buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az évek reménye


2006.07.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az életmű kutatói a Három adományt Woolf másik legismertebb, s talán legfontosabb esszéjével, a Saját szobával rokonítják. Miként arra Utószavában Séllei Nóra - aki az értő, érzékeny fordítás mellett igényes, olvasót segítő jegyzetekkel is ellátta a szöveget – is utal, többek között a két esszé retorikai felépítésének párhuzamairól szólva. Nemcsak Woolf írásai bizonyítják, hogy a találó retorikai szerkezet az esszé lelke is egyben. Regényeinek rendkívüli szerkesztési technikái, mesteri eljárásai, időkezelése (melyek alapján értelmezői a legkülönfélébb párhuzamokat vonják alkotásai és a különböző korokból származó női szerzőktől Proustig, Joyce-ig) éppoly lényeges jellemzői alkotásainak, mint összetéveszthetetlen stílusa, metaforikus-képi látásmódja, a szigorú pontosság mellett a szavak, mondatok érzelmi telítettsége, lendülete, túlfűtöttsége.

Az esszé egy fiktív alak, egy ügyvéd levélben feltett kérdése köré épül: „Az ön véleménye szerint miként lehet megakadályozni a háborút?” Az esszé alapvetően két nézőpontból, a más neveltetésben részesült, másutt tanult, más környezetben felnövő, nemben is eltérő ügyvéd és megszólított szemszögéből taglalja a kérdést. Woolf eredeti megközelítésében a „megszólított” mielőtt odaadná az ügyvéd által képviselt egyesületnek a kért guinea-t, előbb két másik odaítélésének szükségességéről szól. Így a három adományt a nők férfiakéval azonos szintű oktatására, a tanulatlan asszonyok lányainak belépési lehetőségére a diplomások közé – a nők megfelelő munkavállalásának biztosítására, s az ügyvéd egyesületének szánja, felhíva a figyelmet a Kívülállók Társaságára. Az egyes részeken belül számos érdekes kérdéssel szembesít, mint például Az években a nem társadalmi „elitből” származó tanárnő felvetésével rokon megjegyzéssel, mely szerint nem csak az iskola számít egy elme fejlődésében, hanem az is, kikkel találkozik, milyen kulturális közeg veszi körül, hogy utazhat-e, s hová, mert ezek figyelembe vétele nélkül az azonos iskoláztatásból eredeztetett esélyegyenlőség egyenlősdi csupán. Vagy meggondolandó felvetés a kétkezi munkások lehetősége a társadalmi változások befolyásolására. Woolf az esszében éppúgy rámutat a munkások erejének lehetőségeire, mint ahogy Az években is tisztelettel hangsúlyozza ezt az erőt, szembesítve az értelmiség egy részének nem saját korlátaiból eredő tehetetlenségével.

Woolf nemcsak különös, nem abszolút igazságokra törő, inkább ironikus, emellett azonban a „megoldás” lehetősége mellett utópisztikusan érvelő gondolatmenete miatt nem bukik bele a gyanúsan általános probléma taglalásába. Családi tragédiákkal háta mögött, a második világháború fenyegetettségében esszéje éles korkritika is, szinte tanulmányhoz illő példatárral, hivatkozási rendszerrel. A Három adomány az egyéni és közösségi felelősség és sorsvállalás „kiáltványa” is, melynek csupán egy (igaz, hangsúlyos) részét képezik a feminizmus, az etnikai, szexuális másság, a jogegyenlőség, társadalmi, gazdasági különbségek problematikái, melyekkel valamennyi esszéjében és regényében szembesül az olvasó. A szellem szabadsága elengedhetetlen az egyéni út, s a közösségi szerepvállalás szempontjából, mint írja: „ha nem helyes a testet pénzért áruba bocsátani, akkor még kevésbé helyes a szellemet (...) hiszen – mint mondják – a szellem nemesebb, mint a test.” A Kívülállók Társasága kapcsán érvel jogok és kötelességek mindenki számára lehetővé teendő együttes gyakorlása, magánélet és közélet elválaszthatatlan egysége mellett.

A Három adomány és a Tandori Dezső érzékletes, szép fordításában három nemzedéket végigkísérő családregény, a „London”- regény, Az évek idősíkjai és terei gyakran találkoznak. A regény a viktoriánus kortól az 1930-as évekig három nemzedék családtagjainak, társadalmi közegének, kapcsolatainak sorsán keresztül történelmi időszakok kritikáját nyújtja. Konkrétan egyes periódusokra jellemző problémákat felvetve vagy általános, állandósult(?) emberi, társadalmi visszásságok elé tükröt tartva, hangsúlyozottan megnyitva a regény idejét a mindenkori jelenre, s nemcsak az utolsó fejezet címe (A jelen) okán (de azzal a befogadói utat erősen meghatározva, különösen, hogy valamennyi addigi fejezet címeként konkrét évszám szerepel). A regény mindamellett, hogy nem didaktikus, feltétlenül szembesíteni akar, morális és ontológiai felvetései mögött az esszében megnyilatkozó egyéni és közösségi szinten megélt felelősségvállalás igénye érzékelhető. A szembesítés kellemetlensége, kegyetlensége, legtöbb esetben szükségessége folyamatosan visszatérő szüzséje a regénynek, Woolf ennek metaforikus megjelenítési lehetőségét dominánsan a tükör és kép (festmény, portré, fénykép) motívumában találja meg (az esszéhez hasonlóan, ahol alapos példái, sokszor példázatai a hangsúlyos életrajzok, önéletírások, levelek, egyéb történelmi dokumentumok mellett szintén fényképek bemutatásán – leírásán – alapulnak). A szembesítés másik eszköze a nyilvános és magán, a természetes emberi és a szerep egybeolvasztása, együtt láttatása nemcsak egy-egy alak ábrázolásán keresztül, hanem párbeszédre kényszerítve a különböző társadalmi rétegeket, nemeket, szerepeket, létszemléleteket, kulturális, morális nézeteket.

Az években a szerelmi kapcsolatoknál sokkal nagyobb hangsúllyal szerepelnek a baráti vagy társadalmi kapcsolatok mind pozitív mind negatív kontextusban. Woolf alkotásaiban ügyel arra, amit a Saját szobában nehezményez, hogy a szerzők nagy része a nőket férfiakhoz való viszonylatukban mutatja be, felveti milyen vicces lenne, ha a férfiak is csak mint a nők függvényei szerepelnének, nem barátokként, gondolkodókként, hősökként, társadalmi szereplőkként. A probléma nem kezelhető le az általa is meghaladottnak, elcsépeltnek, pontatlanul, rosszul alkalmazottnak ítélt feminizmus fogalmával. Az éveket értelmezve külön kihívásnak tekinthető a felvetés a regényben ábrázolt három nemzedék közül különösen az elsőt meghatározó erős apa patriarchizmusa, gyakorlatilag az egyik főhős, Elenor hozzá fűződő viszonya miatt. Woolf olyan brilliánsan, olyan természetességgel oldja fel a problémát, hogy az olvasónak fel sem tűnik milyen összetett nőalakokat alkot, menynyire eltérő női sorsokat mutat be, a férfi és női lét sajátosságai mellett mennyi rokon vonást láttat nem a nemi szerepekre, hanem a létszemléletekre, választott létmódokra vonatkozóan.

Így például nemcsak az erős apa hatásaként, de mintegy a maguk választott útját járók oszthatatlan egzisztenciális magányát is hangsúlyozva ugyanúgy család, társ nélkül marad a női, mint a férfi szereplők egy része is. Woolf nemcsak elégedetlenkedik a szavak, fogalmak zavaros jelentéstartalma miatt, gyakran definiál, s nem is akárhogyan. Meghatározásai mélyek, lényegretörőek, bölcsek, de nem bölcselkedők, finoman és elgondolkodtatóan határozottak, szórakoztatóan humorosak vagy ironikusak. Noha Az éveket is méltatják esszéregényként vagy esszékkel tűzdelt regényként, mégis a Három adományból idéznék néhány példát, összefogottabbak ezek, mint a regénybeliek, ráadásul pontosan rímelnek az ott hosszan – szituációkból, belső monológokból – kibontakozó gondolatokra. Woolf szerint a házasság hagyományos értelemben véve részéről ironikusan szemlélve a „nagy hivatás”, a háború „az emberi természet következménye”, melyet ő utópisztikusan pozitívan, erőszakot megszüntetően befolyásolhatónak vél vagy szeretne hinni, a napilap „a maga nyerseségében megjelenő történelem” és sorolhatnám az érzékletes példákat. Woolf esszéje és regénye nem is elsősorban feminista vagy pacifista szempontból szólítja meg a mai olvasót, inkább gondolkodásra szólít, másként látásra, a magunk intellektusa és morális szemlélete felől, nem birkaként, de nem is elszakadva a közösségtől, amelyhez tartozunk. Arra int, korántsem direkt módon, hogy érezzük meg, ha valaminek „szaga” van, még ha azt a legkellemesebb illatfelhőbe is próbálják burkolni, vagy már arra sem fordítva gondot, csak illatosnak állítják őket. Ilyen alapon „szaglik” számára mindkét műben a ceremóniák, megszokások, beidegződések, emlékművek, rendezvények stb. könnyen átlátható álsága. Ilyen alapon utasítana vissza a Kívülállók Társasága minden efféle külsőséget, kitüntetést, pénzt, pillanatnyiságot. „Huncutságra” nyitott szeme esszéiben és regényeiben is megnyilatkozik, a dolgok színének és visszájának együttlátásából is fakadó marginális (nem auktoriális!) szemlélete idealistává teszi, hinni akar a regénytechnikájában is tökélyre fejlesztett különböző nézőpontok együttes létezésének, egymás általi figyelembe vételének lehetőségében, a szellem és cselekedet egyéni és közösségi szintű szabadságában.

A kultúra, oktatás (saját szavai szerint „nem-fizetős”!) mindenki által való hozzáférhetőségéről, a kultúrák közötti átjárhatóságról mint az emberi lét alapvető meghatározó momentumáról ír, mely nélkül az ember kizárja magát vagy kizárják a társadalmi, gazdasági folyamatok alakításából, így résztvevőből kiszolgálóvá degradálódva. Woolf tudatos idealista volt, nem akart hinni az ellentétekben sem a fogalmak, sem a realitások szintjén. Amikor a szakadék már akkorára nőtt a külső és az önmagában hordozott idea között, hogy azt már a legelragadóbb impresszionista ábrázolás sem tudta tovább természetesnek és átjárhatónak láttatni, feladta a küzdelmet és engedett a vonzásnak.

Amit hátrahagyott, az azonban nem a megadásról, nem az összeroppanásról szól, mert „A történelem (...) egyre csak halad tovább, évre év következik. Az évek pedig változtatnak a dolgokon: csekély, észrevehetetlen módon, de változtatnak rajtuk.”

Virginia Woolf legújabb kötetei az Európa Kiadónál:

Az évek
Fordította Tandori Dezső
479 oldal, 2500 Ft

Három adomány
Fordította Séllei Nóra
374 oldal, 2000 Ft

Ekler Andrea

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu