buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Török gyerek megírta, magyar gyerek olvassa


2006.04.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A modern török irodalom fejlődését a kezdetektől figyelemmel kísérték Magyarországról. Időről-időre – különösen kiemelendő, hogy többé-kevésbé rendszeresen – fordítások is megjelentek, „modern török” könyvtárunk ma már nagyjából félszáz kötetre rúg, lassan egy teljes könyvespolcot foglal el.

Az érdeklődés felszítása talán a Kossuth-emigrációhoz köthető, amely révén a török-magyar kapcsolatok a korábbinál jóval intezívebbé váltak. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a 19. század második felének egyik legjelentősebb török költőnője, Nigar Hanim Farkas „Oszmán” pasa leánya volt. A monarchia időszakának turkológusai közül jó páran érdeklődtek az irodalom iránt, s nem restelltek fordítani sem (Vámbéry Ármin, Vince Frigyes, Erődi Harrach Béla, Mészáros Gyula). Az első világháború után a párizsi békerendszer elutasítása, az Atatürk vezette felszabadító háború és az új béke kikényszerítése csak fokozta a törökök iránti szimpátiát. A második világháború után újabb lendületet kaptak a fordítások, Názim Hikmettől például közel tucatnyi kötet jelent meg. De utat találtak és találnak a magyar olvasókhoz a török irodalom más világhírű szerzői is, például a többször is Nobel-díjra jelölt Yasar Kemal, vagy újabban Orhan Pamuk. A modern török próza egyik erőssége – talán legerősebbje – a novella. A magyar olvasók szinte a kezdetektől (Samipasazade Sezai) a klasszikusokon át (Ömer Seyfettin) a legmodernebbekig (Bekir Yildiz) követhetik a fejlődés útját.

Az utóbbi időben a modern török irodalom népszerűsítésének egyik motorja Tasnádi Edit, számos mű avatott fordítója. Munkái között találunk regényeket (Yasar Kemal: Az ördögszekerek útján), meséket (Fakir Baykurt: Tarkatollú), drámákat (Tarik Bugra, Orhan Asena és Turan Oflazoglu tollából) és természetesen novellákat úgy önálló kötetben (Bekir Yildiz: Sírok virág nélkül), mint folyóiratokban (pl. a Magyar Napló hasábjain, 1998), valamint az 1974-es Török elbeszélők című kötetben is.

Tasnádi Edit Van, akit sólyom karmol meg című fordításkötete a modern török novellák közül válogat egy csokorra valót. Bár olvashatunk néhány írást a már klasszikusnak számító szerzőktől (Halikarnas Balikçýsý, Yakup Kadri Karaosmanoglu, Sait Faik Abasýyanýk), az elbeszélések többsége mégis kimondottan új alkotás az 1980-as és 90-es évekből. Maguk a szerzők is a középkorú generációhoz tartoznak, többjük a második világháború után született (Atasü, Aydin, Cicekoglu, Gürsel). A válogatás egyik érdekessége, hogy jónéhány írónő szerepel közöttük.

A 24 novella számos témát ölel fel. Megjelennek a hagyományos, szociografikus írások, az írók hol a vidéki Törökországba, hol a börtönök világába kalauzolnak bennünket. Több novella általánosságban – nem speciálisan török életkörülmények között – boncolgatja a férfi és a nő kapcsolatát: fiókban őrzött levelek a tengerészférjtől; egy hajdani párizsi diák monológja arról, hogy mit csinálna ma már másképp; a jó családból származó ifjú és a cselédlány kapcsolata; a társadalmilag össze nem illő párok szétszakadása; s végül: igyunk-e pálinkát a bayburti mázolóval? A török értelmiségi gondjait keserű iróniával festi Ziya Osman Saba a boldog emberek fényképészetében tett látogatásának leírásával – róla természetesen nem készül felvétel. Aziz Nesin felszabadultan (?) neveti ki a furcsa helyzeteket: milyen is egy bordélyház könyvelőjének lenni? A sokszor rendkívül megrázó történetek után egy kicsit megpihenhetünk Yasar Kemal vörösen virágzó gránátalmakertjében, s némán figyelhetjük a fekete kígyók tavaszi násztáncát.

Tasnádi Edit a tőle megszokott magas színvonalon, jól olvasható formában, remek magyar nyelven adja vissza a sokszor nagyon különböző stílusú és témájú elbeszéléseket. A kimondottan szép kiállítású kötetben a fordító figyelmessége révén rövid utószó és életrajzgyűjtemény is segíti a tájékozódást. Örömmel jelentjük: modern török irodalmi könyvespolcunk újabb kiváló kötettel gazdagodott. Köszönet érte!

Van, akit sólyom karmol meg. Modern török elbeszélések
Válogatta, fordította, az életrajzi jegyzeteket és az utószót írta Tasnádi Edit
Nagyvilág Könyvek, 2004
242 oldal, 1800 Ft

Sudár Balázs

Nagyvilág Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu