buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A gyom nem gaz


2006.03.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Pinke Gyula és Pál Róbert tanár és egykori tanítvány szerzőpáros, ez elmúlt évtizedet a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység, a Nyugat-Dunántúl, valamint a Dél-Dunántúl szántóinak és szőlőültetvényeinek florisztikai és növénytársulástani vizsgálatával töltötték. Kutatóútjaik során több száz terepnapot töltöttek adatgyűjtéssel, amelyek főképpen az extenzív művelésmódú területekre terjedtek ki. A szerzők Wagner János 1908-ban megjelent Magyarország gyomnövényei című könyvének bevezetőjével ajánlják könyvkötészeti szempontból is rendkívül impozáns könyvüket az olvasóközönség felé. Az alapos, magyar nyelven e témakörben páratlan mű értékét hitelesen bizonyítja az ötszázhét irodalmi hivatkozás. A kettőszázhatvannyolc művészi igényességű fénykép és számos ábra a könyv szövegével együtt szerves egészet képez. A szövegközi rövid fejezetek, valamint a könyv végén található fogalom magyarázatok teszik közérthetővé a könyvet.

A könyv bevezetőjében a szerzők szándéka, hogy az olvasóközönségnek alaposabb ismerete legyen a gyomnövényekről. A szerzők Wágner Jánost idéző bevezetőjében bemutatott elhivatottsággal gyűjtötték adataikat. Munkáikat számos tudományos és ismeretterjesztő folyóiratban közölték. A Gyomnövényeink eredete termőhelye és védelme című könyv a szerzők eredeti adatain alapszik, amelyet a botanika, az archeobotanika, a növényvédelem, a növénytermesztés, az ökológia, a néprajz és a természetvédelem ide vonatkozó ismereteivel egészítenek ki.

A gyomnövények fejlődésük-kialakulásuk során szervesen kapcsolódnak a növénytermesztés és állattenyésztés kultúrájához, ezen túlmenően a tájhasználat, a növénytermesztés, valamint a gyomirtás hatásának és hatékonyságának hű képét tükrözik. Napjainkban számos hazai és nemzetközi közleményből értesülhetünk arról, hogy szántóföldjeink gyomnövényzete a fejlett növénytermesztési és növényvédelmi technológiák változása következtében elszegényedett. A gyomnövények gazdasági kártétele mellett jelentőssé vált a természetvédelmi megítélésük is. Szántóföldjeinken korábban gyakori, napjainkban ritkán előforduló fajok a kisparcellás gazdaságokba szorultak ki. Fennmaradásuk csak olyan termőhelyen lehet biztosított, ahol nem törekszünk a kultúrnövény állományok teljesen gyommentesen történő tartásához.

A Gyomnövényeink eredete termőhelye és védelme című könyv hét fejezetre tagolódik. Ezek közül több fejezet nagy mennyiségű külföldi forrásmunka feldolgozását követően, először jelenik meg magyar nyelven, ezért szemléletformálónak tekinthető.

A gyomnövények eredetét tárgyaló első fejezet archeobotanikai források feldolgozását követően, számos új ismerettel gazdagítja a magyar gyomszakirodalmat. A vadon élő növények, kultúrnö-vények és gyomnövények értelmezését azok összefüggéseiben mutatja be. Külön alfejezet részeként tárgyalja a kultúrnövények szerepét a domesztikációban, például a lengyomok kialakulásának sajátos helyzetét. A növénytermesztés gyomnövényzetre gyakorolt egyik legnagyobb jelző értékű hatása a lengyomok kipusztulása.

A második fejezetben a szerzők archeo-botanikai szakirodalmi feldolgozások alapján a szántóföldi gyomvegetáció fejlődését Közép-Európában a neolitikumtól az újkorig részletesen mutatják be.
A változások a szántóföldek és szőlőültetvények gyomnövényzetében a modern mezőgazdaság korában című fejezet azokat a növénytermesztési-növényvédelmi okokat tárgyalja, amelyek a szántóföldi gyomnövényzet elszegényedéséhez vezettek. Mára Európában vörös listák bizonyítják a mezőgazdaság szemszögéből jelentéktelen karakter fajok védelmének szükségességét. A szerzők munkájának egyik legjelentősebb érdeme a magyarországi veszélyeztetett szántóföldi gyomnövények táblázatos felsorolása. A felsorolt negyvenkilenc fajból nyolc kipusztultnak, tizennégy fokozottan veszélyeztetettnek, huszonhét veszélyeztetettnek tekinthető.

A termőhelyi viszonyok hatása a szántóföldi gyomnövényzetre, különös tekintettel a bioindikációra fejezet az abiotikus, biotikus és agrotechnikai tényezőket együttesen tekinti át. A szegetális gyomnövények felhasználási lehetőségei a bioin-dikációban című alfejezet a természetvédelemben, a geobotanikában és a mezőgazdaságban felhasználásra javasolt módszereket, az ökológiai és cönológiai fajcsoportok, ökológiai indikátorértékek alkalmazásának lehetőségét mutatja be.

Az aszpektus és szukcesszió a szántóföldeken és szőlőkben fejezet a gyomnövényzet legjellemzőbb megjelenési-fejlődési stádiumait ismerteti. Az agrobotanikai irodalomban vitatott aszpektus vagy asszociáció? – kérdésre történeti áttekintés során kapunk választ.

Napjainkban a termőföldek parlagoltatása következtében a szekunder szukcesszió általános jelenség. A felhagyott szántóterületek idegen honos gyomnövényzete a táj képét ma már gyakran meghatározza. A folyamat megértését számos példa említése segíti.

A gyomnövények hasznára, a gyomnövények etnobotanikai jelentőségére, a gyomnövények szerepére a táplálék-, gyógy-, festő- és takarmánynövényekre, méhlegelőkre, valamint dísznövényekre vonatkozóan külön fejezetben térnek ki a szerzők.

Nemzetközi források, és hazai tapasztalatok alapján külön fejezet mutatja be a veszélyeztetett gyomnövények védelmi lehetőségét szántóföldeken és szőlőkben.

A Gyomnövényeink eredete termőhelye és védelme című könyvet közérthetőségénél fogva szakemberek és a gyomszakirodalomban kevésbé jártas természetkedvelők egyaránt hasznosan forgathatják. Különösen figyelmébe ajánljuk a természetvédelmi- és agrártárgyakat oktató közép- és felsőoktatási intézmények oktatóinak, a közigazgatásban, valamint a természetvédelmi és mezőgazdasági gyakorlatban dolgozó szakemberek számára.

Dancza István

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu