak meghatározó szerep jutott, s távozásával mérhetetlen űrt hagyott maga után. Sándor Pál például elmondja, hogy mikor édesapjától egy hajnalban megtudta, hogy a Mester disszidált, a telefonkagyló letétele után zokogógörcsöt kapott. A hírt megosztotta Tóth Zsuzsával és Simó Sándorral, s aztán hárman sírtak együtt… (Gyarmathy Lívia mintegy a „történet” folytatását meséli el: Herskó 1980-ban hazalátogathatott, s a főiskolán egy hallgató interjút készített vele. Annál a kérdésnél, hogy miért hagyta cserben a tanítványait, a kamera előtt zokogni kezdett.)

Rengeteg jobbnál jobb történet, soha nem hallott vicc, s persze sok-sok, a magyar film történetére, a szakma mindennapi életére, a kulisszák mögötti fondorlatokra vonatkozó információ teszi a kötetet annyira olvasmányossá és szórakoztatóvá.

Érdekes, sokatmondó adalék például hogy az ötvenes években a párt felső vezetése nevezte ki a filmrendezőket, ‘56 után a Minisztertanács. Herskó úgy látja, hogy a magyar értelmiség a visszarendeződés következtében a hetvenes években lézengő ritteré vált. Úgy gondolja egyébként, hogy a magyar film válsága is a hetvenes években kezdődött.

A Herskóval és tanítványaival készített interjúkat a Herskó-opusok kritikáiból válogatott összeállítás, a forgatásokról, s a vetítésekről beszámoló riportok, illetve filmográfia és – az olvasót a korszak szereplői és eseményei közötti eligazodásban segítő – gazdag jegyzetanyag teszik teljessé. Muhi filológusnak is dicséretére váló munkát végzett, néhány adata azonban pontatlan, s egyes nevek rosszul vannak írva. Herskó nyilván az egykori moszkvai ösztöndíjas Pataki Ferenc szociálpszichológusra utalt, s nem Pataki Istvánra; a szociológus Schlett keresztneve pedig István, nem pedig Csaba. Haraszti Miklós és Szalkai Sándor nevét nem y-nal írják, Horvai István pedig 2004-ben meghalt.

Muhi Klára példamutató gondossággal szerkesztette ezt a nagyon szépen tervezett, tördelt, sok-sok fotóval, jelenetképpel illusztrált kötetet. Jó kézbe venni, lapozgatni. Azt hiszem – nem vitatva általában a monográfiák hasznát, értelmét – az ilyen könnyen kezelhető, szép kiállítású, vizuálisan vonzó könyvek segítségével eredményesen lehet megismertetni, és közel hozni egy-egy alkotó életművét.

Herskó. Interjúkötet
Szerkesztő: Muhi Klára
Korona Kiadó, Budapest, 2006,
265 oldal, 3500 Ft

Gervai András

Korona Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu