buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Rebbenő kavics”


2006.03.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy egész életművet vehet kézbe az olvasó. Bertók László hetvenedik születésnapja alkalmából jelent meg ez a kötet, és amint azt a – Versek, 1954–2004 – alcím is jelzi, a költő eddigi összes költeményét tartalmazza, a betiltott versektől az utoljára kötetben publikált versekig.

Bertók pályája késve indult (első kötete a Fák felvonulása csak 1972-ben jelent meg), korai pályaszakasza egyszerre több költészeti irányzatból táplálkozott. Vonzódott a népi (szürrealista) hagyományokhoz, majd hatott rá az Újhold nemzedéke is. Korai verseiben olyan témákat ábrázolt, mint a paraszti élet hagyományai, a gyermekkor elmúlása, a nagyvárosba kerülés nehézségei, a társadalom iránt felelőséget érző költő problémái. „Rákezdi a ház is, benne magunk, / apám kezében földnehéz kanál, / csikorog a mennybolt, megkapaszkodunk, / de a köszörűkő csak jár, körbejár” (Vése fölött).

Versbeszélői állandó küzdelmet folytattak a széthullás, a romlás ellen. Ezzel a reflexív hajlammal a költő besorolható a magyarság sorsfordító eseményeit előtérbe állító irodalmi hagyományba. A kötődést igazolják a többek között Adynak, Illyésnek ajánlott költemények is.

Bertók László a hetvenes évek második felétől talált rá saját hangjára, mely jól illeszkedett az évtizedben bekövetkező költészeti (főként nyelvi) átalakuláshoz. A hagyomány felhasználásával újította meg a poétika lehetőségeit. Erre a legjobb példa a szonett melletti elkötelezettsége.

Megtartotta a hagyományos, kötött felépítést, de egyben meg is újította a szonettformát. Közel egy évtizeden át kizárólag ebben a formában verselt. Hiába tett ígéretet rá a kilencvenes évek közepén, hogy nem ír többet, nem tudta betartani. A következő kötetekbe is rendre becsempészett jónéhányat belőlük. A jellegzetes bertóki forma úgy alakult ki, hogy egy idő után a hagyományos 4+4+3+3 soros strófákról áttért a 4+4+4+2 sortagolású strófákra. Valamint, a 10-11 szótagos sorokat is lerövidítette 8 szótagosra. „Egy-egy álom még ugyanaz / de mint a rebbenő kavics / ha befagy fölötte a víz / és hirtelen kisüt a nap (…)” (Azzá lehetnél aki vagy). Ez az átformálás a „töményebb” gondolatok kifejezésére nyújtott lehetőséget, azáltal, hogy a költő rövidebb sorba tudta sűríteni ugyanazt a mondanivalót. Bertók ezt olyan eszközökkel egészítette ki, mint a hiátusos mondatépítkezés, töredékesség, mely a korábbi szonettekre nem volt jellemző.

Számos esetben a hiányos mondatszerkezet, a merész képzettársítások gondolati-tartalmi szakadozottságot is előidéznek. Ám az is igaz, hogy a töredékes, elliptikus nyelvi megformáltság, az elharapott félmondatok nagyobb kifejezőerővel rendelkeznek. Ezt használta ki költészetében Bertók László és tette egyik legfontosabb védjegyévé.

Jellegzetes, jól figyelemmel kísérhető vonása az életműnek az is, hogy miként valósul meg, épül fel a költői látomás egy versben. A más-más irányból érkező benyomások látomásba emelésével megteremthetővé válik a mondanivaló egysége. A korábbi pályaszakasz látomásaihoz a népi kultúrában gyökerező, mitikus látomások biztosítottak alapot. Később ezt alakítja tovább Bertók és terjeszti ki a hétköznapiság területeire. „És akkor beléptél szemembe, / köpenyben, ahogy ott feküdtél. / Jöttél magas kőfal tövében, / jöttél parton, jöttél hegy élen. / Megszűnt az évszak, talán a Sirius / csillagképében mozdult valami, / talán a Fülöp-árok / mélyén egy hajszálrepedés” (Mese).

A látomások gyakori használatából az is kitűnik, hogy a költő nem idegenkedik a mitikus világképtől. Későbbi verseiben a tárgyiasságra irányuló törekvések jelennek meg markánsabban, mivel a látomásossághoz való vonzódás lassanként átalakul. A szonett-korszak „lezárulta” után többnyire racionálisan mitikus versek születnek. Ez a váltás összefügg a szonett költészetből a szabadvers irányába mutató fordulattal, és a még hangsúlyosabb nyelvi megújulással: toldalékok elhagyása, szórendcsere, hiányos mondatszerkezet, kérdő mondatok gyakori használata.

Ha valaki a korábbi kötetekben nem figyelt volna fel a számszimbolika fontosságára (kötetszervező, ciklusépítő-elv), az bizonyára megtette ezt a legutóbb megjelent Bertók-kötet esetén. Ennek minden egyes darabja (a költő szavaival) „a pillant megállítására, megjelölésére” hivatott. A haiku japán versforma saját képére formálásával jöttek létre ezek a kifejező hangzású háromkák, és – a szonettekhez hasonlóan – ugyancsak egyedi jellegzetességeivé váltak a kiteljesedő életműnek: „Magasan hordja, / nem is látszik belőle / más, csak az orra. (…) Erő? Ész? Nő? Kincs? / Akárhol harapod meg, / vagy fáj, vagy épp nincs. (…) Derű a búra, / remekművet szülhet / az öncenzúra” (Akárhol harapod meg).

Bertók László kötetei:

Platón benéz az ablakon
Versek, 1954–2004
Magvető Kiadó, 2005
660 oldal, 2990 Ft

Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet
Irodalmunk forrásai sorozat
ff fotókkal illusztrálva
Pannónia Könyvek, 2005
165 oldal, 2600 Ft

Hanti Krisztina

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu