buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A mélység egyensúlya


2006.04.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A szép kiállítású könyv borítója (az érdeklődő mindig a borítóval találkozik először) kortól és időtől független albumot sejtet, a borítón ugyanis a szerző neve és az időhatár jelzése sem szerepel. Így aztán azt hihetnénk, hogy csupán a szépség jegyében összeállított könyvvel találkoztunk, elmélyedve magában a könyvben, de akár már csak a belső címoldalra lapozva, mivel itt már a szerző neve is szerepel, s az időhatárra is találunk utalást, rájöhetünk, hogy egészen másról van szó. Hogy miről is, azt ennek a rövid írásnak az elején kell megneveznem.

Azt kell mondanom, hogy a könyvben a huszadik századi magyar festészet történetének tudományos igényű vázlatával találkozunk, olyan történeti jellegű elemzés-sorozattal, amelyik, noha a teljes tudományos arzenált felsorakoztatja, egyetlen pillanatig sem tetszeleg a tudományos objektivitás egyre kevésbé tartható pózában. Azt hiszem, ebből a mondatból két állítást illő részletesebben is bemutatni. Az egyik a vázlattal kapcsolatos: Kovalovszky Márta teljes huszadik századi magyar festészet-történetet ír, tehát pontosan jelzi a főbb irányokat, csoportosulásokat, törekvéseket, ha lehet ezt a kifejezést használni, akkor azt mondom, hogy bemutatja a huszadik századi magyar festészet történetének hosszmetszetét, az egyes jelenségeknek viszont csupán – csupán? – a történeti helyét mutatja meg, maguknak a jelenségeknek a leírásával, a részletes leírásával már nem foglalkozik. Mintha maga is érezné, hogy teljes történetet már nem lehet írni, az anyag túlnőtt az emberi befogadhatóságon, ezért nem is a teljességre törekedett, hanem arra, hogy a képzőművészeti albumok megszokott keretein belül mondja el azt, amit fontosnak talál. A vázlat szó tehát nem minősíti ezt a vállalkozást, hanem jellemzi.

A másik jelenség is hasonló a már említetthez: Kovalovszky Márta tudományos igényű monográfiát írt, de a könyv olvasása közben egy pillanatig sem jut eszünkbe a tudományos objektivitás, teljesség, totalitás, s más, az említettekhez hasonlatos kifejezés, ellenkezőleg: végig érezzük, hogy az, amit olvasunk, a szerző személyes véleménye is. Személyes monográfia tehát a Kovalovszky Mártáé, az érdeklődés, a személyes érintettség jegyei mutatkoznak meg rajta, ennek egyik mutatója, hogy számos bemutatott kép lelőhelyeként tüntetik föl a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, azt a múzeumot, amelyikben Kovalovszky Márta a maga munkásságát kifejtette. Merthogy a művészettörténész munkája elválaszthatatlan múzeumi tevékenységétől, a művészettörténész másképpen ír monográfiát, mint mondjuk az irodalomtörténész. Az irodalomtörténész nagyobbrészt mégiscsak a szélesebb közönség előtt is ismert anyaggal foglalkozik, a művészettörténésznek viszont először meg kell határoznia, gyűjteménybe kell helyeznie azt az anyagot, amelyikkel aztán később foglalkozni akar. A művészettörténész már a vásárláskor, gyűjteménybe illesztéskor szelektál, az irodalomtörténész erre a szelektálásra nem kényszerül rá, másmilyenre természetesen igen.

Kovalovszky Márta két eszközzel él monográfiájában: egyrészt felvázolja a huszadik századi magyar festészet-történet hosszmetszetét a nagybányaiak színrelépésétől kezdve egészen az 1989-et követő időszak termékeny káoszáig. A hosszmetszet során különösen pontosan jelzi, hogy az újabb nemzedékek, csoportosulások, iskolák mikor és hogyan léptek be az általa bemutatott folyamatba, a kapcsolódásokkal már kevesebbet foglalkozik, feltehető, hogy a nemzedékek közötti hasonlóságok és különbözőségek kevésbé pontosan mutatják meg magukat a festészet, mint mondjuk az irodalom történetében. Foglalkozik az egyes törekvések, tendenciák társadalmi hátterével, meghatározottságával is, noha a festészet történetében ezek kevésbé konkrétan jelentkeznek, mint a politikai-társadalmi mozgalmakkal mindig szorosabb kapcsolatban lévő irodalom történetében. A hosszmetszet felrajzolása után a keresztmetszeti rajzolatok következnek, számos művészt és a számos művész egy-egy alkotását mutatja be, elemzi egy-másfél-két flekkes mini-esszékben. Ahhoz, hogy a vállalkozás méreteit érzékelhessük, használjuk a már eddig is használ irodalmi-irodalomtörténeti párhuzamot. Képzeljük el, próbáljuk elképzelni azt az irodalomtörténészt, aki maximum két flekkes verselemzésekkel képes bemutatni a huszadik századi magyar költészet történetét, úgy, hogy ezekben az elemzésekben – hasonlóan Kovalovszky Márta festészettörténeti elemzéseihez – a művek kapcsolódási pontjaira is találunk uta-lásokat…

Kovalovszky Márta elemzései mindig képközpontúak, először pontosan leírja a képet, s csak ezt követően tesz esztétikai vagy történeti jellegű megállapításokat. Egry József festészetének jellemzéseként olvasom: „A táj, a tó önmagában, mint festői tárgy nem érdekelte, a föléjük boruló ég, a levegő láthatatlanul feszülő boltíve, a fény megfoghatatlan, a dolgokat formáló természete azonban mindvégig egyetlen, legfontosabb témája maradt. A dombok vonalának dallamos hullámzása, a part karéja, az emberi és állati sziluettek csak a könnyű, párás »semmi« súlyos kontrasztjaként, az egymást átszelő fénypászmákat alátámasztó szilárd matériaként szolgáltak”. Pontos jellemzés, de talán a jellemzésnél is fontosabb az, Kovalovszky Mártát a kép – az Egry-kép, s minden kép – mélystruktúrája foglalkoztatja. Az idézett részben a fénypászmák alátámasztásáról beszélt, akkor, amikor Gyarmathy Tihamér munkásságáról írt, a „mélyben rejtőzködő képszerkezetet” említette, s azt, hogy ez a mélyben rejtőzködő szerkezet élteti a képet, ez teremti meg a kép egyensúlyát. Kova-lovszky Márta könyvének egyensúlya viszont feltehetően a festészet nem is anynyira mélyben rejtőzködő szeretetéből fakad…

Kovalovszky Márta: A modern magyar festészet remekei 1896–2003
Corvina
224 oldal, 9900 Ft

Füzi László

Corvina Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu