buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 10, kedd
Judit napja





















Évfordulók:
1875: Toldy Ferenc halála (Budapest)
1891: Nelly Sachs születése (Berlin)
1936: Luigi Pirandello halála (Róma)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Milyen a minőségi könyv?


2006.06.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A kérdésre Bart István (Corvina, CEU), Bucsi Szabó Zsolt (Akadémiai), Gyurgyák János (Osiris), Kőszeghy Péter (Balassi) és Matyi Dezső (Alexandra) kiadóvezetők keresték a választ a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szakmai rendezvényén. A Lévai Balázs televíziós riporter vezette egyórás beszélgetésen majd minden lényeges kérdés terítékre került – szó esett a minőségi könyv fogalmáról, tartalmáról, készítéséről, szükségességéről, finanszírozásáról, eladhatóságáról –, azonban a szűknek bizonyult időkeret nem tette lehetővé az egyes felvetések részletes kifejtését, ütköztetését, ezért azok csupán gondolatébresztő vélemények maradtak. Az alábbiakban a beszélgetés szerkesztett változata olvasható.
 

Bucsi Szabó Zsolt az Akadémiai Kiadót elemi módon érintő kérdésben már rendeztek vitákat és ezek eredményeként sikerült visszaszorítaniuk a „gagyi” szótárakat a piacon. A silány kiadványok nem csak a vevőknek okoznak bosszúságot, jelentős források kivonásával a kulturális értékek kiadhatóságát is komolyan veszélyeztetik. Bart István a minőség kérdését a szépirodalmi művek esetében nagyon ingoványos területnek tartja, hiszen országról-országra, korszakról-korszakra meglehetősen változik a színvonalas irodalom megítélése. Véleménye szerint a minőségi könyvkiadás drága „mulatság”, hosszú ideig tart az előállítása, nem ritkán egy szerző egész életműve testesül meg egy-egy könyvben, és legtöbbször csak lassan térül meg. A megtérülés gyorsasága nagyban függ a piac nagyságától, e tekintetben Magyarország közepes méretű országnak számít. Példaként említette Finnországot, amely a mienkénél lényegesen gazdagabb könyvpiaccal rendelkezik, de mivel sokkal kisebb, a választék és a könyvek minősége is alacsonyabb náluk.

Kőszeghy Péter szintén a minőségi könyvkiadás drágaságát hangsúlyozta. Különösen a szakkönyvek esetében nem lehet kutyafuttában végezni a szerkesztést, két, gyakran három korrektúraforduló is szükséges, igényes papíron, igényes tipográfiára van szükség. Elegendő pénz híján csak közepes minőségre futja. Úgy látja, hogy az elmúlt húsz év távlatában meredeken romlott a minőségi könyvkiadás színvonala, amely számos ok mellett elsősorban a pénzhiánnyal indokolható. Nagyon nehéz erkölcsi, etikai kérdés a kiadóvezető számára, hogy megtalálja azt a színvonalat, amely szakmai és financiális szempontból egyaránt vállalható. Gyurgyák János szerint az elmúlt két-három évben Magyarországon a tudományos- és szakkönyvkiadás, az alapvető felsőoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek, illetve a szépirodalmi könyvkiadás nagyobb része veszteségessé vált.

Ugyan kicsi a magyar piac, de húsz évvel ezelőtt sem volt nagyobb. A magyar könyvszakmában nem mondják, hogy dübörög a gazdaság, hiszen 2002-óta meglehetősen visszaesett a könyvforgalom növekedési üteme, a tudományos- és szakkönyvek forgalma az elmúlt évben egy milliárd forinttal (10%-kal) csökkent 2004-hez képest. Ami drasztikusan megváltozott, az a támogatás: „Az állam a magyar tudományos- és kultúrpolitika hiánya miatt kihátrált mögülünk. 1989-ben nem erről volt szó, arról, hogy privatizálják a kiadókat és mögétek állunk.” – emlékezett Gyurgyák. A globalizáció, a digitális térhódítás korában különösen nélkülözhetetlen az állami támogatás, hogy ne csökkenjenek az értékes szak- és szépirodalmi kiadványok, mert ezek hiánya meghatározó módon befolyásolja a magyar szépirodalmi-, illetve szaknyelv megmaradási esélyeit.

Kőszeghy Péter kiegészítésül elmondta, ha kiad két könyvet, amelyből az egyik tele van sajtóhibával, minden szempontból ronda, de ötszáz forinttal olcsóbb, mint a másik, amely maga a remekmű, akkor biztos, hogy az olcsóbb könyvet tudja eladni, mert a piac nem fizeti meg a különbséget. A minőségi könyvkiadás egyes kiadók olyan heroikus erőfeszítése, amely üzleti szempontból ráfizetéses. Matyi Dezső az Alexandra Kiadó nevében visszautasította, hogy ők ne minőségi könyvet adnának ki, legyen az akár szakácskönyv. Úgy vélte, az ilyen gondolkodásból fakadó könyvkiadás kulturmisszió, nem pedig kereskedelmi könyvkiadás, márpedig Magyarországon és az egész világon ez utóbbi működik.

A könyvkiadás arról szól, hogy pénzt kell keresni, hogy holnap is tudjunk könyvet kiadni – összegezte Bart István. Mivel a magyar könyvpiac is úgy működik mint egy piac, az a kérdés: hol húzódik az a határ, példányszám, költség, amely alatt már nem lehet a könyvet gazdaságosan kiadni; kérdés, hogy az államnak közbe kell-e avatkoznia, vagy a piacra kell bízni, hogy mi jelenjen meg. Emlékeztetett arra, hogy a magyar könyvkiadás a 19. század elején intenzív támogatásban részesült.

Bucsi Szabó Zsolt szerint a nagy bevásárlóközpontok támasztotta új, egyre növekvő méretű kihívásokra, az itt forgalmazott gyenge minőségű kiadványokra is nagyobb figyelmet kellene fordítani. Matyi Dezső elmondta, fontos lenne rábírni a multinacionális cégeket, hogy ne vegyenek át olyan kiadótól könyveket, amelyek még arra sem veszik a fáradtságot, hogy például egy múlt században megjelent könyv oldalait újra begépeljék, újraszerkesszék, stb. E nagy bevásárlóközpontok számára a könyv ugyan-olyan árucikk, mint a zöldség vagy a szaloncukor, számukra csak egy a fontos, minél olcsóbban és gyorsabban túladjanak rajtuk. A másik megoldás az, ha a vásárlók megjegyzik annak a néhány kiadónak a nevét, amely elárasztja silány könyveikkel ezeket a cégeket és az ő kiadványaikat nem veszik meg.

Kőszeghy Péter Matyi Dezsőtől eltérően definiálta a minőségi könyv fogalmát. Abból adódóan, hogy a könyv sajátos áru, „kereskedelmi” és nem kereskedelmi típusba sorolható. Véleménye szerint az utóbbi fajtáról érdemes beszélni, mert az előbbi kategóriába tartozó könyvekkel szárnyal a könyvpiac. A nem kereskedelmi könyvek – mint például a kritikai könyvkiadások, vagy Janus Pannonius összes művei – esetében továbbra is úgy érzi, fennáll a színvonal csökkenés. Ezeknek a könyveknek mindenkor sajátja az innováció, a szellemi érték, amely nélkül valóban csak áruknak tekinthetők.

Matyi Dezső megerősítette, hogy valóban mást értenek minőségi könyvön, mert ő nem csak a szűk érdeklődésre számot tartó könyveket sorolja ide, mint a szakkönyveket, vagy a rétegirodalmat. Mivel az ilyen könyvek valóban csak kis példányszámban adhatók el, ennek megfelelően kell ezek eladási árát megállapítani. Azok az emberek ugyanis, akik ezeket a könyveket keresik, megveszik azokat, bármibe kerüljenek is. Az a lényeg, hogy a kiadó pontosan tudja, hány példányban adható el az adott mű, s ha csak ötszáz példányban, akkor ne nyomtassa ki háromezer példányban, mert veszteségessé válik.

Cáfolta Bart István, hogy minden kiönyv esetében lehet érvényesíteni a piac törvényeit. Az általa képviselt kiadó Magyar-országon azért nem árul könyveket, mert olyan drágák a kiadványai, hogy senki sem tudná megvenni, és az egész világon is csak nagyon szerény példányszámban kelnek el.
Végül Gyurgyák János azt vetette fel, szükség van-e egyáltalán könyvkiadásra. Véleménye szerint a digitalizálásról kellene beszélgetni, ami igazán dübörög a világban, amely részben megoldhatja a minőségi könyvkiadás problémáját, ha jól csináljuk, de persze el is viheti, s akkor rátehetjük a keresztet.

ÚKP

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu