buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A kíváncsiság története


2006.03.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha komolyan belegondolunk, nem fogjuk túlzásnak tartani azt az állítást, hogy majdnem mindent a kíváncsiságunknak köszönhetünk. Ebből nőtt ki civilizációnk, és annak megannyi vívmánya a filozófiai irányzatoktól az orvostudomány eredményein át az űrtechnológiáig. Mégis, ahogy Richard Dawkins is felhívja a figyelmünket a mű előszavában, különös dolgot tapasztalhatunk manapság: míg pár száz évvel ezelőtt a korabeli értelmiséget kollektíve izgalomban tartó, vérre menő vitákat kiváltó eseménynek számított egy új tudományos elmélet közzététele, az azt igazoló kísérletek bemutatása pedig többszáz fős tömeg előtt zajlott, addig most szinte sikk a reáltudományokban való járatlanság.

Gondoljunk csak bele, hogy milyen undorodva fordulnánk el attól, aki büszkén megvallaná az irodalom, a művészettörténet, vagy a történelem iránti teljes érdektelenségét, és az említett területeken való totális járatlanságát, ugyanakkor a természettudományos analfabétaság legrosszabb esetben is csak elnéző mosolyt vált ki. Ezt a szemléletmódot igyekeznek megváltoztatni a kötet szerzői úgy, hogy szakbarbár elmélkedések helyett a tudomány jelenségére, jelentőségére, az egyes diszciplínák kialakulásának históriájára, a tudományos gondolkodásmód és világkép fejlődésére koncentrálnak. A cél tehát a természettudomány méltóságának a visszaállítása volt, az eredmény pedig egy klasszikus stílusú, ízig-vérig ismeretterjesztő mű, amely (igaz, kissé eklektikus stílusban) a hat meghatározó szakterületről tájékoztatja olvasóit, méghozzá kellemes, nem tolakodó alapossággal.

Elsőként azzal a tárggyal kerülhetünk közelebbi ismeretségbe, amely számos „humán beállítottságú” számára nem kevés kínos iskolai élményt tartogatott: a matematikával. Ian Stewart profeszszor idegenvezetésével kronológiai sorrendben látogathatjuk végig a tudományág nagyobb fejlődési állomásait az ujjakon való számolástól és a görög geometriától a középkor ázsiaiak és arabok által monopolizált eredményein át egészen a 17. századi európai fordulatig, amelyet Johannes Kepler, az égi mechanika szülőatyja, és a polihisztor René Descartes, az algebra és geometria egységesítője jegyez. A sort nem kisebb nevek folytatják: megismerkedhetünk Newton alkalmazott matematikai forradalmával, Gauss, a számelmélet fenegyerekének munkásságával, a riemann-i modern geometriával, Cantor halmazelméletével, és az elképesztően sokarcú, szinte absztrakt 20. századi matematikával, amely az axiomatikus rendszerek vizsgálatával és a káoszelmélettel valóban „az elvonatkoztatás diadalának” számít.

A fizikáról átütő jelentőségű tudósok pályájának tükrében olvashatunk. A szerző (John Gribbin) Galileo Galilei, az első nagy kísérletező eredményeinek ismertetésével kezdi, majd az ún. egyetemes törvényeket magyarázza röviden, amelyek oly mértékig meghatározónak bizonyultak a modern fizikában, hogy Newton egyenként is megkaphatta volna értük a fizikai Nobel-díjat. Ezután azokkal az olyan meghatározóan fontos elméletekkel ismertet meg bennünket (Huygens, Thomas Young, Maxwell és Faraday tevékenységének apropóján), amely számos további felfedezés kiindulópontja lett. Ilyen a hullámelmélet, a fénytan vagy sok egyéb mellett az erőterek, az elektromágnesség fogalmának megalkotása – az egész, roppant termékeny megismerési folyamat pedig a relativitáselmélet kidolgozásához vezetett, amely lerakta az elmúlt száz év majdhogynem egyeduralkodó szakágának, a kvantumfizikának az alapjait. Ez utóbbi nagyjait pedig talán senkinek sem kell bemutatni – Einsteinről, Max Planckról, Richard Feynmanról és a társaikról van szó…

A csillagászatról szóló rész tulajdonképpen logikusan a diszciplína főbb fogalmainak és témaköreinek kifejtéséből épül föl, hiszen a legtöbbször az előző fejezetekből már jól ismert tudósokról és eredményeikről olvashatnánk. Nick Flowers tehát átvágva a tudománytörténeti kanyarokat, a csillagok szerkezetének ismertetésével kezdi, részletesen kitérve saját csillagunk, a Nap működésének és a csillagfejlődés meghatározó fázisainak leírására. Ezt követően a Naprendszer felépítésével és bolygóival foglalkozik, röviden áttekintve azok felfedezésének történetét az egykori hatbolygós szemlélettől a Plútó 1930-as azonosításán át az utóbbi évtizedekben útjára bocsátott űrszondák feladatáig.

A kémiával azonban más a helyzet – itt visszatér a szerző (David Bradley) a téma időrendi sorrendben való tárgyalásához, visszanyúlva egészen az ókori négy elem és a démokritoszi atom fogalmáig. Ezt az alkímia komolytalanságát ecsetelő kitérő után Robert Boyle munkásságának vázlata követi, akinek legfőbb érdeme, hogy a ráció magányos hőseként, az első gáztörvények felállításával lerombolta a misztikus világképet. Ezután már a konzervatívok őszinte riadalmára a fejlődést nem lehetett többé megfékezni: a 18. század végén Lavoisier megkezdi az elemek azonosítását, Dalton modernizálja az atom fogalmát, Avogadro felfedezi a molekulák létezését, Wöhler szervetlen anyagokból szerveset állít elő, Mengyelejev pedig megalkotja a periódusos rendszert. A 19. századdal tehát kezdetét veszi a modern kémia története, amely jelenleg virtuális, elképesztően összetett szoftverekkel végzett futurisztikus munka, olyan új irányzatokkal, mint az elektronikai ipart felváltani készülő szupramolekuláris kémia avagy molekuláris építészet.

A földtudományokat bemutató fejezet (Peter Ward tollából) három fő szakirány felvázolásából áll. Az egyik ezek közül a geológiában kiemelkedő fontosságú kormeghatározás, amely kezdetben az azonosítható fosszíliák vizsgálatából állt. Ennek alapján, pontosabban a nagy kihalási hullámokból kiindulva állították fel szakemberek a geológiai időszakok sorrendjét. Majd’ száz év tudományos stagnálása után fordulópontot a radiokativitás felfedezése hozott, hiszen ez az alapja a radioaktív felezési időn alapuló, jóval pontosabb időmeghatározásnak. Ezt követően (sajnos nagyrészt észak-amerikai példákkal demonstrálva) a kontinensek szerkezetével, vándorlásával kapcsolatos lemeztektonikai elméletekről, illetve a paleontológia szakterületéről olvashatunk.

A záró, és mind közül a legzavarosabb szerkezetű (noha roppant informatív) rész témája az élet kialakulásának és fejlődésének folyamatait vizsgáló biológia. Kezdőpontjának a szerzők (Jerold M. Lowenstein és Adrienne L. Zihlmann) Darwin fellépését jelölik meg, aki A fajok eredetével mindenestül felforgatta az addigi állóvizet, kifejtve a természetes kiválasztódás elvét. Az evolúció folytonosan visszatérő témáját olyan kitérők gazdagítják, mint az öröklődés kutatásának fázisai és eredményei, azon belül is a kromoszómák, majd a DNS, az RNS és a riboszómák felfedezése, kísérleti bizonyítása, a biokémia kezdetei vagy például az ún. molekuláris órák működésének magyarázata. Ennek kapcsán tér át a kötet zárásaképp egy éles kanyarral a Homo sapiens kialakulásának történetére, aki életrevalóbbnak bizonyulva a Homo nemzetség többi tagjánál, Afrika füves pusztáiról indulva lakta be a Földet, alapított megannyi civilizációt, létrehozva számos csodálatra méltó alkotást. Talán nem utolsó sorban a kíváncsiságtól ihletetten…

John Gribbin a Sussexi Egyetem Csillagászati Tanszékének külső munkatársa
Több mint nyolcvan ismeretterjesztő könyv és számos tudományos fantasztikus regény szerzője. Legismertebbek a kvantummechanikát népszerűsítő könyvei, a magyarul is megjelent Schrödinger macskája és Schrödinger kiscicái, valamint A tudomány története 1543-tól napjainkig című átfogó tudománytörténettel foglalkozó műve.

A természettudomány rövid története
Szerkesztette: John Gribbin
Gabo Kiadó, 2005
225 oldal, 5500 Ft

Szirtes Borbála

Gabo Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu