buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az álom megélése és a termék


2005.02.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Harminchárom éves vagyok, a kiadó négyéves múlttal rendelkezik, tehát szerintem már nem is vagyunk olyan fiatalok. Az ELTE magyar szakán végeztem. Rettenetesen nagy szerencsének tartom, hogy már egyetemistaként elhivatottságot éreztem a könyvkiadás, azaz egy olyan munka iránt, amely létezik, jelen van a piacon, és köze van ahhoz, amit tanultam... Rados Richárddal, a Jaffa Kiadó vezetőjével Bratka László beszélget
 

– A Jaffa viszonylag új kiadó, ezért az egyébként szintén fiatal vezetőjének egyénisége erősen meghatározhatja arculatát, működését. Kérlek, röviden beszélj magadról!

• Harminchárom éves vagyok, a kiadó négyéves múlttal rendelkezik, tehát szerintem már nem is vagyunk olyan fiatalok. Az ELTE magyar szakán végeztem. Rettenetesen nagy szerencsének tartom, hogy már egyetemistaként elhivatottságot éreztem a könyvkiadás, azaz egy olyan munka iránt, amely létezik, jelen van a piacon, és köze van ahhoz, amit tanultam – tehát nem kontraszelektált bölcsész lettem, hanem ebben a – szerintem – átmeneti gazdaságtörténeti időszakban sikerült helyet találnom. Az majd kiderül, hogy valós, létező hely-e ez, azaz üzleti, gazdasági értelemben létezik-e olyan, hogy független könyvkiadói vállalkozás, vagy ez csak egy álom, amiből eddig nem sikerült felébrednem.

– Hogyan ismerkedtél meg a könyvkiadás gyakorlatával?

• Már egyetemista koromban elkezdtem dolgozni a Közép-Európai Egyetem könyvkiadójánál, a CEU Press-nél, amely társadalomtudományi kiadó. Ott dolgoztam hét évig, és ott ismertem meg a munkánk alapjait. A könyvkiadás egy picit olyan, mint valami régi, míves mesterség, mondjuk a kádár vagy a varga, olyan értelemben is, hogy a könyvkiadókat sem képzik ma egy világos struktúrában. Van egy-két tanfolyam, amelyek inkább szakmunkára készítenek fel, de nem teremtenek olyan szellemi környezetet, ahol a könyvkiadó egy széles kontextusban megpróbálhatná értelmezni saját magát és munkáját. Ezért munka közben lehet megtanulni ezt a mesterséget. A Közép-Európai Egyetem kiadójában jártas, meglett kiadói szakemberektől, a szárnyuk alatt sikerült megtanulni az alapokat. Miután úgy éreztem, hogy leteltek a tanulóéveim, megalapítottam a saját kiadómat.

– Milyen ambíciók, stratégiák, milyen „élmények” jellemzik az első időket?

• Független, önálló kiadói történetemben az első komolyabb könyvsikert az Erőss Zsoltról, arról a hegymászóról szóló könyv hozta, aki első magyar emberként mászta meg a Mount Everestet. A könyv az élettörténetét és hegymászó történeteit tartalmazza. Negyed évvel a piacra lépésünk után felfigyeltek az olvasók, a szakma, és sikerült konszolidálni a pozícióinkat. Számunkra a tanulságok úgy fogalmazódtak meg, hogy akkor kezdtünk el egyértelműen a kortárs magyar, illetve a környezetünkben élő, tehát a kortárs közép-európai szerzők felé fordulni. Azt a következtetést vontuk le a magunk számára, hogy a könyvek mögött egy valóságos ember, egy megszólítható, megismerhető, megkérdezhető, saját élettörténettel, saját karakterrel rendelkező ember legyen. Elszakadtunk attól a hagyománytól, hogy a mű csak önmagában és önmagáért létezik, és vállaltuk azt a másik, szintén örökké érvényes hagyományt, hogy a mű nem létezik a szerzője nélkül. Olyan kiadói terveken kezdtünk dolgozni, amelyek középpontjában a szerző, a szerző egyénisége áll, és ezt folytatjuk a mai napig. Ezt egészíti ki a kiadó a saját arca, munkatársai stílusa, egyénisége.

– A szerző arcát csak a könyvek közvetítik az olvasó felé, vagy létrejönnek személyes találkozások, például rendeztek-e közönségtalálkozókat?

• A Jaffa piaci alapon működik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elégedhetünk meg azzal, hogy a kész könyvet letesszük a kereskedő asztalára. Elég jelentős PR munkát végzünk, hogy lábra kapjon, élni kezdjen és elinduljon a saját útján minden könyvünk, és ma már elég jó sajtója van a Jaffa szerzőinek. De organikusan is következik a szerzőink létformájából, művészi attitűdjéből, hogy se a kiadói se a szerzői munka nem ér véget azzal, hogy a könyvet kinyomtattuk és eljutattuk a boltokba. Kedves szerzőnk Laár András, zenész, színművész, előadóművész, sok helyre hívják meg. Egy másik csodabogár szerzőnk Badár Sándor színművész, aki egy útikönyvet, vagy ahogy ő nevezi, egy útikaland-könyvet írt a Jaffának, Jappán címmel. Ő egy angol műfajt, a stand-up comedy-t, a hordószónokság színházi változatát kelti életre. Az ő művészi létformája, hogy improvizált, humoros esteket ad, felolvas a könyvéből. Egyik legújabb könyvünk édesanyám, Lengyel Anna leveleskönyve, az Egy cseppben az ember. Ő az Egy csepp emberség című rádióműsor-sorozat felelős szerkesztője, gyakorlatilag körbeutazza az országot, előadásokat tart és rengeteget dedikál.

– Tehát nem, vagy nem is annyira a hagyományos értelemben vett szépírók, hanem a kultúra, az élet egyéb területein tevékenykedő szereplők a Kiadó szerzői?

• Nem szeretnék frivolnak hangzani, de számomra valóban nem fontos, hogy egy alkotóerővel, -kedvvel, egyéniséggel rendelkező szerző milyen területen működik. Lehet ez a szépirodalom területe, ponyva, vagy magasrendű elit irodalom, de léphetünk akár teljesen non fiction területre. Azt tartom fontosnak, hogy a művek mögött emberek legyenek, és készen álljanak arra, hogy megnyilatkozzanak, nemcsak a lezárt könyv, hanem nyitott beszélgetések formájában is.

– Sokféle szerző, sokféle stílusban, témáról írt könyveit jelentetitek meg. Nem féltek, hogy ez a termés – egyáltalán, hány könyvet jelentettek meg évente? –, észrevétlenül feloldódik a könyvóceánban? Megkülönböztetik például állandó jellegzetes formátummal, külsővel a kiadványaitokat?

• Évente tíz-tizenkét könyvet adunk ki, ezt a számot szeretném kb. húszra felvinni. Ami a könyveink küllemét, kivitelét illeti: inkább magához a műhöz igyekszünk viszonyítani. Van egy világirodalmi sorozatunk, a Tempera-sorozat, amelynek darabjai kicsit kakukktojást jelentenek a többi könyvünk között ebből a szempontból is. Mindegyik egy mozgalmas fekete-fehér fényképet hord a borítóján, és ezt egy úgynevezett direkt szín egészíti ki. Ezt az arculatot azért találtam ki, hogy ebben a minimális megformáltságban is visszatükröződjön, hogy kisepikáról van szó.

– Beszélj erről a sorozatról!

• A sorozatban megjelent könyveket a hagyományos kiadói értékek hordozóinak tartom, hiszen szépirodalommal, szöveggel, mívességgel, stílussal, nyelvvel is bánunk. Úgy látom, hogy a könyv által hordozott kultúra támogatására hivatott hazai intézmények nemigen fogadnak be új érkezőket. Azt gondolom, hogy ez nem jól van így, de megvolt mindig is a természetes vonzódásom a piacon jól teljesítő könyvek, vagy engedtessék meg: termékek iránt, ezért nem fájlalom annyira a dolgot. Azért persze furcsa, hogy a Temperában megjelenő könyvek jelentős részét külföldi kultúrintézetek támogatták, úgy látszik nekik fontos volt, hogy olyan világhírű szerzők, mint Andrzej Stasiuk vagy Vlagyimir Szorokin, akiket mi jelentettünk meg itthon először, eljussanak a magyar olvasóhoz. A sorozatban szereplő szerzőkre is érvényes az ars poeticánk: a szerzők olyan emberek, akik szellemi környezetünkben, Közép-Európában, Európában élnek, meg lehet ismerni valódi emberi arcukat, ha a mű mögé vagy köré szeretnénk nézni. A cseh Jirí Hájícek vagy az osztrák Peter Truschner Budapesten az Európai Elsőregényes Írók Fesztiváljának díjazottjai voltak. Személyes kedvencem, a francia Christian Gailly dzsessz szaxofonművészből lett íróvá, nagyon különleges figura.

– Hogy ítéled meg az elmúlt négy évet, a kiadó egész történetét? Újrakezdenéd?

• A Jaffa a felépülés időszakában van, ezért nekem bizonyos fokig minden alkalom, minden egyes könyv új kezdet. Remélem, elér a Jaffa egy érett férfikorba, és konszolidálódik olyan alapokon, amelyeket most rakunk le. Jó tapasztalat, hogy kiadói hitvallásom keveset változott ezek alatt az idők alatt. A forgalmunk szintén növekedésben van. Ez köszönhető annak is, hogy van egy találmányunk, egy termékünk, amely Magyarországon csak ránk jellemző: könyves marketing szolgáltatást nyújtunk olyan szereplőknek, akik könyvet hoznak létre, de nem kívánnak profi könyvkiadóvá felnőni, mert más területre szól a hivatásuk, vagy esetleg kifejezetten meg akarnak szabadulni a piacralépés terheitől. Mi ilyenkor vállaljuk, hogy a Magyarországon létező összes fontos értékesítési helyszínre, a hipermarketektől az Alexandra, a Libri, a Líra és Lant boltjaiig vagy a független kiskereskedőkig — ahogy mondani szokták, vertikálisan és horizontálisan egyaránt – eljuttatjuk a könyvet. A legújabb vállalkozásunk ezen a téren Bakács Tibor Settenkedő könyve. A Jaffa számára ez elsősorban azért fontos, mert a saját kiadásainkat kiegészítően emelkedik az általunk forgalomba hozott könyveknek mint termékeknek a volumene. Erre a találmányunkra különösen büszke vagyok, mert nagyon valóságos válasz egy fiatal kiadó problémáira.

Bratka László

Jaffa Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu