buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Népszerű tudomány versus tudományos ismeretterjesztés


2005.04.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mark Buchanan könyvét, az Itt és mindenütt-et lapozgatva olybá tűnik, hogy az nem más, mint a káoszelmélet egyfajta sajátos, „praktikus” megközelítése. A praktikus szót azért kell idézőjelbe tenni, mert a káoszelmélet mindennek nevezhető, csak praktikusnak nem: lényege éppen az események megjósolhatatlansága. A káosz kutatói tudományukat az elmúlt két évtizedben sok mindenen próbálták már kipróbálni, főként az időjáráson, de (természetesen) a tőzsde ingadozásain is. Az adott rendszer következő állapota még kiszámítható, de hosszabb távra jelezni lehetetlen. Talán ezért is nem lett a káoszelméletből olyan tudomány, mint a kvantumfizikából, inkább megmaradt teóriának, egy jelenség ismertetésének, bizonyos matematikai apparátussal aládúcolt, tág értelemben vett „filozófiának”.

A könyvben sok mindenről szó esik, a földrengések, lavinák és erdőtüzek természetétől, az állatpopulációk és a gazdasági trendek alakulásán át a mágnesek vagy a homokszemcsék viselkedéséig. Minden mögött ugyanaz a minta: a szabálytalanság szabálya, a „törvény nélküli törvény”. A káosz az emberi világra is érvényes: a történelem nem racionális és nem kiszámítható folyamat, a történettudomány számos irányzatának elméletei, megközelítései, magyarázatai nem érvényesek – gyakorta még egyetlen eseményre sem. A szerző igen hamar eljut a nagy közhelyig, hogy tkp. semmit nem tudunk, az események magyarázatai a nagy elmék tetszés szerinti – azaz szubjektív – termékei. A tudományágak bevett módszerei elavultak, s egy új átfogó metodikára, sőt egy új tudományra van szükség. Ennek elemei itt-ott (például a biológiában vagy a geofizikában) már körvonalazódni látszanak. Persze föltehetnénk a kérdést, hogy a szerző miféle új tudományról beszél? Hiszen a tudományos megismerés lényege a törvényszerűségekre alapozott módszer, ami aztán vagy beválik, vagy nem, de ez már más kérdés.

Vagyis Buchanan könyve igazi posztmodern írásmű. Káoszelmélet evolucionizmussal elegyítve, az egyébként lassacskán divatjamúlt relativizmus kvázi-kozmológiává emelve, ill. szublimálva. S mint a posztmodernnél általában, itt is kibukik a burzsoá ideológia. Az egyik rövid fejezet ama régi problémát járja körül, hogy vajon miért is lesz az egyik ember gazdag, a másik meg szegény. A kérdésre adott „válasz”: ennek éppannyi oka van, mint annak, hogy egy város miért lesz kicsi vagy nagy. A minta ugyanaz, mint a baktériumtelepeken, vagy a füstrészecskék eloszlásában.

Már az is gyanús, hogy valaki a „történelem fizikájáról” vagy egyáltalán: a mindennapi élet komplexitását célzó tudományról beszéljen. Az ilyesmi többnyire a gagyi biztos jele. Olyan, mint mondjuk a Csíkszentmihályi által „kidolgozott” flow, vagy a kvantumtudatosság és hasonlók. Az ilyen újszerű nagy elméletek, ill. megközelítések rövid időre szenzációként hatnak, aztán elfelejtődnek. Divattudományok, filozófiák, régi, számos formában újra és újra fölbukkanó (olykor egészen lapos) bölcsességek modernizált, scientista mezben való újraélesztései, melyek éppen egyszerűségük, emészthetőségük révén hatnak. Ezzel szemben a valódi tudomány (ami azért létezik, bár egyre zártabb kisközösségekben, egyre ezoterikusabb formákban) tyúklépésekben ugyan, de halad a maga unalmas útján. Nem nagy elméletekre, hanem ezernyi kísérletre, mérésre, és dögunalmas statisztikákra épít. Arról nem is szólva, hogy már a részterületek részterületei is átláthatatlanul bonyolultak.

S ezzel át is térhetünk egy másik olvasmányra. Timothy Ferris könyve, A Világmindenség látszatra a Buchananéhoz hasonló szórakoztató-ismeretterjesztő művek körébe sorolható. A szerző maga úgy fogalmazza meg célját, hogy összegezni szándékozik a tudománynak a kozmoszról kialakított képét a Krisztus utáni második évezred végén, s eme összegzésben szeretné, ha kirajzolódna egy izgalmasan nyugtalanító új világkép. Végigolvasva a könyvet, elmondhatjuk, hogy elérte célját. A világmindenség valóban egy könyvben gyűjti össze a kozmológia régi és újabb, a nagyközönség előtt talán kevéssé ismert elméleteit, és mutatja be annak eredményeit közérthető nyelven, a kultúrából és a köznapi életből vett példákkal illusztrálva. A terület összes fontos témája megtalálható: a relativitáselmélet, az ősrobbanás, a „sötét anyag” rejtélye, de kitér a kvantummechanikára és az annak furcsaságai által inspirált elméletekre, sőt még az antropikus elvre is. Beszél a szuperhúrelméletről, a fekete- és a féreglyukakról. Ferris munkája talán még tankönyvnek is beválna, nem is akármilyennek. Benne újra olvashatjuk mindazt, amit számtalan ismeretterjesztő műben, mégsem unalmas.

Konzervatív írás a javából – a szó legjobb értelmében. Ferris bevallottan a tudomány klasszikus értékeit veszi védelmébe a divatos okkultista halandzsával és az egyre nagyobb teret hódító vallási fundamentalizmussal szemben. (Ami szinte bátor dolognak számít, ismervén az Amerikában zajló jelenlegi folyamatokat.) Ő is elismeri, hogy nincs abszolút érvényű elmélet, és a világ megismerésében mindenkor az út kezdetén állunk, sőt lehet, hogy a világegyetemről kialakított jelenkori kép éppúgy hamis vagy részleges, mint a régi görögök – vagy akár Newton – kozmosza, hiszen – mint hangsúlyozza – a tudomány nem merev dogma. Olyannyira nem, hogy még a legalapvetőbb, magától értetődőnek tűnő dolgokat vagy fogalmakat (pl. anyag) is elmagyarázza. Ám ez mégsem a posztmodern relativista szkepszise. A könyv még stílusában is mértéktartó, hiányzik belőle az amerikai tudományos irodalomra oly jellemző (ál)laza jópofáskodás.

A két művet azért is érdemes egymás mellé helyezni, mert a különbség szembetűnő. Míg Buchanan könyve divatos, újszerű, meghökkentő (vagy legalábbis annak szánt) mondhatni: „nagystílű”, ám fölszínes és a valódi tudományos információt tekintve szegényes, addig Ferrisé a hagyományos tudós szerény, ámde információ- és gondolatgazdag ismeretterjesztő munkája. Ám félreértés ne essék: Buchanan könyve messze nem a legelrémisztőbb példa. A szerző tudományos képzettsége rányomja a bélyegét írására, s vannak benne érdekes gondolatok is, ráadásul élvezetes olvasmány – már ha eltekintünk a tudományos belbecs hiányától. Egy ilyen könyvet lesajnálni az általános elhülyülés idején egyre nagyobb luxus.

Mark Buchanan: Itt és mindenütt
Ford: Seres Iván
Akkord Kiadó
2490 Ft

Timothy Ferris: A Világmindenség. Mai kozmológiai elméletek
Ford: Márkus János
Typotex Kiadó
3800 Ft

Farkas Attila Márton

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu