buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Halandó halhatatlanok


2005.02.09

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ahányszor összetalálkozunk az ősi Kína emlékeivel, rácsodálkozunk civilizációjának szinte hihetetlen fejlettségére. A szakembereknek kincs, a kívülállóknak érdekesség: a 2500 évvel ezelőtt élt, e kötetben is idézett Szun Ce „A hadviselés tudománya” c. könyvét ma a menedzsment szakirodalom egyik alapműveként tartjuk számon, és tételeit gyakorlati útmutatásként idézik a mai szerzők. Mao-t valószínűleg már rég elfelejtették, amikor Szun Ce még mindig „élő” hadműveleti tanácsadó lesz.

Sajátosan pragmatikus felfogást terjesztettek – igazi politikai marketinget gyakoroltak – az ősi Kína uralkodói. E szerint a Menny nem tűrte az olyan uralkodót, aki méltatlannak bizonyult magas hivatalára, és ez vezetett a dinasztiák bukására és új dinasztiák felemelkedésére. A Kr. e. 1050 táján hatalomra jutott Csou-dinasztia uralkodói felvették a Menny Fia címet, amelyet azután az összes többi uralkodó is viselt. Valóban praktikus ideológia és egyben propaganda eszköz: az uralkodó lett a Menny képviselője a Földön. Ezzel törvényesítették azt is, ha megdöntötték egy dinasztia uralmát, hiszen ha egy uralkodó tétova és erkölcstelen, azt a Menny megbünteti. A Menny Megbízatása tehát nem volt elidegeníthetetlen jog, ellenkezőleg, az újra meg újra felülvizsgálta a döntését, és ezzel biztosította az ellenőrzést az uralkodók felett. A Menny és az uralkodó ezáltal egységbe forrt, dinasztiaváltáskor pedig az új uralkodót azonosították a Mennyel, hogy legitimálják és megalapozzák a politikai tekintélyét.

Kína és Európa kapcsolata is régebbi, mint gondolnánk. A Kína felfedezése – A nyugati világ és a Mennyei Birodalom találkozása című, szintén gyönyörűen illusztrált albumban (Alexandra Kiadó, 2003) olvashattuk, hogy Saigon környékén római eredetű tárgyakat találtak, és kínai évkönyv beszámolt arról is, hogy Marcus Aurelius küldötteket menesztett Kína uralkodójának udvarába. És említsük még az 1421, amikor Kína felfedezte a világot című kitűnő ténykönyvet (Alexandra), amely részletesen bemutatja, hogy a 15. századi Kína fejlettsége sokban jelentősen meghaladta a korabeli Európáét.

Kína első történelmi uralkodócsaládját a Kr. e. 16. században alapították. Ez a csodálatos album felvázolja az utat, amely elvezetett Qin Shi Huangdi uralmához, aki létrehozta az egyesített birodalmat, felvette az Első Magasztos Császár nevet, és uralma megszilárdítására reformok sorát kezdeményezte, hogy teljesen központosított adminisztrációt hozzon létre. Ő kezdte meg a Nagy Fal építését, önmagának pedig egy 50 km2-es temetkezési komplexumot épített. Itt találtak rá 1974-ben kutat fúró parasztok egy földalatti teremre, s benne egy több mint hatezer életnagyságú, csodálatosan kimunkált, katonákat és lovaikat formázó agyagszobrokból álló hadseregre, és azok hasonlóan bámulatos hadfelszerelésére. A fegyvereiket különleges ötvözetből készítették, s azok máig is csillogóak és élesek. A katonák csatára kész hadrendben álltak, védve a császár sírját ellenségeitől. Qin Shi Huangdi sírőrző hadserege azóta is ámulatban tartja a világot, és büszke az a múzeum, amely néhány darabját kiállíthatja.

Ez a hadsereg többről is tanúskodik, mint a császár hatalmáról és gazdagságáról: szintúgy a Kr. e. 3. századi Kína igen magas iparművészeti, technológiai fejlettségéről, és alkotóinak igényességéről. Hogy valójában milyen is volt akkor Kína, és milyen fejlődési úton jutott el odáig, arról ad részletes képet ez a tárgyához méltóan impozáns méretű, szép és elegáns kötet. Az ősi Birodalom és az azt ábrázoló, annak hagyományait idéző későbbi kínai művészet képes albumának is csodálatos. Képanyagát hajdani építmények rekonstrukciói, és helyszínek mai fényképei is gazdagítják, és természetesen sok elemző fénykép a Hadseregről. Utóbbiak sokat megmutatnak a jellegzetes alakokból, részletekből, a katonák arcaiból – mindegyikük arca egyedi! –, öltözékéből, alakzataiból. Ha a hangulatunk éppen nem igényli, hogy belemerüljünk a hajdani Kína történelmének és kultúrájának részletes tanulmányozásába, vagy ez meghaladná a pillanatnyi befogadóképességünket, kitűnő szellemi élvezet nézegetni ezeket a képeket. Ízelítőül a róluk és a hozzájuk csatlakozó magyarázatokról, idézzünk ide egyetlen ilyen szöveget, amely egy portré-válogatást kísér: „Ezeknek a katonáknak erőteljes testalkatát fedezhetjük fel a nehéz öltözék alatt, amely csaknem ellentétben áll azzal a pszichológiai könnyedséggel és finomsággal, amellyel a Qin-kézművesek megkísérelték az egyedi individuumokat kifejezésre juttatni, mintha minden egyes figura külön személyiség lenne, etikai és morális szempontból tökéletes lény. Ez a nyilvánvaló erőfeszítés magyarázza, hogy a katonák enynyire különböző testi jellegzetességekkel rendelkeztek, amelyekkel valósággal életre keltik a figurákat. Csodálatra méltó a pillantások és az arckifejezések sokfélesége...”

A kötet nagy részét szakmailag alapos, ugyanakkor a laikus érdeklődő számára is jól érthető tanulmányok alkotják. Szerzőik - amint a fülszöveg elmondja - a témakörök kiváló tudósai, tehát jól megalapozott, megbízható ismereteket kapunk tőlük erről az időben, térben és nagyrészt kultúrában is távoli világról. Tanulmányaik első, összefüggő tömbje, amely a kifejező Történelem, Filozófia és Törvény címet kapta, a Birodalom szellemi alapjait és (kultúr)történetét tekinti át. Ez Kína ősi kultúráitól és a mitikus császárságoktól indul, és az Első Magasztos Császár beteljesületlen álmával zárul. A második tömb a Császáré, és hűséges, őt a mai napig szolgáló Terrakotta Hadseregéé. A Császár hatalmi törekvései és a konfuciánusok közötti ütközés kapcsán itt olvashatunk a történelem valószínűleg első könyvégetéséről, s ugyanakkor annak egy rendkívül felvilágosodott rendelkezéséről: a központi archívum(!) mindenről megőrizhetett egy másolatot. Ennek a tömbnek a nagy részét a Császár városának, és a Hadsereget is magában foglaló monumentális temetkezési komplexumának az ismertetése és (művészet)történeti elemzése teszi ki. Különösen érdekes fejezet szól arról, milyen sok olvasható ki e szobrokból a korabeli kínai hadászatról, hadtudományról, haditechnikáról.

Olvashatjuk: korabeli beszámolók szerint a Császáron úrrá lett a halhatatlanság utáni vágy, és irracionális döntésekre is ragadtatta. Ám – a róla szóló rész záró szavai szerint – közvetlenül a halála előtt megértette, hogy az igazi halhatatlanság az, ha megmaradunk az emberek emlékezetében – és vele ez így is történt.

A Terrakotta Hadsereg. Az első kínai császár agyaghadserege
Alexandra Kiadó, 2005
286 oldal, 9990 Ft

dr. Osman Péter

Alexandra Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu