buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Két zseni, három nő, két kötet


2005.02.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A gyakran olvasó emberrel is ritkán fordul elő, hogy egy héten belül két zsenitől/ről olvasson könyvet. Mert ha lehet, elkerüli a hasonló balesetet. Egy héten belül két zsenivel órákat tölteni nyomasztó léthelyzet. Világlátásuk, elhivatottságuk, létezésük, kiválasztottságuk kényes kérdéseket fogalmaz meg ugyanis.
 

Tőrey Zoltán: Emlékirat a sötétségből

Az első zseni idegenbe szakadt vak magyar. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, akiknek már jutott a II. világháborúból vakon hazakerült katonák látványából, ahogy heteket ültek a kocsma előtti padon, reménykedve pohár borban, ingyen cigarettában, vagy valami csodában, kijutott a zavart viselkedésből, az azóta se múló világtalan-fóbiából. Ezekre a pillanatokra emlékeztet a borító – a szerző harmad arcát elfedő sötét szemüveggel – amit az első kézbevétel percében leválasztok a kötetről. Ahhoz már öreg vagyok, hogy minden mellett fóbiáimmal is birkózzak.

A regény a vak férfi baleset előtti magyarországi életét, a sydney-i baleset körülményeit, az azt követő kálváriát, a túlélés stratégiáit, e stratégia felismerését mondja el. Maga a szöveg nem nagy durranás. Néhol száraz, mint a sivatag. A szenvedéstörténetet olyan kíméletlenül meséli, hogy az olvasó szeme belesajdul. Máshol némi pátoszos, szomorkás mellékízt kap. Megint másutt az „üzenetvivő” ember gőgje ad új színt a narrációnak. Persze nem szépirodalmi mű készült, hanem útirajz, térkép, megrogyott életű emberek számára. Becsüld magad; nem véletlenül születtél; az életnek tervei vannak veled – meg ilyenfélék. Kulcsot adni más kezébe már magában nagy dolog.
Ha ennyi volna, azt mondom, vátesz, aki szenved, de túléli, módszert fejleszt ki, hogy legyen értelme az életnek a sötétben való vegetálás helyett, hirdeti, példát mutat, embereket változtat meg, gondolkodásmódon javít. De nem. Szó se róla. Kit érdekelne a vak ember prédikációja az élet szépségéről, amíg az olvasó lát, és nem emlékezetből tudja, az élet szép, az ég kék, a tűz vörösen lobog.

De az emberi élet sarokpontja, ahonnan a pokol gonosz bugyrai pöfögik fölfelé a mérgeket, még nem jelent meg. A pokolig, ahol változnak az értékviszonyok, átminősülnek az alaperények, az „Egy új élet” fejezetig kell eljutnunk. A vak férfi asszony nélkül éppen annyit ér, mint egy vak férfi asszony, azaz segítő társ nélkül. Könnyen elvész. De van neki felesége harmincöt éven át. Ám a vak férfi szerelmes lesz. Nem a feleségébe. És vak férfi kivágja az asszonyt harmincöt együtt töltött év után. Van megrendítő mondata, amelyet nem ártana kardra vésetni: „...ismertettem feleségemmel a dolgok állását, és nem lepődtem meg, hogy esze ágában sincs helyzetünket bármilyen módon megkönnyíteni.” De megoldja: „...nem illettünk össze.” Mondja harmincöt év után. És ezzel – mi sem természetesebb – bejut a paradicsomba, ahol új élet kezdődik.

Megkísérti a tudomány, minthogy a szerelem nagyhatalom, a szerelem számára a tudomány is csak fütty a falon. Elkezdi írni „Az emberi öntudat forrásai” cím tudományos értekezését forradalmian új szempontok figyelembevételével. A dolgozat az öntudat jövőjéről, az agy eszméletének önmagába való visszatükrözéséről rakja le az alapokat, amely tény már magában azt sejteti, hogy az emberiség elér egy magasabb fokú tudatot. Ez számomra kínaiul szól, de ha megjelenik a kötet magyarul, nem maradhat ki (The Crucible of Consiousness), már csak azért is, mert a kritikák szerint „kimondottan értékes mű”, a „könyv jelentőségét Einstein relativitáselméletéhez és Darwin evolúciós elméletéhez mérte” – idézet az önéletírásból.

Ilyen az, amikor a recenzens túl elvontnak talál valamit, ráadásul azt se érti pontosan, honnan elvont, merre, merről. Ilyen, amikor embert lát, aki a zseni kíméletlen módszertana szerint intézi élete dolgait, és azt minden gátlás nélkül benyomja önéletírásába. Mert a recenzens embert – ebben az esetben vak embert – lát a péntek reggelben a mondatok mögött, nem elméletet.

„Méhen belüli örömök” kutatása

Dalí, bevallom, nem vallom, nem érdekelt soha különösebben. A festészete. A bulvár része már igen, hogy példának okáért Amanda Lear, a férfihangú énekesnő Dalí közreműködésével mélyítette a hangját garatilag, és nem lapoztam el akkor sem, amikor kinyilatkoztatta, „Mikor én festek, a tenger tombol. Mások pancsolnak a fürdőkádban.” Tudja, mit mond. Tudja, merre mozdul, de egyébként sok időmet nem rabolt el az őrült spanyol. Amíg egyszer rá nem kényszerültem, hogy „koncentráltan„ elolvassam az Divina Commediát, amit addig, hogy úgy mondjam, félig koncentráltan volt energiám. Szerencsére az antikváriumban a Dalí illusztrálta Színjátékra bukkantam, és a Dalí-képek segítettek. Nem zsibbasztott a Babits fordította, rémmel teli világjárás. A másik témába vágó szerencse, ha az ember nem tud kitalálni okos ajándékot rajztanár sógornőjének, albumot vásárol. Így akadtam rá vagy tíz éve a Linde Salber-monográfia elődjére, előzményére, Conroy Maddox Dalí-albumára. Ettől kezdve nincs megállás.

Ismerünk sorsüldözött őrülteket, akik az ideg-elmén adják elő erős kontroll alatt világmegváltó elméleteiket, és ismerünk mázlista őrülteket, akiket ámulva ünnepel a világ. Mondhatják a legvadabb blődséget, a rajongó világ, amely maga is különlegesség része kívánna lenni, értelmezi. Ami nagyon rendben van.

Az se mindegy, milyen nemű, aki részt szeretne a napfényből. A Maddox-album szövegei csupa extrémitás, csupa abszurd történet, abszurd értelmezés, ahogyan egy férfi művészettörténész értelmezi a kézre eső abszurdot, a szürreális víziókat. Ezzel szemben a Salber-monográfia egyszerű, lienáris, csendesen elfogult, szerető, anyás. Dalí gyermekkorából eredezteti az őrültéségeket. Extráit az élete végéig kutatott „méhen belüli örömök” keresésének tulajdonítja, a túlhajtott szeretetvágynak, a soha nem szűnő versenyláznak és munkamániának. Alapállása bebiztosítására felsorakoztat ezer és ezer eddig nem ismert információt.

Születését Dalí apja a következő bibliás hanggal kommentálja: „Zengjenek a harangok, lássátok szemetekkel, Salvador Dalí emitten megszületett.” E perctől kezdve kíséri végig a kötet a festő gyerek és ifjúkorát, tanárait, zsenikre jellemző renitens, lázadó világát, szökéseit, meneküléseit, főmúzsáját (Galát), és múzsáit, barátait, közeli és távoli mestereit, az öreg Freuddal való meghatározó találkozását. Kitér a klasszikusnak számító pályatársakra, irodalmárokra, filmesekre, festőkre, galériásokra, gazdag gyűjtőkre. Nem hagyja ki természetesen a Garcia Lorca-féle szerelmet sem, amelyről később Dalí azt nyilatkozza: „...erotikus, egyben tragikus szerelem, s azért tragikus, mert nem talált részemről viszonzásra”. Követi vándorlásai útján. Jön Franco, ő megy, Párizs, Amerika, hírnév. És Amerikában dől a dollár. Amerika a zsenik és őrültek hazája. „Módszeresen kell zűrzavart kelteni – az felszabadítja az alkotóerőt. Minden, ami ellentmondásos, életet teremt” – nyilatkozza, ami nagy észre, megfontoltságra vall. „Egy őrült és köztem csak az a különbség, hogy én nem vagyok őrült” – nyilatkozza másutt. És ez is nagy észre, megfontoltságra vall.

Pontos, nyugodt, higgadt monográfia. Azt aligha lehet megtanulni belőle, hogyan legyen az ember szeretett munkája által milliomos. De azt igen, hogy a munka alapfeltétel, ha zseni, ha nem.

Onagy Zoltán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu