buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 5, csütörtök
Vilma napja





















Évfordulók:
1870: id. Alexandre Dumas halála
1925: Wladislaw Stanis3aw Reymont halála (Varsó)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Amor Vacui


2005.02.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Vannak azok a bizonyos Nagy Témák az emberiség történetében, amelyek a kezdetek kezdetétől fogva kérdések folytonos feltevésére sarkallnak minket, embereket – ám minden egyes válasz csak még érdeklődőbbé tesz bennünket. Ilyen, több ezer éve a toplistánkon szereplő toposz világunk keletkezése és valódi arca, amely kérdéskör kifogyhatatlan gazdagságú tárházából a szerző egy különösen izgalmas fogalmat emelt ki és választott műve fő témájául: a semmit.

A szellemi kaland, amelyre csábít éppoly sokrétű, mint az említett szó jelentéstartalma, amely a bölcsészeket pontosan olyan izgalomban tartja (és tartotta mindig is), mint a természettudósokat. Ennek oka egyrészt a semmi vallásos értelmezése, amely számos alapvető kérdést vetett fel Isten mibenlétével és a teremtett világ természetével kapcsolatban, másrészt filozófiai és ezzel szorosan összekapcsolódva reáltudományos boncolgatása, amely a semmihívők és -tagadók tábora között több évszázados, sőt, túlzás nélkül mondhatjuk évezredes vetélkedést indukált. Nyugodtan hozzátehetjük, hogy szerencsére, hiszen mindezek által mérhetetlenül sokat gazdagodott világképünk minden értelemben.

A kötetben ennek a speciális témának a nagy fejlődési állomásait követhetjük végig az interdiszciplinaritás jegyében az ókortól napjainkig, megbocsátva a szerzőnek, hogy némileg előnyben részesítve önnön szakterületét, a matematikai nulla és a fizikai vákuum fogalmának alakulásáról jóval többet tudunk meg művéből, mint a nemlét minőségének filozófiai értelmezéséről, vagy a teológusok váratlan és gyakran abszurd fordulatokban bővelkedő közelharcáról a Semmivel.

Táncba stílusosan a Nulladik fejezetben hívja olvasóit, röviden összegezve azon (elsősorban angol) elnevezések kialakulásának történetét, amelyekkel a semmit illetik, valamint áttekintve dióhéjban könyve tartalmát. Kronológiai és logikai sorrendben haladva a történetet ott kezdi, ahonnan ered: az ókortól. Következetesen, a feleslegesnél egy másodperccel sem többet időzve egy-egy témánál végigveszi a korabeli „nagy civilizációk” állásfoglalását a témában az egyiptomiak megdöbbentően variábilis, bár szigorúan nullamentes matematikájától a maják ötletes, 20-as számrendszeren alapuló módszerén át a babiloniak által kidolgozott számrendszerekig, amelyekkel manapság is találkozhatunk, akár összeadjuk a rezsiköltségeket, akár ha az óránkra pillantunk. Korszakalkotó vívmányuk a nulla tekintetében (is) a helyiérték fogalmának bevezetése volt. Ennek tökéletesítése azonban az erősen vallásfilozófiai gyökerű indiai matematika privilégiuma, amelyben a nulla már nemcsak üres helyet jelöl, hanem önálló fogalomként szerepel, sőt, megadják a vele való számolás szabályait is. Ettől a pillanattól kezdve tehát a Semmi teljes jogú szereplője a számok világának.

A nulla – hasonlóan egyéb szellemi kincsekhez – a klasszikus módszerrel jut el Európába: a kor legagilisabb kereskedőinek és számos „internacionális” vívmányt integráló tudósainak számító arabok közvetítésével érkezik Spanyolországba, majd Franciaországba.

Van azonban fejlődésének egy másik iránya, amely nélkül nem lesz értelmezhető később ez a problémakör. Ennek gyökerei (hova máshova?) az ókori Görögországba nyúlnak vissza, ahol a különféle filozófiai iskolák parázs, és ennek folytán roppant termékeny vitáinak fókuszában állt a semmi irányzatonként igencsak változatos értelmezése. Különösképp izgalmas, hogy alapvonalaiban gyakorlatilag minden olyan megoldással találkozhatunk itt, amelyekből később meghatározó jelentőségű elméletek nőnek ki: ilyenek a semmit értelmezni próbáló első matematikai paradoxonok, a sztoikusok éterrel kapcsolatos elképzelései, Empedoklész vákuum-kísérletei vagy épp Arisztotelész korszakokra kiható elve, az ürességtől való iszony, azaz a „horror vacui”. És ez az, amelynek segítségével viszszakanyarodik a szerző a középkori Európába.

A kapcsolódási pont tehát a nulla diabo-lizálása, amellyel a korabeli keresztény gondolkodók teljes mértékben azonosulni tudtak. Szent Ágoston ezt úgy fogalmazza meg, hogy a semmi az isteni megszűnése, a végső bűnállapot, Isten jelenlétének az elvesztése, tehát maga a Gonosz. Nem csoda, hogy ezzel az egyébként alapvető fontosságú fogalommal (beleértve a vákuumot is) sokáig csak mérhetetlenül óvatosan, az egyház által felállított kresz-szabályok szerint haladva mertek foglalkozni még az olyan tudósok is, mint Roger Bacon vagy Walter Burley. Az emberi kíváncsiságnak azonban – némi szójátékkal – semmi nem állhat útjába, így aztán inkvizíció ide vagy oda, bizony a 17. századra ismételten reflektorfénybe kerülhetett ez a fogalom. Az áttörés több ponton is megtörtént: az egyház által kilenc év szobafogságra ítélt Galileinek sikerült a majdnem üres teret előállítania, Torricelli a barométerrel egyetemben megvalósította a tartós fizikai vákuumot, Otto von Guericke is elvégezte már híres félgömbös kísérletét, Blaise Pascal és Descartes között pedig a század derekára javában zajlott a személyeskedésektől sem mentes szenvedélyes vita a tökéletes vákuum létéről. A szellem tehát visszavonhatatlanul kiszabadult a palackból.

A fizikai nihil története egy korszakalkotó tudós munkásságával vett meredek kanyart. Az úr neve Isaac Newton, és nem kevesebbet köszönhetünk neki, mint a klasszikus fizika alapjainak letételét. Mindennek kulcsa egy alapvető szemléletváltás volt: minden mozgásra vonatkozó törvényét idealizált helyzetre mondta ki, amely viszont egy új fogalom megalkotásához vezetett. Ennek egyfajta rögzített háttérnek kellett lennie, amit bár ő abszolút térnek nevezett el, a köztudatba (Newton nagy bánatára) éter néven vonult be. Ennek feltételezetten homogén folyadékhoz hasonló mivolta miatt a vákuum Csipkerózsika álmát aludta – egészen a 19. század végéig, amikor egy lengyel származású amerikai tudós, Michelson egy egyszerűségében zseniális kísérlettel megcáfolta az éter létét.

A változás szele azonban nemcsak a fizika, hanem a matematika terén is viharosan átsöpört, forradalmian új irányzatokat hozva létre a tudományban. A kötet második felében ezeket tekinti át a szerző részletesen, egy röpke (és hétköznapi halandó számára kissé hátborzongató) matematikaelméleti kitérő után visszakanyarodva a fizika, valamint a csillagászat felfedezéseihez. Magabiztosan kalauzol bennünket olyan izgalmas témák között, mint a nem-euklidészi geometria, amely drámai módon járult hozzá a relativitáselmélet létrehozásához, amelyből viszont a téridőnek, ennek az egész világképünket gyökeresen felforgató fogalomnak a megalkotása is származik. Mindez a fizikai semmi szempontjából is korszakos változást hozott: kialakult az alap- vagy vákuumállapot fogalma. A megnyugtatóan egyszerű semmi-elméleteknek pedig a kvantumfizika adta meg a kegyelemdöfést a kvantumvákuummal, amely minden, csak nem üres. A kötet végét a szerző a vegytiszta kozmológiának szenteli, felvázolva táguló Univerzumunk lehetséges múlt- és jövőképeit, amelyben sajnos nyomasztóan sokszor szerepel a Nagy Fekete Űr. De mivel ez a probléma csak évmilliók múlva lesz aktuális, ezért addig is érdemes elmélyedni A semmi könyvében, és felhőtlenül átengedni magunkat az „amor vacui” érzésének…

John D. Barrow: A semmi könyve
A nulla kialakulásától a kvantumvákumig
Ford.: Erdeős Zsuzsanna
Akkord Kiadó, 2005
355 oldal, 2990 Ft

Szirtes Borbála

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu