buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Túlvilági utazás: egy orosz keresztény „fantasy”


2005.02.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

2003-ban Júlia Voznyeszenszkaját A halál utáni kalandjaim című könyvéért Az év legjobb írója címmel tüntették ki Oroszországban. A szerző 1940-ben született, így megjárta a 20. századi szovjet történelem reális poklát is: gyermekként Leningrádban átélte a blokádot, fiatal értelmiségiként pedig „szovjetellenes propaganda” vádjával 1976-ban letartóztatták, majd többévi lágerbüntetésre ítélték. Szabadulása után emigrációba kényszerült, a Szovjetunió felbomlásáig Münchenben élt. Jelenleg kétlaki életmódot folytat, az év jelentős részét Oroszországban tölti. Julia Voznyeszenszkaja hívő keresztény, különösen jellemző rá, hogy végtelenül személyesen éli meg ortodox hitét. Ebből a szempontból is figyelemre méltó a Halál utáni kalandjaim története és hangvétele.

Voznyeszenszkaja több önéletrajzi vonással ruházta fel regényének főhősét. Anna középkorú nő, Münchenben élő orosz emigráns értelmiségi, kinek házassága válságban van. „Halál utáni kalandjai” akkor kezdődnek el, miután leesik a negyedik emeletről (Dinnye nevű macskáját hajkurászta) és összetörte magát. Az egyik müncheni klinikára kerül, ahol egy csapat sebész dolgozik azon, hogy életben tartsa. Miközben a műtőasztalon fekszik, beköszönt az a pillanat (vélhetően a klinikai halál állapota), amikor a lélek mintegy leválik a testről és „utazásba kezd”. Ezen a ponton Voznyeszenszkaja regénye egyáltalán nem nevezhető szokványosnak, nem arról számol be például, hogy fényeket vagy fénylő lényeket lát, hanem a „lélek” elkezdi önálló barangolását az alvilágban, szeretteivel találkozva újra értelmezi addigi életét, s emellett képekben és fordulatos cselekményszövéssel felidézve mindazt, amit az Ortodox Egyház a síron túli életről tanít. Ez az izgalmas, sőt néha akár humorosan könnyednek is nevezhető történet szinte mindenben követi az ortodoxia hagyományát. Egyébként a síron túli utazás műfaja rendkívül népszerű volt a középkori orosz irodalomban, főként az apokrif-jellegű emlékekben. Ilyen például Az Istenanya pokoljárása című, 12. századi apokrif, amely arról tudósít, hogy az Istenanya húsvét előtt, Mihály arkangyal vezetésével bejárja a pokol minden zugát. Elszörnyedvén a bűnösök szenvedésein azért imádkozik fiához, Krisztushoz, hogy az legalább egy kis időre mentse fel őket az iszonyú kínoktól. Krisztus az Istenanya könnyein meghatódva ezt meg is teszi, nagycsütörtöktől húsvét hétfőig felfüggesztődnek a szenvedések, a bűnösök részleges kegyelemben részesülnek.

Voznyeszenszkaja története is voltaképpen apokrif, noha annak modern változata. Az Anna testét elhagyó lélek jórészt a pokolban vándorol, de az Ortodox Egyház hagyománya szerint az ő esetében is csak részleges ítéletről van szó, a pokolban kell megtisztulni, ugyanis az ortodoxiában nincs Purgatórium. A „bizonytalan állapotban levő lelkek” – ahogy Bilku Rolandnak a könyvhöz írott jegyzeteiből kiderül – nem távolodnak el Istentől, s így jogosan bízhatnak az erőtlenségüket meggyógyító isteni kegyelemben. Anna lelke is először a „lelki vámszedőkhöz” kerül, ami a részleges ítélet első lépcsőfoka, mely által eldől a lélek további sorsa az utolsó ítéletig. Az ördögök Annát is az élete során elkövetett valós bűnökkel vádolják meg, és ki akarják ragadni az őrangyal kezéből, illetve meg akarják fosztani vértanúhalált halt nagyapja támogatásától. Anna bűnei számosak; az abortusztól a gőgig (ami az ortodoxiában az egyik legsúlyosabb bűn) terjednek, de nehéz körülményei, bátor cselekedetei a szovjet érában, s az életében gyakorolt irgalmasság (az ortodoxiában az egyik legfontosabb erény) részben felmentésül szolgálnak számára. Ezért megpillanthatja a Paradicsomot, de nem maradhat sokáig ott. Vissza kell térnie a pokolba, arra a helyre, ahol „azok vannak, akik megmenekültek a gyehenna tüzétől, de nem méltók a paradicsomra, ezért ott várják az utolsó ítéletet vagy Isten irgalmát.” A pokol felettébb furcsa hely Voznyeszenszkaja látomásában. Tulajdonképpen egy láger, barakkokkal, ahol a bűnösök őrök felügyelete mellett utat építenek. Az emberek két csoportra oszlanak: a lélekevőkére és az áldozataikra. Annának véletlenül társa is akad az „utazásban”, akivel kölcsönösen támogatják egymást, majd együtt megszöknek a lágerből. Csak később derül ki, hogy ez az ember Georgij, időközben elhunyt férje. Az élet a pokolban egyértelműen a földi életre hasonlít. Anna társával a szökés után egy modern városba kerül, ahol megtalálhatók a civilizáció összes vívmányai. Majd az „érdekes városi életről” kiderül, hogy csak illúzió, miután lekerül róla a maszk, alatta pokoli mélység tátong.

Végül Anna „lelke” mégis visszatérhet meggyötört testébe, ezt a döntést közvetíti neki őrangyala. Felépül betegségéből, és gyökeresen megváltozik az élete. Rátalál halott férje eltitkolt fiára Oroszországban, akit örökbe fogad és buzgó keresztényként éli további életét.

Voznyeszenszkaja könyve valóban megmozgatja a fantáziát, leírásai kitűnőek, egy szóval a minőségi szórakoztató irodalom kategóriájába sorolható. Külön kiemelendő, hogy elbeszélője az esendő ember, aki azonban képes arra, hogy a megfelelő iróniával szemlélje nem csak a világot, de önmagát is. Az ortodox hittételek nem hatnak benne didaktikusnak és merevnek, hiszen élteti őket a fantázia szabad szárnyalása és a szerző kiemelkedően jó íráskészsége. Egyébként, ha áttekintjük napjaink orosz prózáját, több olyan színvonalas kezdeményezéssel találkozhatunk, amely átjárhatóvá teszi a magas- és a tömegirodalom közötti ösvényt. Voznyeszenszkaja műve is ezek közé tartozik.

Júlia Voznyeszenszkaja: Halál utáni kalandjaim
Fordította: Bilkuné Lepahin Marina
Bíbor Kiadó, 2005
206 oldal, ármegjelölés nélkül

Szőke Katalin

Bíbor Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu