buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
80 éve született Janikovszky Éva


2006.04.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden. 1944 és 48 között a szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat hallgatott, 1948-tól Budapesten filozófiát, pszichológiát és szociológiát tanult. 1950-ben tanári oklevelet szerzett. Első munkahelye a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt, 1953-ban az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora, 1964-ben főszerkesztője lett. A Móra Kiadónál dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig, de azután is a kiadó munkatársa maradt, később igazgatósági tagja lett. Az IBBY magyar bizottságának 1978-as megalakulásától 1995-ig elnöke volt. 1996-ban választották az Írószövetség Gyermekirodalmi Szakosztályának elnökévé. Első könyve 1957-ben jelent meg, pályája során több mint harminc könyvet írt, műveit harmincöt nyelvre fordították le. Dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, írt filmforgatókönyvet, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, tévéjáték. Hosszan tartó betegség után 2003. július 14-én hunyt el.

„Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.” Ezekről a sorokról minden tíz éven felüli magyar olvasónak Janikovszky Éva és az ő könyvei jutnak eszébe. Írásait fenntartás és korhatár nélkül szeretik, gyerekek generációi nőttek fel rajtuk. Állandó témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Hangja és ábrázolásmódja olyan írói világot teremtett, amely másokéval összetéveszthetetlen, egyedülálló a magyar irodalomban, sőt a kortárs világirodalomban is megelőzte korát, mivel leszámolt a „tekintélyelvű”, felnőtt szemléletű írással. Írástechnikájának egyik jellemzője a nézőpont állandó váltogatása. Írjon bármiről, nála az éremnek valóban mindig két oldala van. Ez humorának egyik forrása. Például ha egy kisgyerek perspektívájából mesél arról, minek örül, rögtön utána elmeséli azt is, hogy ennek az anyukája miért nem örül ugyanennyire. Ez a fajta kettősség, a maga rövid, tömör mondataival roppant mulatságos és persze mindnyájunk számára ismerős helyzeteket villant fel, s a két világ konfliktusait ironikus megvilágításba helyezi.

A másik humorforrás az, hogy az írónő hitelesen szól akár egy óvodás, akár kisiskolás, akár egy kamasz gyerek hangján. A felnőtt olvasó lépten-nyomon szembesül azzal, milyen mulatságosak a gyerek szájából a nap mint nap elhangzó felnőtt-mondatok, mint „Felelj szépen, ha kérdeznek!”, vagy „Gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled!” Ugyanilyen hiteles Janikovszky Éva hangja, ha egy felnőtt, mondjuk a szomszédasszony vagy a nagymama hangján szól. Késői műveiben, a jobbára felnőtteknek szánt rövid írásokban saját hangján szól.

Humorának leggazdagabb – mert a mindennapi magyar nyelvből merített – forrása a már-már szólássá merevülő „felnőtt-bölcsességek”, közhelyek fejre állítása. Az írónő a kiválasztott fordulatot nem csak a gyerek szájába adja, de szó szerint is veszi, így a közhely automatikusan viccé, helyenként már-már abszurddá válik. Hogyne válna: hiszen a felnőtt nem vár választ például arra a szónoki kérdésre, hogy „…mondd, édes fiam, mire használod te a fejedet?” Ám a kamasz „komolyan veszi”, és megválaszolja: „…azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat, és azon van a fülem is, amit mozgatni tudok.”

Ironikus, ám mindig szeretetteljes „közhelytechnikáját” olvasva minden olvasó magára ismerhet: Janikovszky Éva ugyanis mestere volt a modellszerű helyzetek felvázolásának. Ebben méltó alkotótársa is akadt: Réber László grafikus, aki egyetlen vonallal rajzolta meg, amit az írónő kevés szóval leírt.

Janikovszky Éva könyveinek témái, hangja és humora szerte a világon értő olvasókra talált, nem véletlen, hogy műveit harmincöt nyelvre fordították le, és mindenütt sikert arattak.

Főbb irodalmi díjai:
1973 Deutscher Jugendbuchpreis (NSZK) – Az Év Gyermekkönyve „Ha én felnőtt volnék” című művéért
1977 József Attila-díj
1979 Ifjúsági-díj
1986 Gyermekekért-díj
1988 Mosolyrend lovagja (Lengyelország)
1990 Greve-díj
1993 Budapestért-díj (1993)
1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díja
1996 Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje
2001 Móra-díj
2002 Szent Imre-díj
2003 Kossuth-díj

Janikovszky Éva könyvei gyerekeknek:
Szalmaláng; Aranyeső; Ha én felnőtt volnék; Akár hiszed, akár nem; Te is tudod?; Jó nekem!; Felelj szépen, ha kérdeznek!; Az úgy volt…; Bertalan és Barnabás; Égigérő fű; Velem mindig történik valami;Kire ütött ez a gyerek?; Már óvodás vagyok; A nagy zuhé; Már megint; Már iskolás vagyok; Cvikkedli

Janikovszky Éva könyvei felnőtteknek:
Örülj, hogy fiú!; Örülj, hogy lány!; Felnőtteknek írtam; Mosolyogni tessék!; Ájlávjú!; De szép ez az élet!; Ráadás

Móra Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu