buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Létünk a lajtorján


2006.03.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mi az élet? (What is life?) – ez a címe Erwin Schrödinger osztrák fizikus 1944-ben megjelent művének, amelynek nemcsak egy különleges olvasmányélményt köszönhetünk, hanem közvetve a mai genetika tudományágát is. Ez volt ugyanis az a mű, amely James D. Watson figyelmét a zoológiáról létünk titkainak mélyebb, biokémiai jellegű megértése felé terelte. Schrödinger kérdésére a mai napig nem kaptunk mindenki által elfogadott választ, ám – legalábbis tudományos értelemben – jóval közelebb kerültünk hozzá. Ebben vitán felül kiemelkedő szerep jutott James D. Watsonnak, aki Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen fejtette meg a kettős spirál titkát. Keresve sem találhatnánk tehát méltóbb idegenvezetőt ahhoz, hogy végigkalauzoljon minket a genetika szövevényes történetén.

A kötet Mendel életművével kezdődik, aki a tudománytörténet egyik legkülönösebb „szomorú” zsenijének mondható. Korszakalkotó kísérletéről, amelynek során a zöldborsóágyásban megfigyelt tények által bizonyította az öröklés minden élőlényre érvényes menetének fő vonalait, gyakorlatilag senki nem tudott, ám akik mégis, azok sem vették komolyan. Halála után tizennyolc évvel fedezte fel gondolatai jelentőségét két amerikai diák, akik nyomban közzé is tették eredményeit. Cikküket T. H. Morgan is olvasta, cáfolatnak szánt ecetmuslica kísérleteivel szerencsés (és némileg komikus) módon beton-biztosan igazolva Mendel állításait. A valódi paradigmaváltásig azonban még hátra volt majd’ ötven esztendő, amely a biológia (és az emberiség) történetének egyik legszégyenletesebb epizódját tartogatta: az eugenika virágkorát.

Pedig Francis Galton ötlete nem rasszista megfontolásból született – ő mindössze a tehetségesek szaporodását kívánta szorgalmazni, amelynek eszközéül a mesterségesen irányított evolúciót tartotta a leghatékonyabbnak. A kényes gondolat alaposan megihlette Charles Davenportot, aki rövidesen totális harcot hirdetett az „imbecillisek és degeneráltak” ellen, amely halmazba gyakorlatilag mindenki beletartozott, aki nem minősült nordikus fehér embernek. Az eugenikának az Egyesült Államoktól Németországig tartó „diadalútjáról” többet a 20. századi történelemmel foglalkozó művekből tudhatunk meg…

A fordulat első epizódja tulajdonképpen Fred Griffith 1928-as megállapítása volt az addig rejtélyes biológiai transzformációról, amelyet ő (nagyon helyesen) egy bizonyos DNS-nek nevezett molekula működésével hozott kapcsolatba. Megkezdődhetett tehát a negyed évszázados tudományos hajsza a titokzatos kódhordozó sav után. A befutó a Crick–Wilkins–Watson trió lett, bizonyos értelemben a század egyik sztárkémikusának, Linus Paulingnak köszönhetően, aki miután rossz modellel állt elő, utat nyitott az „ifjú titánok” ötletének, amely szerint a DNS lenyűgözően egyszerű szerkezete kétláncos, ellentétes irányú, cipzárszerűen szétnyíló spirál. Ugye mindnyájunknak ismerősen hangzik...? A vitalizmus ezzel megkapta a kegyelemdöfést – legalábbis a biokémia részéről.

A felfedezés egy hatalmas tudományos misszió startja lett: az életté szövődő bonyolult kémiai folyamatok felderítését megcélzó nagyszabású expedíció. A kiindulópont a fehérjeszintézis jelensége volt; ezt elemezve jutottak el a tudósok a bázishármasokon alapuló kódok és az üzenetvivő RNS mibenlétéig, amelyek lehetővé tették a teljes genetikai kód megfejtését, azaz lehullott a fátyol a lét biokémiai alaptörténéseiről és a génműködés szabályozásáról. Eljött tehát minden biológus és genetikus őszinte lelkesedésére a Nagy Génvadászat ideje…

A munka zavartalan és hatékony végzéséhez két óriási jelentőségű technológiát sikerült kifejleszteni. Az egyik a DNS-szekvenálása volt, a másik pedig egy, később önmagán messze túlmutató találmány Herb Boyer és Stanley Cohen kincsestárából. Ez a rekombináns DNS-technika, amelynek lényege a DNS-szál egy meghatározott részének leválasztása, majd sokszorosítása vizsgálat céljából. Ez a zseniális ötlet pillanatok alatt nőtte ki magát ártatlannak tűnő laboratóriumi ténykedésből elsöprő erejű, egy új korszakot meghatározó tudományos forradalommá, hisz alkalmazása által lehetségessé vált a beavatkozás az élet alapvető folyamataiba, csakúgy mint az emberi fantázia alkotta, mesterséges gének létrehozása tetszőleges jellemzőkkel. Pillanatok kérdése volt az első élelmes üzletember megjelenése – megszületett tehát a biotechnológia, majd szorosan a nyomában mindazon jogi, filozófiai és szociológiai irányzatok, amelyek támogatni vagy épp korlátozni próbálják azt. Hiába rendezték meg azonban 1975-ben az Asilomar-konferenciát a biotechnológiától félig-meddig joggal idegenkedők, ahol a témához kapcsolódó erkölcsi, etikai, társadalmi kérdésekről, a technológia veszélyeiről, alkalmazásának irányelveiről vitatkoztak vérre menően pro és kontra. Pandora szelencéje addigra már réges-régen kinyílt – a gyógyszergyártók és élelmiszeripar vállalkozómágusainak nagy örömére.

A nyitány az első, gyakorlati értelemben is nagy valószínűséggel hasznot jelentő fehérjét (például inzulint) termelő gének klónozásának monopolizálása, majd a genetikailag módosított élőlények (például kukorica) szabadalmaztatása volt. A folyamat már megállíthatatlan lett: egyik pillanatról a másikra alakultak cégek, amelyek a géntechnológiát a városszéli laborokból és a tudományos szaklapok hasábjairól egyszer csak a tányérunkba és poharunkba tették, a mai napig heves vitákat akkumulálva híveik és ellenzőik között, évtizedes programokat biztosítva a zöldeknek, az iparjogászoknak, a tudósoknak és természetesen a bulvárlapoknak…

Mindeközben 1988-ban beindulhatott a tudományág talán legizgalmasabb projektje, az emberi genom teljes bázissorrendjének feltárása. Jelentősége szinte felmérhetetlen: az életet alkotó genetikai folyamatok megértését teszi lehetővé a teljesség igényével, az egész „rendszer” összefüggésében. A munka nagyságrendjéről csak annyit, hogy öt országban tizenkét éven át zajlott a kutatás a legkülönbözőbb technikák bevetésével, az első kapaszkodókat jelentő genetikai markerek bemérésétől a teljes, 3.1 milliárdnyi bázispár azonosításáig. A „szabásminta” megismerése új fejezetet nyitott az orvostudományban éppúgy, mint a molekuláris biológiában, ám bonyolultsága miatt a kutatók figyelme inkább a kisebb és ezáltal könnyebben megismerhető élő szervezetek (futóférgek, muslicák, egérkék) felé fordult. Meglepetésükre a szélsőségesen más külső megjelenés megdöbbentően nagy genetikai hasonlóságot takart – így aztán még az is előfordulhat, hogy a genomban rejlő utasítások végrehajtásának eleddig ismeretlen módjához a kulcsot talán épp a gömbhalnál vagy a gyümölcslégynél találjuk meg.

A megfejtetlen titkok azonban nem csalódottsággal, hanem lelkes megismerési vággyal kell hogy eltöltsenek bennünket. Ki tudja, talán felkapaszkodva létünk kettős spirál alakú lajtorjáján, bepillanthatunk abba a biokémiai Édenbe, ahol minden elkezdődött és kezdődik a mai napig is minden új élet fogantatásával…

James D. Watson: DNS. Az élet titka
Ford.: Boros Ottilia és Gara Attila
HVG Kiadó, 2004
448 oldal, 8500 Ft

Szirtes Borbála

HVG Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu