buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 10, kedd
Judit napja





















Évfordulók:
1875: Toldy Ferenc halála (Budapest)
1891: Nelly Sachs születése (Berlin)
1936: Luigi Pirandello halála (Róma)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A sorsunk az időben


2003.03.14

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Sorsunk című folyóiratnak 1941 és 1948 között nyolc évfolyama, összesen negyvennyolc száma jelent meg – látható, a háborús, majd pedig az átmeneti évek nem segítették a szerkesztôket abban, hogy egyenletes ritmusban végezhessék munkájukat. A mostani antológia összeállítója, Tüskés Tibor más számadatot is említ az antológia utószavában: a folyóirat négyezer-száz folyóirat oldalnyi terjedelemben, azaz mintegy nyolcezer „flekknyi” anyaggal gazdagította a magyar irodalmat.
 

Négyezer-száz folyóirat-oldalt megtöltô anyag, nyolcezer gépelt oldal… Mi maradt belôle? Az, ami a szerzôk életművébe beleépült az éppen a Sorsunkban megjelent írásaikból. S az, ami a Sorsunk körüli légkörbôl az életművükbe beleépült, ami segítette, hogy életművet építhettek. S itt álljunk meg egy pillanatra: nem akárkikrôl van szó, akkor sem, ha az életművekrôl beszélünk, s akkor se, ha a folyóirat által megteremtett légkörrôl, a lap adta inspirációról szólunk. Babits Mihály, Kodolányi János, Erdélyi József, Martyn Ferenc, Weöres Sándor, Németh László, Veres Péter, Jékely Zoltán, Csorba Gyôzô, Csanádi Imre, Takáts Gyula, Baránszky-Jób László, Hamvas Béla, Berda József, Tűz Tamás, Tersánszky Józsi Jenô, Egry József, Sinka István, Cseres Tibor, Rákos Sándor, Rónay György, Keresztury Dezsô, Fodor András, Szabó Magda, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Kardos Tibor, Lakatos István neve a magyar irodalom vagy a magyar művészet történetébôl alighanem kihagyhatatlannak bizonyul. S akiknek az életébôl, élettörténetébôl a Sorsunk kihagyhatatlan: természetesen a szerkesztô Várkonyi Nándor életébôl, aztán a többi „pécsi” szerzô életébôl-életművébôl, itt Martyn Ferenc, Csorba Gyôzô, Bárdosi Németh János, majd Galsai Pongrác nevét említem – inkább csak jelzésszerűen. S meg kell említenem külön is Fodor András, Mészöly Miklós, Rákos Sándor és Simon István nevét: ôk a Sorsunkban jelentek meg elôször, itt indultak pályájukon. Négyezer-száz folyóirat-oldal, kell-e ezek után kérdeznem, hogy mi maradt belôle?

Megmarad az is, amit a műveken túli irodalomtörténeti gondolkodás ôriz, a Sorsunk élete így is biztosított, szerepe a Pécshez kötôdô irodalmiság folytonosságának megteremtésében óriási, így a Jelenkor hagyományként is ôrizte-ôrzi a Sorsunk emlékezetét, nem beszélve arról, hogy Csorba Gyôzô, Martyn Ferenc, Weöres Sándor, Mészöly Miklós munkássága a lap történetének egymásra következô szakaszait is meghatározták. S a folyóiratból megmarad az is, amit az olvasók ôriznek gondolkodásukban, elvont irodalomtörténet nem létezik, az irodalomtörténetnek a különbözô olvasatokból kell összerakódnia. Hadd mondjam el, hogy nekem, aki a lap megszűnte után hét esztendôvel születtem, szintén van emlékem a Sorsunkról. Lassan már két évtizede lesz, hogy a hajdani Könyvvilágban eladásra kínálták a folyóirat egyik bekötött évfolyamát, megvásároltam a terjedelmes kötetet, s sokat böngésztem benne, késôbb – baráti ajándékként – Makay Gusztáv, Kovács Endre írásainak különnyomatai jutottak el hozzám, a negyvenegyes évfolyamot, s ezeket a különnyomatokat böngészve helykeresô, helyzetelemzô lapként élt bennem a Sorsunk. Tüskés Tibor mostani összeállításában több az állítás, mint a kérdés, a biztos értékeket helyezte elôtérbe, mindazt, ami műként továbbél a lapból mostanáig. Ahogy mondja: ez a kötet a hajdani folyóirat anyagának egytizenkettedét adja közre. Vajon a mostani folyóiratok anyagának egytizenkettedét meg lehet-e majd jelentetni ötven év múltán? S lesz-e valaki, aki meg tudja és meg akarja jelentetni? Akkor majd valakinek mégiscsak fel kell tennie a kérdést: a folyóiratok anyagából mi ôrzôdik meg évekre-évtizedekre, ki az, aki megôrzi az emlékezetüket…

Tüskés Tibor válogatásának nem csak az az érdeme, hogy a műveket állítja középpontba, hanem az is, hogy közben történeti szempontokat is érvényesít, így közli a lap beköszöntô írását, s azokat a vitákat, amelyek a lap megjelentetéséhez kapcsolódtak, s különös erôvel hívták fel a figyelmet Várkonyi Nándor szerkesztôi szuverenitására. A viták közül – különössége miatt is – a lap ún.plágium-ügyét említem meg. Várkonyi dr. Lôrincz Ferenc verseként megjelentette Áprily Lajos Ha élne című versét, ez az alkalom pedig lehetôséget teremtett Bóka Lászlónak arra, hogy éles kirohanásokat intézzen a folyóirat ellen. Ez azonban csak a jelenség egyik oldala, a másik oldalon ott áll Várkonyi remek öszszefoglalója, amelyikben nem csak a vádakat utasítja vissza, hanem a magyar irodalom plágium-történetének kifinomult jelenségeit is bemutatja.

Mindeközben pedig a Sorsunk tette a dolgát, műveket közölt, kritikákat, részt vett a szellemi-irodalmi életben, hol a szerzôk kezdeményezéseit fogadta el, hol maga lépett fel kezdeményezôen, merthogy túl ügyeken, vitákon, irányzatokon, szekértáborokon, a folyóiratoknak mégiscsak az a feladatuk, hogy az irodalom megtörténjen bennük… S ha megtörténik bennük a kor irodalma, akkor senkinek sem kell kérdeznie, hogy mi maradt meg a lapból negyven-ötven-hatvan vagy száz év múltán, mert maga alap marad meg egészében, sajátos légkörével, elvégzett feladataival. Ez történt a Sorsunkkal is, ha valaki ma egy számot, egy bekötött évfolyamot, vagy éppen a most közreadott antológiát lapozgatja, azonnal megérzi a Sorsunk sajátos légkörének jellemzôit. Kell-e mondani, örülök annak, hogy a Sorsunk jó néhány szerzôjének írását négy-öt évtizeddel a Sorsunk története után szerkesztôként magam is elsôként olvashattam, elôször kéziratban, aztán pedig nyomtatásban. Egy másik kor másik folyóiratának szerkesztôjeként. A kapcsolódásokról, folytonosságokról és elszakadásokról ezek után már másnak kell tűnôdnie…

Füzi László

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu