buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
József Attila oroszul


2006.06.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A semmi ágán (Versek, levelek, dokumentumok) címmel terjedelmes orosz nyelvű József Attila-kötet került ez év elején az oroszországi könyvesboltokba. A könyv bemutatójára – egyfelől József Attila születésnapjához, másfelől az immár másfél éve zajló oroszországi magyar kulturális évad záró hetéhez igazodva – április 4-én került sor a moszkvai Idegen Nyelvű Könyvtár dísztermében. A helyszín azért sem mellékes, mert az elmúlt évben ennek a könyvtárnak a kertjében állították fel József Attila mellszobrát, amely olyan nagyságok szobrai között kapott helyet, mint Gandhi és Thomas Mann.

A könyvbemutató a József Attila-szobor koszorúzásával kezdődött, majd az est magyar házigazdája, Szilágyi Ákos, aztán a kötet szerkesztője, Vjacseszlav Szereda, végül a könyvet megjelentető kiadó igazgatója, Szergej Miturics beszélt az oroszországi József Attila-recepcióról, a kötet létrejöttének ötletéről és munkafolyamatáról, a kiadvány fontosságáról. A bevezető beszédeket követően az orosz kulturális élet jeles képviselői olvastak fel a kötet verseiből. Nem kisebb személyiségek vállalkoztak erre, mint a Magyarországon is jól ismert orosz író, Jevgenyij Popov (aki egyben orosz részről volt a bemutató házigazdája), az ugyancsak itthon is és világszerte is ismert költő, Alekszandr Prigov, a kiváló irodalomszociológus Borisz Dubin, vagy a hazájában mind nagyobb elismerésnek örvendő költő, Vlagyimir Szalimon.

A kötet létrejöttének története körülbelül harminc évre nyúlik vissza. Amikor Vjacseszlav Szereda, a mára talán legismertebb oroszországi hungarológus (irodalomtörténész és fordító, többek között Esterházy Péter „orosz hangja") a leningrádi egyetem magyar szakos hallgatójaként találkozott József Attila verseivel és az akkor meglévő orosz fordításukkal, rádöbbent, hogy az orosz nyelvű József Attila nem az a József Attila... Egyfelől nem az a fordításra kiválasztott szövegek alapján (ismeretes, hogy József Attilától korábban jobbára a munkástematikájú verseket fordították le, és egy ugyancsak „átideologizált" Majakovszkij-képpel hozták őt párhuzamba – erről egyébként a mostani kiadás előszavában Szilágyi Ákos is ír), másfelől nem az a fordítások nyelve, szellemisége alapján.

Vjacseszlav Szereda akkor elhatározta, hogy egyszer összeállít egy olyan orosz nyelvű József Attila-válogatást, amely a költő életművének igazabb (és nemcsak valódibb) bemutatására alkalmas. Ennek realizálására jó negyedszázad elteltével nyílt esély, amikor is Szereda kezdeményezésére a moszkvai magyar kulturális központ József Attila versfordítói pályázatot írt ki, amelynek eredményeként sok értékes pályamű született, olyanok, amelyek kiindulópontként szolgálhattak egy korszerű orosz nyelvű József Attila-kötet összeállításához.

Az elkészült válogatás mind terjedelmében, mind az összeállítás szakmai minőségét illetően impozáns. Szerepelnek a kötetben a legkorábbi József Attila-versek, aztán minden évből a legjobbak, és nem maradtak ki természetesen a legismertebb, minden szöveggyűjteményben szereplő költemények sem. A verseket a Curriculum vitae követi, aztán néhány mutatvány a József Attila-levelezésből, és a válogatást Illyés Flóra József Attila utolsó hónapjairól című visszaemlékezése zárja. A válogatásban szereplő szövegeknek nagyjából a fele friss fordítás, a másik fele a korábbi orosz nyelvű József Attila-kiadások sikerültebb darabjaiból áll, vagyis a kötet összeállítója szerencsésen ötvözte a régit és az újat. A régi fordítók között olyan neveket találunk, mint Szamojlov, Csukovszkij, Martinov, Levik; az újabbak között pedig néhány kiváló hungarológus (Oleg Rosszijanov, Jurij Guszev, Jelena Malihina, Natella Gorszkaja) mellett olyanokat is, akik kiváló költőként-műfordítóként nyersfordításból dolgoztak (Rejn, Borogyickaja, Jefremov, Vanhanen).

A kötet elején Szilágyi Ákos előszava (Az ész misztikusa) olvasható, amelyben a szerző József Attila költészetét néhány jellegzetesség kiemelésével igyekszik az oroszországi olvasóhoz közel vinni. Utal például a József Attila-költészet játékosságára, apokaliptikusságára, képalkotásának sajátosságaira, és mindezek alapján az orosz költészetnek olyan (posztszimbolista) nagyságaival vonja párhuzamba, mint Majakovszkij, Jeszenyin, Mandelstam, Paszternak, Cvetajeva. A kötet végén a hazai József Attila-kutatás szaktekintélyének, Tverdota Györgynek terjedelmes, a József Attila-életpályát és költészetet az újabb kutatásokra építő, korszerű irodalomelméleti apparátust felvonultató, alapos tanulmánya (József Attila költői univerzuma) található.

A könyv a moszkvai Tri Kvadrata Kiadónál látott napvilágot, annál a kiadónál, amely az utóbbi időben színvonalas és szép kivitelű magyar kultúratörténeti könyvsorozat kiadására is vállalkozott. A semmi ágán természetesen nem tartozik e sorozatba, a könyv jellegzetes (és ízléses) sárga borítója (amelyet egyébként egy viszonylag ritkán látható József Attila-fotó díszít) visszautal a magyar tematikájú sorozatra. A kötet megjelenését a NKÖM, a Hungarofest, az MKA, a Magyar Fordítóház és a moszkvai magyar kulturális központ támogatta.

 
 
 

Goretity József – Gyürky Katalin

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu