buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Világboncolgatások


2007.11.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az ötlet – pedagógiailag – rendkívül egyszerű (tehát zseniális): két tanítani született szerző ide-oda kukucskál a „szakmák” világában, közben nem átallja szétszedegetni, összerakosgatni a világot. Kimondatlan igazság, hogy interdiszciplináris a szemlélet, meg analízis-szintézis... S még azt sem kell hozzátenni, hogy az életkori sajátosságok figyelembevétele, mert e könyvek forgatásának csupán a (hat éven felülieknek) mondott iskolás kor a kritériuma.

A közös kiindulási alap a festészet. A könyvsorozat „Mesél a festmény” logója alatt kötetenként más-más nézőpontból fedezzük fel egy-egy kiválasztott téma időtlenségét. Vagyis múltunkat és belőle származó jelenünket… (a jövőhöz még visszatérünk).

Egy gyermekkönyv-sorozat pedig csakis gyerekvilágból építkezhet: állatszeretetből, mozgásigényből, játékból, életünk ciklusait meghatározó természetünk (az évszakok) változásaiból.

Számos elem teszi modernné, ugyanakkor bölcsen konzervatívvá a megismerés útjait ezekben a könyvekben. Ilyen következetes elv, hogy minden kötet négy-négy festészeti remeket emel ki az európai kultúrtörténet egyetemes múzeumából. Valamennyit négy koncentrikus körrel kezdi körüljárni: képzelt történetekre (elemekre) bontja, amelyeket maguk a megfestett szereplők (zenészek, állatok stb.) mondanak el; kihajtható füleken (de érdekes!) egy kis korrajzot, lexikális ismeretet csöpögtet belénk a pontosabb tájékozódás kedvéért; fejtörőnek nevezett összefoglalókban láttatja meg az általánosban a különöset, egyedit; végül az alkotó fantáziát is próbára teszi, amikor új helyzetben mozgatja meg (immár a szereplők közé helyezve) az olvasót.

Van minden festményhez egy-egy „beépített” fülszöveg is, hogy gyermeki figyelmünket más fontos szócikkek ismerete sem kerülhesse el (egy könyvészeti-kötészeti meg esztétikai „trükk” is a hibátlan küllem érdekében, de ez már az ínyencek eledele).

Hogy mindezt ne higgyük bonyolultnak, nehézkesnek, pillantsunk bele egy véletlen választással a Zene és tánc című kötetbe! A négy festmény (Jan Miense Molenaer Házikoncert, Giandomenico Tiepolo Menüett /vagy Karnevál/, Michel-Barthélemy Ollivier Teázás angol módra de Conti hercegnél és Edgar Degas Balettpróba című munkája) átível a korabarokktól a 19. század modernbe hajló korszakáig. Jan Miense Molenaer képét fellapozva megismerkedünk a házikoncert fogalmával, muzsikusok mesélnek magukról és egymásról, tanúi leszünk közben a holland zene 17. századi virágzásának, a fejtörő pedig a hangszer- és divattörténet felé csalogat. Végül arra bíztatnak a szerzők, hogy alkotó módon vegyünk részt egy házikoncert meghallgatásán, ha van elegendő fantáziánk (netán 21. századi technikánk) a ruha- és hangszerimitációkhoz, az információhordozók közti böngészéshez, vagy a hangszeres játékhoz, mindezek élő adásban történő megvalósításához…

(A Karnevál című kép például menüettre csábít a velencei karneválon, a Degas-festmény egy balett próba izgalmainak megidézésére ösztönöz – immár kortalanná téve a témát.)

Olyan könyvsorozat ez, amelyet megkedvelhetünk magányos gyerekolvasóként is, de a szerencsésebb srácoknak az együttolvasó, -gondolkodó, -művelődő szülő, tanár, haver, szakkörvezető, művelődés- vagy szabadidő-szervező (stb.) segíthet a legsikeresebben (ugye, vannak még effajta társas lények környezetünkben?).

Ha mindez együtt van, az alkotásban kiteljesedik a fentebb nyitva hagyott múlt–jelen–-jövő-játék!
Ilyenkor e sorok szerzője sem hüledezik a „globalizá-ciós kultúrdöm-ping” ellen, legfeljebb irigykedik kissé, hogy mindez nem hazai fejekben fogant meg – s megdicséri a Móra Kiadót a közvetítés bátorságáért.

S milyenek a cigányok?

A megcsavart kérdést egy (a Móra Kiadónál szerkesztett) mesegyűjteményből kölcsönöztem. Három gyűjtő egybefogott csokrában az egyik vándorló cigányfiú kérdezi-keresi rólunk az igazságot, hogy aztán megállapíthassa az út végén: olyanok, mint mi meg a románok (ez már utalás a gyűjtések helyszínére) – és jut a jellemzésből nekünk hideg is, meleg is, ahogyan illik.

Itt van a kezdetek kezdete az Úristen teremtő kedvével, a nekiveselkedés a messzi Indiából, itt a csodás királymegsegítések skót és magyar földön. Egyesek ágyúöntésig, mások hajdú- és ezereskapitányságig viszik, de még öt nyelven beszélő cigány muzsikuszseni is támad a magyar 48-as csodák forgószelében, ami már maga a világhír… Eklektikus gyűjtemény ez a tetszetős kötet egy népről, aki nem idegenkedik a zsidó-keresztény-modern európai hagyományok vándormotívumainak magába szívásától, miközben mégis egyénien rajzolja-színezi a maga legendáit-meséit-álmait-igaz történeteit. Azt a korrektség kedvéért jegyezzük meg: a (cigány) Népmesék és történetek alcím szerencsésebb, őszintébb kötetcím lett volna – s az igazsághoz mérve több is lett volna. Nem kis része lesz Sinkó Veronika egzotikus képeinek abban, hogy vissza-visszalapozva elmélyedjünk ezeréves együttlakásunk különbségeiben és azonosságiban.

Bársony János /Daróczi Ágnes, Bari Károly/:
Cigány népmesék. Népmesék és más történetek
Móra Könyvkiadó, 2007
110 oldal, 2190 Ft

Kovács Lajos

Móra Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu