buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A szó elszáll, a szótár megmarad…
Beszélgetés a második magyarországi szótárnapról Pomázi Gyöngyivel


2005.12.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

2005. október 12-én II. SZÓTÁRNAP címmel az Akadémiai Kiadó szakmai napot rendezett a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban. A rendezvényt az MTA Szótári Munkabizottsága, a HIK és az MKKE támogatta. A bemutatkozó kiadók az Akadémiai Kiadó, Corvina Kiadó, Grimm Kiadó, MorphoLogic, Nap Kiadó és Tinta Kiadó voltak. A szakmai nap célja a szótárpaletta bemutatása, kedvezményes vásárlási lehetőség biztosítása, valamint a nagyközönség tájékoztatása érdekes, szakszerű, a szótárakat népszerűsítő előadásokkal és beszélgetésekkel.
 

• Mióta használunk szótárakat? Ezen gondolkodtam, mikor meghallottam, hogy immár a második szótárnapot rendezik meg Magyarországon. A cél nyilván a mostani magyar szótárkínálat bemutatása. Erről kérdeztem meg Pomázi Gyöngyit, a legnagyobb magyar szótárkiadó, az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségének igazgatóját, s egyben a szakmai nap elnökét. Tehát: mióta használunk szótárakat?

Az ókori világ legnagyobb tudományos műhelyében, az alexandriai Muszeionban kezdték el a korábbi korok irodalmát rendszerezni és tanulmányozni. Az óriási könyvtárban félmillió papirusztekercset tároltak, az ezekben található elhomályosult jelentésű szavakat látták el magyarázatokkal: ezek a jegyzetek a későbbi ábécébe rendezett szótárak előzményei.

• Miért második szótárnap? Mikor volt az első és miért?

Az első magyar szótárnapot 2004. október 19-én rendeztük, Szenci Molnár Albert első latin magyar, magyar–latin szótára megjelenésének 400-ik évfordulóján. Az első szótárnap célja az volt, hogy megvizsgáljuk, mennyire sikerült felkelteni az igényt a minőségi szótárak iránt és segítséget nyújtani a választáshoz. Először sikerült egy helyszínen bemutatni azt a gazdag szótárkínálatot, melyre jogosan lehetünk büszkék.

• Hagyományt kívánnak teremteni?

Már teremtjük. A második szótárnapon a szótárhasználók álltak a középpontban: kutatók, szerkesztők, alkotók, tolmácsok, nyelvtanárok, műfordítók, költők.

• Mi volt a program?

A résztvevő kiadók a Hallgatói Információs Központ földszintjén bemutatták a kínálatukat, egy-egy újdonságot kiemelve. Délután előadások hangzottak el, több nézőpontból megvizsgáltuk a szótárhasználatot és magát a szótárt mint műfajt. Pléh Csaba a fejünkben létező szótárról tartott előadást, a beszéd és gondolkodás összefüggéseire irányítva a hallgatóság figyelmét. Barna Imre a szótáríró és műfordító szemszögéből vizsgálta meg a teljes kérdéskört. Bárdosi Vilmos mint gyakorló szótáríró és nyelvész a szólások különleges helyzetét elemezte, mint a nyelvtanulás és a szótárírás kiemelten nehéz, de egyik legfontosabb területét. Horváth Péter Iván a gyakorló tolmács mindennapi életéből vett példákkal szórakoztatta a közönséget. A Dover Nyelvi Centrum képviseletében Verrasztó Lajos a nyelvtanítás élményeit osztotta meg a nagyszámú hallgatósággal.

• Milyen újdonságokat lehetett látni a kiadók polcain?

A Morphologic MorphoWord nevű új fordítóeszközét mutatta be, mely képes egyszerűbb angol szövegek lefordítására. A Tinta újabb magyar kézikönyveit, a Grimm tanulószótárait, az Akadémiai egyre bővülő elektronikus szótárait, az Akadémiai Elektronikus Könyvtár újabb darabjait ismertette meg az érdeklődőkkel.

• A meghívóban költői beszélgetésről is olvastam.

Igen, a Költők társasága címet adtuk a költő-műfordítók baráti beszélgetésének. Az asztaltársaság tagjai: Karafiáth Orsolya, Tóth Krisztina, Ferencz Győző és Nádasdy Ádám alkotásról, műfordításról, szótárszeretetről vallottak. Kiderült, milyen nagy segítséget nyújtanak a jó kétnyelvű szótárak, hiszen rendszerezik egy-egy szó jelentéseit, körbejárják a fogalmat, és céljuk a teljesség mellett a pontos találat. Meglepő volt, hogy kivétel nélkül mindegyikük a kétnyelvű szótárak mellett adta le voksát. Vallomásaikból az derült ki, ha nem ismerik egy szó jelentést, először egy jó kétnyelvű szótárban nézik meg, és ha a szöveg, a versmérték, a teljes alkotói folyamat úgy kívánja, a pontos jelentés ismeretében szinonimaszótárban keresnek odaillő megfelelőt. Meglepő és örömteli volt, hogy a meghívottak közül az angolosok ma is a legmegbízhatóbb forrásnak az Országh László-féle (régebbi és újabb kiadású) angol nagyszótárat tartják. (Nem a tekintélytisztelet okán.)

• Az Akadémiai Kiadó ma is piacvezető a szótárkiadásban. Ez a múltnak köszönhető vagy a jelennek?

A múltra és a jelenre egyaránt büszkék vagyunk. A hagyomány és a szakmai tudás, gyakorlat a könyvkiadásban elengedhetetlen, ez a szótárkiadásra különösen vonatkozik. A privatizáció előtti monopolhelyzetünknek egyetlen hátránya az volt, hogy nem volt elég tőkénk egy nagyszabású szótári felújításhoz. Ma már tőkeerős kiadóként sorra újítjuk meg szótárainkat. Ismereteim szerint egyedülálló, hogy 1996 és 2005 között, azaz 9 év alatt megújult a teljes szótárportfólió, ma a teljes választék 80%-a új kiadású szótár. De nemcsak a címszám, hanem a minőség, sokféleség és az új szerkesztési módszerek tekintetében is élen járunk. Az Akadémiai Kiadó az „örökölt” kinccsel jól sáfárkodik: a keresett nyelvek szótárait megújítja, többféle változatban adja ki.

• Milyen újításokról tud még beszámolni?

Az Akadémiai Kiadó 1996 óta jelentős beruházással létrehozta a szótárszerkesztéshez ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai hátteret és szellemi alkotóműhelyt. Több mint hatvan új szótárt adunk ki. Ez a rendkívül magas szám az XML-adatbázison alapuló szótárműhelyünknek köszönhető és a kiadóban működő alkotó csapatnak, a Nyelvi Szerkesztőségnek, ahol a szótárak szerkesztéséhez, kiadásához és szótári projektek menedzseléséhez szükséges tudás összpontosul. Egy-egy szótár belső és külső munkatársak összehangolt munkájának eredménye, vezető szerkesztő, főszerkesztő, szerkesztő, korrektor, lektor, adatbázis-szerkesztő, informatikus, tipográfus, műszaki szerkesztő, tördelő, tervező, grafikai stúdió és a nyomda magas szakmai színvonalon végzett munkája egy-egy szótár.

Az interjút D. G. készítette

Akadémiai Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu