buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Hruscsov és Raszkolnyikov


2006.07.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Megítélésem szerint Hruscsov ugyanúgy viselkedik, mint Raszkolnyikov, aki megölte a rút, a társadalomnak értéktelen öregasszonyt és elrabolta pénzét, hogy »nagy« ideáljai megvalósítására fordítsa” (Hruscsov és a magyar kérdés, Új Látóhatár, 1960).
„Én nem fogadom el a …felfogást, …hogy Magyarországon minden rendben van. Semmi sincs rendben! Főként a szabadság és a függetlenség ügye nincs rendben, ami pedig egy nép önrendelkezési jogának legfontosabb biztosítéka. De nem csatlakozom azokhoz…, akik kongatják a lélek-harangot… Nem olyan könnyű egy nemzetet sírba tenni; bármily fenséges vagy megrázó a nagy temetés víziója – ne vegye el tiszta látásunkat!...

Toynbee a népeket két kategóriába sorolja: nyulak és elefántok. …szerinte …korszakalkotás a regisztrálás mértéke, a »nyulakkal«, a kisnépekkel hamar végez; nem teremtenek korszakot, nem írnak eposzt, elszakadnak, eltűnnek (mint a nyulak)... A történelmet az »ele-fántok« csinálják, a nagy kultúrák, civilizációk. Átcsörtetnek a századokon és ezredeken, az emberiség, a világ sorsát döntően befolyásolják, irányítják, mint az egyiptomiak, kínaiak, szumérok, maya indiánok, görögök, rómaiak, vagy a második világháborúig az angolok.

Mi a magyar?

Kétségtelenül nyoma van a történelemben, korszakot alkotott, eposzt írt. Vándorlása az Uraltól (vagy akinek jobban tetszik Szumériából) Európába, a honfoglalás, a Szent István-i államalapítás, beilleszkedés a nyugati keresztény világba – valóban eposz. …De a magyar eposz csak nekünk eposz…

Ötvenhat csodálatos fellángolás, gyönyörűséges-dicsőséges tizenkét nap, az emberiség sorsán mit sem változtatott. Talán valamit a gondolkodásán, foltot hagyott a lelkiismeretén.” (Kanadai Magyarság, 1976)

„Amerika keményen szemben áll a bolsevizmussal, csak nem tud mit ajánlani helyébe!” (A szellem szuverenitásáért, 1951)

Ennyit kedvcsinálónak!

A Magyar Napló Kiadó Kovács Imre Tanulmányok 1935–1947 című könyve (2003) után újabb Kovács Imre kötetet jelentetett meg, a Politikai írásokat (2005), egyben sorozatot nyitva a szerzőnek, Kovács Imrének, akiről – a könyv bemutatóját személyes jelenlétével is megtisztelő – Borbándi Gyula a könyv hátsó borítóján 1989-es írásából idézetten a következőképp vélekedett: „Kovács Imre az emigrációba került politikusok között …mindenki másnál nagyobb figyelemmel kísérte a világpolitika és a kelet-közép-európai közállapotok ala-kulását… valószínűnek tetszett, hogyha bekövetkeznek olyan állapotok, amelyekben emigráns politikusok iránt érdeklődés mutatkozik Magyarországon, azok között tárgyismerete, józansága és realitásérzéke miatt Kovács Imre – előkelő helyen – mindenképpen ott lesz.”

Kovács Imre (Alcsút, 1913 – New York 1980) – ahogy róla dióhéjban a könyvborító szintén közli - „Népi író, falukutató szociográfus, agrár-közgazdász, politikus. A Nemzeti Parasztpárt alapító tagja, képviselője, főtitkára, alelnöke. 1947-ben nyugatra, Svájcba távozik. 1949-től az Egyesült Államokban él és dolgozik. Tagja a Magyar Nemzeti Bizottmánynak, majd a Magyar Bizottságnak. Főbb művei: A néma forradalom, 1937; A kivándorlás, 1938; Kolontó, 1939; A parasztéletforma csődje, 1940; Szovjet-Oroszország agrárpolitikája, 1940; Magyar feudalizmus – magyar parasztság, 1943; Elsüllyedt ország, 1945; Magyarország megszállása, 1979; A Márciusi front, 1980.”

Ha Kovács Imre 1937 és 1945 között írott könyveinek számát, azokban szenvedélyét, ahogy témáihoz nyúl és világos látását, ahogy empirikus tapasztalatait értelmezi nézzük, nem lehetünk meglepődve sem azon, hogy az ötvenes években módja volt a latin-amerikai földkérdés vizsgálatára – tehát ott is kutatott –, sem azon, hogy fő művein kívül írott egyéb írásai nemcsak nekünk jók – akár ma is – a tisztánlátásra, hanem annak idején is nagyon fontos szerepük adódott, hiszen az amerikai, angol nyelvű folyóiratokban közzé tett gondolatai segítették a világ tisztánlátását – a magyar helyzetet illetően.

Nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a Magyar Napló Kiadó – sorozatában – irodalmi alkotásainak kiadását is tervezi – ahogy azt Szabó A. Ferenc, a kötetek szerkesztőjének utószavában olvashatjuk –, s szintén tőle tudható, hogy útirajzait és idegen nyelven (angol, spanyol, francia, olasz) megjelent írásainak fordításait is szeretnék megjelentetni.

Ha tematikus kötet is jelenik majd meg tőle, az feloldja a műfaj szempontja szerint szerkesztett kötetek problémáját, amelyet a szerkesztő – Szabó A. Ferenc is – jelez, „… a határmegvonás igen nehéz és vitatható - a »politikai«, a »történelmi« és az »irodalmi« írások…” között.

Hogy kiadó és szerkesztő a már megjelent kötetek esetében e mellett a módszer mellett döntött, élt lehetőségekkel, s vállalta döntése nehézségeit.

Egy másképpen kötetelt Kovács Imre sorozat – egy-egy témát, pl. a demokrácia; történelmi eseményt, pl. 1956, periódust, pl. 1945–47, egy kötetbe szerkesztve – azt az izgalmat adhatta volna, hogy a frissebb és erősebben motivált gondolatok esszéisztikusabb, „irodalmibb” megfogalmazásai után mindjárt ott állhattak volna a tanulmánnyá érleltek.

A Politikai írások kötet két nagy egységében előbb a magyar témájú írások, második részében Egy világ vagy egy se címmel a nemzetközi politikát elemzők olvashatók. A szétválasztás „némi szerkesztői önkénnyel” történt, ahogy ezt a kötet szerkesztője, Szabó A. Ferenc is bevallja, kötetzáró utószavában. Mint azt tudjuk, s Kovács Imre gondolkodásából tanulhatjuk is, magyar és világpolitika elválaszthatatlanok egymástól. Különösen jól elsajátítható egy olyan szerzőtől, akit elsősorban is hazája politikai sorsa érdekelt, ami elválaszthatatlan volt a világpolitikától, és a világpolitika problémái is magyar szempontból foglalkoztatták.

Kovács Imre Politikai írások című könyvének beszédes címe ugyanaz, mint a magyar témájú írások fejezetéé: Virtuális Magyarország. Ez egy 1949-ben a Nyugati Hírnökben megjelent írásnak volt a címe, s nála, az akkor még – a maihoz hasonlóan – le nem foglalt szó, mint jelző a Magyarország előtt, jelzett szavával, a Magyarországgal, egységként, a vágyakban és akarásokban formálódó új államot jelentette. Az emigránsok vágyaiban és akarásaiban formálódót.

Talán jelnek vehető, ha egy – minden bizonnyal teljesen ártatlan – könyvcímben valami hátborzongatót talál az ember. Látszat-Magyarország. Mennyire nem szeretné az ember.
Kovács Imre könyvét olvasni, a lehető legnagyobb szellemi izgalom. Okozza ezt, ahogy az agya jár, ahogy a megtalált, máig sem köztudott összefüggéseket nyilvánvalóvá teszi, ahogy megmutatja a (kiváltó) okokat és utánamegy a következményeknek.

A kiadó tovább fokozza az izgalmat azzal, hogy az írások keletkezési ideje (és helye) a tanulmányok végén van jelölve, így – csak a – tartalmat nézve, belemehetünk a játékba, hogy az olvasásnak mely pontján leszünk kíváncsiak a megírás idejére.

S mindezt még megtetézi a könyv egy nyomdahibával, mely általam eddig ismeretlen volt, s mondhatom, sajátságos.

„Ez a vágy n erős” – látom egy olyan összefüggésben (191. o.), amelyikben tudom, az n biztosan nem jelent matematikai ismeretlent.

A 192. oldalon elkezdődő mondatnak a ritmusa meghozza nekem a megoldást, mit is jelez az n. „Kétségtelenül nagy hiba volt közvetlenül a csúcstalálkozó előtt kémrepülőgépet küldeni a Szovjetúnió fölé, de éppen n nagy hiba volt, ha nem nagyobb, a kémrepülésből n nagy ügyet csinálni.”
A 198. oldalon megejtőek a variációk: „a kommunista koegzisztencia változatai senkire sem hatottak komn.” „Az évek fmán három n koncepció fejlődött ki”.

És a 200. oldalon: „A gyarmati vagy félgyarmati el nem kötelezett és elmaradt népek öntudatosodásának elsodró erejű fmatát”.

Aki nem találta volna ki, annak – a könyv e részéhez – olvasási könnyebbségül kérjük felírni egy cédulára, s rejtvény esetén előhúzni, mint macskát a kalapból: n = olyan és m = olyam. Ennyi. Az olya tehát itt, több mint virtuális.

Kovács Imre: Virtuális Magyarország. Politikai írások 1948–1980
Magyar Napló Kiadó
279 oldal, 2499 Ft

Mátyus Alíz

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu