buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mindennapi klasszikusaink


2006.03.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Gyerek- és ifjú koromban zsebembe fért Dickens, Mark Twain, Flaubert, a szívem fölötti belső zsebben A pármai kolostort hordtam. Ma is megvan jó pár darab, a Szépirodalmi Kiadó 4 (négy) forintos Olcsó Könyvtárának gyönyörűen megsárgult példányai. Nem tudom, az idő színezte ki a lapokat, vagy már eredetileg erre a színre nyomták. Négy forintért ma már egy finomabb kiflit se kapok.

Átlapozok néhányat gyűjteményemből, a Bova-ryné borítóján Csernus Tibor finom, áttetsző rajza. A talán leghíresebb regény hősnője mintha csak megpihenne a borítón, akár egy pillangó, s már szállna is tovább, épp úgy, ahogy a regényben röpdös boldogtalanul. Tolsztojt Németh László, Dickenst Szentkuthy Miklós fordította.

Ma, amikor egy új regény átlag ára két-háromezer forint között mozog, és még az sem biztos, holnapután kapok-e érte az antikváriumban esetleg 400 forintot, jól meg kell gondolni, mire adok ki pénzt. Raszkolnyikov és A kutyás hölgy még nem avult el, A párizsi Notre Dame sem, és biztosan tartja magát a Nana is. A Twist Olivér kedvező szelet kapott most a frissen bemutatott Polanski filmmel, és a Büszkeség és balítéletet is megveszi talán valaki, ha nem unta magát agyon a kissé szépelgősre sikerült filmadaptáción, amit nemrég mutatott be a tévé.

A Kossuth Kiadó és a Népszabadság könyvek közös vállalkozása, A világirodalom klasszikusai tavaly indult, Balzac regényével, az Egy asszony életével, és ha minden jól megy, októberben fejeződik be Tolsztoj Feltámadásával. Csehov és E. A. Poe elbeszélésekkel, Turgenyev két kisregénnyel szerepel a sorozatban, tehát nem szigorúan csak regényekre vállalkoztak.

Akkor, amikor két-három évig „élő” sikerkönyvek, vagy még addig se tartó Big Brother-sztárok fényesre suvickolt könyvborítói magasodnak előttem, ha bemegyek egy könyvesboltba, és veszik el a kilátást előlem, keresnem kell a Klasszikusok ízléses, egyszerű borítóját. Megtalálom, és nem hiszek a szememnek: csakugyan, 990 forint Dickens, Kafka, Tolsztoj, Jack London, Edgar Al-lan Poe.

Hősies vállalkozás, mondhatni: népművelés. Régies hangzása van e szónak, az én húgom még magyar–népművelés szakra járt egyetemre, s ha megkérdezték, mi lesz egy népművelőből, bizony ő is zavarban volt. Talán könyvtáros, mondta legtöbbször. Az a gyanúm, a népművelés szak helyére a média szak lépett, és erről többet most nem is mondanék. Örülök annak, ami mégis van, a Világirodalom Klasszikusai viszonylag olcsó áron.

Először is, mi az hogy klasszikus? A sorozat könyvei megéltek pár évszázadot, az időben legutóbbi is legalább egyet, ez hát biztos mérce.

A klasszikus nem avul el. Szóljon bár olyan nyakatekert, mézes idilli hangon, mint Boccaccio Dekameronja, rólunk szól. Bár még nála is micsoda mondatokra akadok: „A két gazembernek másnap reggel már a szél ütötte össze a bokáját.” Értik-e vajon ezt a Tarantinón (és akkor még jó) nevelkedett srácok? Akasztást talán láttak már filmen. De a szerelem bonyodalmai őket még nem érintik, vagy ha igen, annál jobban tagadják. Majd később. A rossz nők sora, Nana, A vörös liliom, és a bukott nők, Bováryné és társai biztos nyerők, utóbbit már a megjelenés hetében sem kaptam a boltban (Spar), ahova vásárolni járok, bár az újságos pulton mindig látok egy-két klasszikust. Már elfogyott, mondta élénken érdeklődésemre az egyik eladó, de majd rendelünk. Kiszámíthatatlan ez, gondolkodik el hangosan, hiszen Az egy asszony életéből még mindig van, pedig az volt az első.

Tetszik nekem, hogy kenyér és mosópor mellé megvehetem az Aranyásók Alaszkábant, szükségem volna az aranyásók tapasztalatára, mert nem tudom, miből fogom befizetni az esedékes adókat. A mai Bovarynék sajnos, azt hiszem, inkább a Terézanyut olvassák, vagy a Szex és New Yorkon bambulnak.

De ne legyünk kishitűek. És ne higgyük, hogy a 26 kötetes sorozatban találunk egyetlent is akár, ami „elavult” lenne, ami nem rólunk szólna.

Bovaryné egyenesen kishúga Don Quijoténak, ő ugyanúgy az álmokat és a regényeket kéri számon az életen, mint a búsképű lovag, csak ő nem harcra, hanem szerelemre vágyik. No és ki nem? Amikor hazamegyünk a munkából, és már vacsorát is adtunk a gyerekeknek, nem jut-e eszünkbe néha, istenem, hova lett a szerelem? Miről beszélnek ezek a tévében az istenverte sorozataikban, miről? Romantikáról, szerelemről, hogy nem szabad feladni. És a szerelem nem jön, ahogy múlnak az évek, egyre kevésbé jön, mi viszont hajlamosak vagyunk ugyanúgy eladósodni, mint Bovaryné.

Pedig nem is a szeretőnkre költöttünk, csak egy új mosógépre. Kicsit főzelékszagú lesz ez az ismertető, látom. De a klasszikusok csak a történetekben, a helyszínekben vannak távol. Amikor nekem udvaroltak –, igen, nekem még udvaroltak, a mai lányok talán azt se tudják mi az, ők „járnak” –, ugyanolyan megveszekedett büszke voltam, mint Elisabeth a Büszkeség és balítéletben, és a szívében hasonlókat él át mindenki, aki ember.

A Twist Olivér pedig vérfagyasztóan mai, pedig az eredeti tőkefelhalmozás kis és nagystílű gazembereit állítja szembe az emberi ártatlansággal. A maffiózókat a jósággal. Van ilyen? Persze. Erről szól az életünk. Csak az nem tetszik benne, hogy az angyalarcú ártatlan kisfiú „véletlenül” mindig jó családban születik, és soha nem az elvetemült gazember keveredik korpa közé. Ja, ő már oda született. Ennyi idő távlatából elnézzük Dickensnek ezt az elfogultságot, végtére olyan szépen mesél. Ezekben a regényekben még a mese a lényeg, bár a meséket mindig a valóságból veszik. (Bovarynénak is megvolt az eredetije, Flaubert egy újsághírben akadt rá).

Klasszikusok tehát vannak, kérdés, van-e még olvasó? Boccaccio mindenesetre tudta, hogy olvasóként elsősorban a hölgyekre számíthat, a Dekameron utószavában például csakis hozzájuk szól: „Nemes hölgyeim, kinek mulattatásokra ily nagy fáradságot vettem magamra… És ámbár nagy idő múlt már azóta, hogy e novellák írásához fogtam, mind emez óráig, midőn végére érek fáradságos munkámnak, azért nem feledtem, hogy e művemet ráérő hölgyeknek ajánlottam, s nem másféléknek; annak pedig, ki időtöltésből olvas, semmi nem lehet hosszú, mi megteszi azt a szolgálatot, melyre rendeltetett. A rövid dolgok sokkalta inkább valók a deákoknak, kik nem elverni, hanem hasznosan eltölteni kívánják idejöket, mint néktek, hölgyek, kiknek mind amaz időtök szabad, mit nem használtok szerelmi élvezetekre; és ezenfelül, mivel egyitek sem jár tanulni Athénba avagy Bolognába vagy Párizsba, aprólékosabban kell néktek szólanom, mint azoknak, kik elméjöket a tudományokban élesítették” –, így Boccaccio, pár évszázada.

Nos, uraim, kik elméteket a tudományokban élesítettétek, s azóta is hasznosan igyekeztek eltölteni időtöket – látástól vakulásig dolgoztok –, gondoljatok hölgyeitekre, legyen kivel nékik idejöket szerelmi élvezetekkel tölteni, lehetőleg minél aprólékosabban. Tréfálkozni lehet, ám a helyzet még ennél is rosszabb.

Manapság jól idomított vásárlók tömegei adósodnak el évekre egy kocsiért vagy a legújabb típusú házimoziért, ugyanakkor képesek azt mondani egy könyvre, hogy drága. És legyünk őszinték, drága is. De ki tudja megítélni, hogy mi a drága és mi az olcsó, vagy ami ugyanaz: mi a fontos és mi a lényegtelen. Akinek az kell, hogy ne tudjon semmit önmagáról és a világról, ahol él, mozizzon bátran, ne olvasson. „Van egy jelenlegi olvasótípus, a krimiolvasó típusa –, írja Jorge Luis Borges. – Ezt az olvasót – és ez az olvasó a világ minden országában megtalálható, és száma milliókra rúg –, ezt az olvasót Edgar Allan Poe nemzette.” Mégsem őt olvassák, hanem silány utánzatait. A Bűn és bűnhődést is többen olvasnák, ha egy rafinált üzleti érzékkel megáldott kiadó A baltás gyilkos címen árusítaná.

Ilyenek az olvasók: át kell verni őket, csellel, árengedménnyel, reklámmal, ahogy lehet. Egy ember élete, legyen bármilyen eseménydús, csak egyetlen élet. Olykor az ember nem tudhatja, mit él, miközben teszi a dolgát. S mire észbe kap, már vége is van. De vegyen csak egy regényt a kezébe, rögtön azt is tudni fogja, amit még a tudósok sem tudhatnak. A regény, ha igazi író írta, pontosan egy örökkévalóság tapasztalatával tesz gazdagabbá minket. Franz Kafka 1923-ban halt meg, és mi most az ő Kastélyában bolyongunk bizonytalanul, előttünk csukódik be minden ajtó, halogatódik újra minden.

Nyugodt szívvel ajánlom tehát, ha nagyon bizonytalanok vagyunk, olvassunk klasszikusokat. Mindent tudnak rólunk.

Tóth Erzsébet

Kossuth Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu