buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
What?


2006.03.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Samuel Beckett Watt című – fél évszázada itthon lefordíthatatlannak tartott – regénye Dargomán György fordításának köszönhetően a Palatinus Könyvkiadó Nobel-díjasok Könyvtára sorozat első köteteként jelent meg.

Talán csak anekdota… Egyszer Beckettől egyik kritikusa megkérdezte, hogy kicsoda Godot. A szerző így válaszolt: ha tudtam volna, megírom a darabban. S, hogy kicsoda Watt?

Watt a gondolkodó ember paródiája, a becketti mitológia öreg, számkivetett csavargóinak első megtestesítője. Maga a két lábon járó kérdés: what, vagyis mi. Ugyan a regénynek nincs egybefüggő cselekménye (bár az első három része tartalmaz valamiféle önálló egységet), mégis annyi bizonyos, hogy Watt elindult valahonnan, majd megérkezett valahová, történetesen Mr. Knott házába, ahol inas lett, onnan pedig két év után elment, mintegy kisétálva a regényből. S míg maga Watt a megtestesült kérdés, addig Mr. Knott háza megismerhetetlen világ, ezért Watt megpróbál mindenre, ami ott történik magyarázatot adni, s mivel nem sikerül, ezért magyarázatok és magyarázatvariációk hosszú sorát gondolja ki, de a feltevések halmozása inkább nevetségessé válik, és nem visz közelebb a valóság megismeréséhez. „Ha például ránézett egy fazékra, vagy egy fazékra gondolt, Mr. Knott fazekainak valamelyikére, Watt hiába mondogatta, hogy fazék, fazék. Nos, talán nem teljesen hiába, de azért majdnem. Mert nem egy fazék volt, minél tovább nézte, minél tovább reflektált rá, annál biztosabban érezte, hogy egyáltalán nem egy fazék. Hasonlított egy fazékra, majdnem egy fazék volt, de nem olyan fazék, melyről nyugodtan azt lehetne mondani, hogy fazék, fazék. (…) És az a hajszálnyi eltérés, amelyben különbözött egy valódi fazék természetétől, roppantul meggyötörte Wattot. (…) Mert Watt biztosan érezte, hogy a fazék fazék maradt mindenki más számára, csak éppen Watt számára nem.” Watt felismeri Mr. Knott házában, hogy a felismerés és az elnevezés semmit sem mond a dolgok lényegéről.

Watt, Beckett későbbi regényeihez hasonlóan, mintha egy pikareszk regény paródiája lenne. Az ő szereplői is útnak indulnak, de bolyongásuk során sem gazdagok, sem megbecsültek nem lesznek, ugyanúgy csavargók maradnak, s kapcsolataik, viszonyuk környezetükhöz és önmagukhoz kiüresedik. Ezt erősíti a cselekmény szövése, az, ahogy Watt magyarázatokat keresve belebonyolódik feltételezéseibe, de ezek a feltételezések sorra abbamaradnak, s abbamaradásuknak oka éppen Watt, hiszen az ő figyelme kalandozik el, vagy éppen belealszik gondolataiba. Watt történetét egy narrátor meséli el a hallottak alapján, de állandóan hangsúlyozza ennek a beszámolónak a megbízhatatlanságát: semmi sem garantálja Watt szavainak hitelét, ki tudja, mit felejtett el, s mit adott hozzá a történetekhez. Tudjuk, hogy Watt már eleve nem értette az előtte zajló dolgok miértjét, ezért a beszámolót még kevésbé lehet teljes biztonsággal hitelesnek elfogadni. Az igazság kimondásának ezzel a háromszoros megkérdőjelezésével Beckett magát a regényformát is megkérdőjelezi, amely a Watt szerzője szerint nem kerülheti el, hogy ne alapozzon másod-harmadkézből szerzett bizonytalan értesülésekre.

Az olvasó türelmét olykor próbára tevő hosszas „következtetés” leírások, minthogy miként lehetne Mr. Knott undorító vacsoráját odaadni egy nem létező kutyának, a váratlan kitérők, betétdalok és szöveghiányok azt a benyomást keltik, hogy semmi sem történik, s egy végsőkig elidegenedett, abszurd világ látványát közvetítik. Beckett regényeivel, s elsőként éppen a Watt-al kezdeményezője lett a nouveau romannak, a modern művészet nyers szenzációhajhászása után, vagy éppen még párhuzamosan vele, vállalta az unalom kockázatát annak érdekében, hogy hitelesen mutathassa be: az ember önmagát „a nyelv révén létre hazudó” semmi.

Samuel Beckett: Watt
Fordította: Dragomán György
Palatinus Könyvkiadó, 2005
279 oldal, 2800 Ft

Erős Kinga

Palatinus Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu