buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Rézfánfütyülő


2005.12.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mit mondjak? Pocsék a kedvem. Semmi nem úgy sikerül, ahogy. Mindent pocséknak látok. Az odakint is egy merô szürke köd. Minek folytassam. Ilyenkor legjobb, ha az ember meg se szólal, meg elkerüli a másikat.

De ma például Christopher Paolini kevéért meg tudok bocsátani a világnak. Christopher Paolini azt üzeni, hogy az azért nem egészen úgy van, hogy a világ csak annyi, hogy unalmas, megszokott, hétköznapi, olyan, mint amilyennek többnyire látszik: kilátástalan hangulatnak. Á, nem. Ez a világ nem az igazi. Mutat egy sokkal igazabbat, jobbat. Egy mesét. Egy fantasyt. Benne egy igazi héroszt, akit csak a szerénység kedvéért tartunk halandó embernek, noha legalább félisten. Eragon ô, a történet kezdetén egy tizenöt esztendôs kamasz ifjú, egy árva. Nagybátyja neveli unokafivérével együtt egy hegyvidéki falucskától is tíz mérföldnyire lévô tanyán tisztességben, a szegények igazában. Eragon ifjú kora ellenére ügyes vadász, talán egyedüliként az Carvahall faluban, aki bátran járja a Hegy, vagyis a Gerinc baljós erdôit, völgyeit, szurdokjait. A Gerinc nem kedveli a vándorokat, morózusan ôrzi a titkait.

Szóval Eragon éppen egy sánta szarvasünôt cserkészne be –, hogy legyen otthon némi hús télire –, amikor hirtelen szélvihar támad, és a tisztás közepére, ahol a szarvascsorda pihen éppen, egy kékszínű kô zuhan. A szarvasok megugranak, a mennykô marad. Mintha valaki egyenesen az ifjúnak küldte volna. Így is van. De ki?

Ám a gondviselés természe-térôl, pláne mindjárt a történet kezdetén, semmit nem lehet tudni. Csakhogy valami készül. Valami nagyon készül. Valami nagy dolog, ami Alagesia egész világát majd megváltoztatja. Egyelôre csak anynyi derül ki, hogy a kônek látszó tárgyat, noha szemlátomást értékesnek tűnik, nem veszi meg Eragontól senki. Mivel ami a Gerinc Hegybôl származik, abból csak baj lehet. Lesz is. Annyit elárulhatok, hogy a kô nem kô, hanem tojás, mégpedig sárkánytojás.

Mármost itt az az egyik játékszabály, hogy a kis sárkányok csak akkor kelnek ki, ha olyan ember, tünde vagy netán törpe (ez még nem fordult elô, mivel a törpék és a sárkányok ôsidôk óta rühellik egymást) érinti meg a tojáshéjukat, akit maguknak, mint leendô gazdájukat egy életre elfogadnak.

Belőlük lesznek a sárkánylovasok, akik népek, királyok, varázslók felett állnak. Lovagok, igazságosztók. Fénykorukban se lehettek sokkal többen, mint negyvenen. Christopher Paolini trilógiájának kezdetén csak egy szem él belôlük, azaz másfél. Az az egy maga Galbatroix király, a fôgonosz, aki Alagesiát sanyargatja, és aki úgy szerezte meg királyságát, hogy a jó sárkánylovasokat kiirtotta, a roszszakat maga mellé állította, aztán azokat is kiirtotta. A fél lovag pedig az ifjú Eragon mentora, Brom (hogy ezt elárulom, talán még nem rontom el az olvasó örömét), akinek egy végsô összecsapásban, még a regény elôtt elpusztult a maga sárkánya... Most tehát egy sárkány van. Meg három sárkánytojás. Amibôl egyet a királytól a béketábor hívei, úgy mint a tündék és a vardan névre hallgató lázadók, elcsennek. Mégpedig abból a célból, hogy a tojásban lévô sárkány (Saphira lesz a neve) közülük válasszon magának lovast, mert csak így van esélyük, hogy elpusztítsák az ellenük az urgalokkal is szövetkezô Galbatorix-et. Az urgalok olyan ork szerű lények.

Az orkok említésével át is térnék az ifjú fenomén, Christopher Paolini mesevilágára. (Ha a szerzô csakugyan tizenöt esztendôs korában kezdte írni ezt a könyvet, és most meg tizennyolc, és ha tényleg azért kezdte írni egy Paradise Valley nevű városkában (a Yellowstone folyó partján), hogy legyen egy olyan történet, amit jómaga is szívesen olvasna, akkor az nem semmi. Hát szóval azért is csoda, mert a világ ámulva bámulja ôt, mint maga teremtette tehetséges írót és az ô teremtményét, Eragont.) Eragon a Tolkien által teremtett valóságban működik. A fantasyk tündérmesei műfajának már csak a Gyűrük ura az alapműve. Az ember, mágus, tünde, törp, ork népességben a sárkány se újdonság, csak ritka. A hobbitok azért járnak itt rosszul, már amennyiben rosszul járnak, mert ôk kifejezetten Tolkien találmányai. Aki róluk írna, az csak Tolkient tudná folytatni. Meg aztán a hobbitok rejtôzködô természetek. Elég volt nekik a világot egyszer megmenteni a gonosztól. Ez a feladat most Eragonra hárul. Alig várom, hogy az elsô nagy összecsapás után, közben, egy nagy szerelembe bonyolódván a harmadik könyv végére valahogy helyrezökkenjen a világ rende. Nem lennék a gonosz Galbatorix helyében. Jó Eragonnak. Addig se unatkozik. Jó nekünk, addig se unatkozunk.

Christoher Paolini: Eragon
Ford.: Bihari György
Európa Kiadó
526 oldal, 2800 Ft

Az elmúlt napok másik igaz hőse egy robot. Ôt Kokó Samunak hívják. Szávai Géza találta ki, találta meg magának.

A Zöld Sivatag vôlegénye című meseregénynek Kokó Samu a fôszereplôje. Ám nem Kokó a vôlegény, hanem egy sárkány az, pontosabban egy dinoszaurusz, a nagyobbacska húszemeletesek közül, aki, mit ad isten, vagy félmillió évig várt a sivatagban, hogy kikeljen. No és persze ôt is kônek nézik. Ô is választ gazdát magának. Egy békát.

Samu robotnak az a vétsége, hogy készítôje, Ivácsony Péter tanuló olyanra készítette ôt – úgy mint iskolai zárófeladat –, mint ô maga: hasznosan haszontalannak. Embernek – túlságosan is embernek, véli a szerzô. De az ember fogalmába itt annak jobbit felét érti. Az ember, mint jó. Tehát igaz... stb. Ebbôl lesz a galiba. Kokó mint jó, nem jó semmire: létezésének semmi konkrét haszna. Ezért Pétert, a készítôjét csak kegyelembôl engedik át a vizsgán, Kokót pedig még a robot haverok is kiközösítik az iskolai szertárban. Kokó világgá is megy. Naná. De jól teszi, mert neki meg így adódik arra lehetôsége, hogy megmentse a Földet, vagyis benne az emberiséget. Nesze nekünk, hálátlanoknak.

Mert hogy Kokó Samu már egy olyan korba születik (azaz rakódtatik össze), amilyet a zöldpárti aktivisták rémálmodnak: a föld kietlen sivatag, a városokban csak gázálarcban lehet kimenni az utcára, és az isten se mentene meg minket a világvégétôl, a végítélettôl, ha nem akadna egy igaz ember.

Akad. A kis robot. Szóval Kokó egy ütôs csapatot szed össze magának, úgy mint Brekkeghy Bercit, a féllábú békát (késôbb a sárkány apja), Mintás Minórát, a kopasz juhot és Pista doktornôt, az okos szamarat. Ôk űzetik ki magukat a sivatagba, ahol aztán... nem mondom meg, mit csinálnak.
Ezt a kedves történetet Keresztes Dóra illusztrálta. A könyvhöz külön játékot talált ki. Ha az olvasó a kötet lapjait gyorsan átpergeti, akkor Brekkeghy urat láthatja vízbe beugrani, vagy ha nagyobbat akar vigyorogni, akkor a vízbôl hátrafelé ki. Ennek a békának ez nem nagy kunszt.

Szávai Géza: A Zöld Sivatag vőlegénye
Pont Kiadó
116 oldal, 1980 Ft

A Móra Kiadó G. Szabó Judit pöttyös regényfolyamának új epizódjával örvendezteti meg a Kovács család híveit. Ôszintén szólva a magam részérôl kissé sajnálom, hogy nem tudom meg, mi lett Gyula papával. Mivel az elôzô részben otthagytuk a kórházban az intenzíven (de már jobban volt) azzal a homályos lehetôséggel, hogy beköltözik Kovácsékhoz. De nem. Se kép, se hang róla. Azért remélem, jól van. A Sok a csinos lány című opus után hiányolom.

Dehát múlik az idô. Nyár lett, Anikó anyukája túlélte diákjai szerenádjait is. Apukája a gyárban prémiumot kapott, el is megy a család vásárolni. De persze pont úgy, ahogy az ember képzeli a Kovács családot vásárolni. Csak az nem kuncog rajta, aki savanyúba harapott, vagy maga eleve savanyúnak született. És lehet, hogy a savanyúaknak is igazuk van.

Váratlanul csöngetnek. Megjelenik a folytatásos egy állandó fô mellékszereplôje, anya kollégája és Anikó tanárnôje, a Tömör-johanna. Azzal, hogy kölcsönkér egy bôröndöt. Mert utazik Skóciába, körútra. Ja, és vinné magával Anikót is, mert akivel utazni készült, az mégse megy. És már göngyölôdünk is bele a fergetegbe, vagy fergetegünk a göngyölegbe. Kibontakozik egy történet, ami humoreszk is, midôn Tömörjohanna megteszi a skót körutat, aztán leánynapló is, ahogy Anikó látja a kalandokat, meg kísértethistória is, mivel Anikó Éva húgának egy jó mesét ígért a körútról, s mely kísértetek elôbb a napló lapjain, aztán tényleg meg is jelennek. Vagy nem? De!

Mert a körútról hazatérvén csakugyan furcsa dolgok történnek a családban. Mert ez a történet krimi is, mivel a skót dudás Tamás, aki különben pesti egyetemista, félállásban idegenvezetô meg műkincstolvaj. Segítôtársa pedig egy Betty névre hallgató kedves nôszemély. Talán nem árulok el nagy titkot, ha elsuttogom, hogy a bonyodalom médiuma egy festmény, ami Rózsás Letíciát és az ô kutyáját ábrázolja. Rózsás Letícia meg – no kérem! – kísértet is. Meg a kutyája is. A bonyodalom másik médiuma pedig egy másik festmény, egy miniatűr, amely viszont arról a Lóképű Williamrôl készült, aki éppen Letíciát gyilkolta volna meg, mert ôtet a Letícia kikosarazta, mivel nemcsak Lóképű volt, hanem bandzsa is. És kinek lenne nagyobb igaza, mint Anikónak, aki ezt az egész zűrzavart átlátja. Legalább ô. Kár, hogy nem segít egy kicsit többet az olvasónak.

Végül itt is csak megoldódnak a dolgok. Csak azt nem tudom, hogy akkor most hol vannak azok a kísértetek? És tényleg... mi újság Gyula bá’val? (Amúgy „ahol a tokmány forog, ott sok a forgács” – mondta volt nekem egyszer egy esztergályos Gyula bácsi. Igaza volt neki is.)

G. Szabó Judit: Rózsás Letícia
Ill.: Sajdik Ferenc
Móra Kiadó
208 oldal, 990 Ft

Sultz Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu