buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az eltévedés gyönyörűsége


2007.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Majdnem négyszáznyolcvan esztendeje jelent meg Ingolstadtban a híres Lázár térkép, Magyarország első nyomtatott térképe. Hogy pontosan ki volt ez a „Lázár deák”, a térkép névadója, és hogy ezt a kartográfiai remekművet milyen módszerekkel is alkották meg, azt nem tudjuk biztosan. Csak sejtjük, vagy inkább sejteni véljük, hogy a híres térkép katonai megrendelésre született. Ám a diadalmasan előrenyomuló oszmán hadsereget nem sikerült megállítani egy bravúros leleménnyel készült térkép segítségével sem. Mára nem maradt más belőle, csak egy térképpé vált elbeszélés: lenyűgöző pillanatfelvétel egy bukás előtt álló országról.

De hogyan tájékozódtak eleink korábban? Hiszen nem valószínű, hogy a reneszánsz előtti Magyarországról más részletes (vagy akár kevéssé részletes) térképek születtek. Pedig a kérdés nem értelmetlen. Hiszen hogyan jutott el – mondjuk – egy 14. századi csizmadia Vácról Budára? Megkérdezte az utat? Apja nemcsak a csizmatalpalás módját, hanem a vásárok helyét, az odavezető utat is „ráhagyományozta”? („Négyszer fordulj balra, fiam, és aztán csak egyenesen…”!?)

Utazás, mint történet?

Útvonalak, folyók-városok-országrészek közötti távolságok, mint elbeszélések?

De a vándor csak akkor kérhetett útbaigazítást, ha kulturálisan ismerős tájon bolyongott. És persze ott volt a nap állása, ott voltak a csillagok… az a sok-sok, mindennapi tájékozódást megkönnyítő jártasság, amiről mi megfeledkeztünk. De hogyan igazodott el egy idegenek lakta országban egy középkori expedíciós hadsereg? Szent István korában hogyan osztották fel Magyarországot megyékre, ha nem volt „részletes” térképük róla? Vagy a messze idegenben ki „igazította el” a kalandozó magyarokat? És ha már egyszer odaértek az Atlanti-óceánhoz, hogyan találtak haza?
Figyeld a csillagokat, ha másképp nem tudsz a földön tájékozódni. (?)

Olvasók voltak – „nyomolvasók” – a betűvetés ismerete nélkül.

Hiszen előbb-utóbb végül is mindenki mindenhonnan hazatért ebben a régi, történetekből-utakból-véletlenekből szőtt Európában. A városok és tartományok akkor még nem pontocskák voltak a virtuális térben, akkor még nem többé-kevésbé egyforma repülőtereket jelöltek. A térképek történeteket, fáradalmakat, kanyarodókat, időtartalmakat „meséltek”.

Apránként. Lassan. Lépésről-lépésre.

Ma már alig van felfedeznivalónk a térben. Egy „mesebeli erdőben” is nehéz eltévednünk (hiszen ki lehet olyan ügyetlen, hogy nem látja a turistajelzéseket?), és ha van elegendő pénzünk, repülővel néhány óra alatt a világ bármely városába odaérhetünk. Két pont között legrövidebb út a semmi – egy rövid, álomszerű lebegés a felhők felett.

Manapság csak a jó regény az, ami megtaníthat eltévedni és odatalálni. Vannak, akik inkább „tévelyegni” szeretnek, mások, a hagyományosabb olvasók pedig mindenféle elbeszélésben tanulságot, „út-mutatót” keresnek. Ki tehetne közöttük igazságot? És miért ne születhetnének olyan regények, amelyek egyszerre tanítanak meg „hazaérkezni” és „eltévedni”?

Utazás, mint történet. Időtartalmak, kalandok, felismerések, hasonlóságok, látszólag kibogozhatatlan motívumegyezések. Utazni jó… különösen a „régi módon”, amikor még nem lehetett semmilyen fáradtságot, útkereszteződést, kalandot, váratlan akadályt kikerülni.

A regény-irodalom igazi „gyalogló” művészet: hiszen az olvasás (akárcsak a régimódi nyomkeresés vagy térkép-olvasás) kitartást és figyelmet igényel. Nem szökdécselhetsz egyik jelenetről a másikra, többnyire bandukolnod kell – vagy ha a szerző úgy kívánja, tévelyegned vagy magadra maradnod a regény elbeszélőjével. Nincs jó elbeszélés tér, vagyis térré vált valóság nélkül.

Hiszen – miközben mások temetik a könyveket – te rábíztad magad egy regényre. Egy csalóka, ki tudja hogyan született térképre.

Bánki Éva legújabb kötete:
Magyar Dekameron
Magvető Novellárium sorozat
Magvető Kiadó
361 oldal, 2690 Ft

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu