buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Leletmentés: Hazatérő irodalom
1940–1944


2005.04.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Akiket 1940 őszén Észak-Erdélyben talált a négyéves magyar szabadság, kezdetben a hazatérés eufóriáját élhették át. Akiket Dél-Erdélyben ért a második bécsi döntés, újólag megszenvedték – az előzőnél sokkal keservesebben – a hazavesztés traumáját. Az elszakított Magyarózdról az utolsó vonattal Kolozsvárra menekülő Horváth István ekképpen fohászkodott Otthon rabok, itt bujdosók című 1941-es költeményében: „jaj, hogy Erdély összenőjön, / hogy a bánatfal ledőljön, / hogy Ózdon a Garsa-hegyen / megint örömünnep legyen.”

Ennek az Erdélyben „pünkösdi királyságnak” is nevezett rövid időszaknak a története éppúgy tabutémának számított a második világháborút követő békediktátum után – Romániában és Magyarországon egyaránt –, mint a trianoni trauma feldolgozása. Jóllehet voltak meg-megismétlődő kitörési kísérletek a romániai magyar irodalomtörténet-írásban is. A nyolcvanas évek elején a korszerű elméleti és módszertani megközelítésekkel egyidejűleg növekvő számban jelentek meg a forrásfeltáró kiadványok, amelyek sikeresen hatálytalanították a korábban forgalmazott egyoldalú irodalompolitikai nézeteket, szándékos ködösítéseket, tabusításokat. Olyan pluralista értékszemlélet került előtérbe, amely az erdélyiség és egyetemesség összefüggésrendszerében láttatta irodalmunk különböző irányzatainak belső önmozgását, értékteremtő mozzanatait. A Láng Gusztáv és Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok (1981-es és 1984-es) Kriterion-kiadványokat a magyarországi szakkritika is úgy értékelte, mint az értékközpontúság frontáttörésének bizonyságát. A két kötet az időkeret tágításában is „frontáttörőnek” bizonyult, hiszen mindkét kiadványban helyet kapott egy-egy Termés-tanulmány is (az egyik a folyóirat munkaközösségében szellemi otthonra talált Horváth István, a másik a negyedévi kiadvány spiritusz rektorának tekintett Szabédi László kapcsán). Ezeket a tanulmányokat azonban már nem követhették a kettéosztott Erdély irodalmi életét, a háborús körülmények ellenére is működő intézményrendszerét, a korszak értékképző lehetőségeit és korlátait, az írói életpályák alakulását (nem egy esetben derékba törését) feltáró/bemutató stúdiumok. (Magam például a Termésről és az Erdélyi Helikonról írt dolgozataimmal alapoztam meg lényegében doktori értekezésemet a népi irodalmi irányzat erdélyi „különfejlődésének” témakörében, Horváth István-monográfiámat azonban már nem védhettem meg a nyolcvanas évek második felében.)

A „négyévnyi cezúra” (Czine Mihály), a „négyéves szabadság” (Pomogáts Béla) változatlanul „fehér folt” maradt a közelmúlt újraértékelését ígérő kelet-közép-európai rendszerváltás után is. Az irodalmi értékrend(szer)váltás során érvényesülő új kanonizációs törekvések (leáldozóban lévő?) agresszivitása ismét nem kedvezett a kutatások folytatásának, késleltették egy olyan diskurzusnak a megteremtését, amely az esztétikai értéktelítődések és értékfogyatkozások „szinuszgörbéit” előítélet-mentes objektivitással tudja megrajzolni.

Éppen ezért reménykeltő Vallasek Júlia mostani vállalkozása, a Kossuth Egyetemi Kiadónál a múlt év végén megjelent Elváltozott világ című – kortörténeti, eszmetörténeti, intézménytörténeti, műfajtörténeti vonatkozásokban bővelkedő – szintézise. A Görömbei András témavezetőnél 2003-ban doktorált fiatal kolozsvári egyetemi oktató ugyanis mikrofilológiai tényfeltáráson alapuló és műelemzésekkel hitelesített monográfiával hozza közelképbe a háborús években elváltozott erdélyi világ magyar irodalmát. Idők változásának jele, hogy az ebben a témakörben született előző munkájával, az észak-erdélyi évek szellemi életét, az akkori irodalmi-művelődési sajtó paradigmaváltó törekvéseit bemutató Sajtótörténeti esszékkel (Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003) elnyerte mind a Kolozsvári Írók Társasága, mind a Romániai Írószövetség pályakezdőket kitüntető nívódíját.

Már a doktori értekezés vitájában kiderült: 1) Vallasek Júlia az irodalmi értékképzést/értékfosztást történelmi folyamatában szemléli, 2) elméleti felkészültségének és az esztétikai értékekre ráhangolódó műelemző érzékenységének köszönhetően kiválóan el tud igazodni az újabb kori irodalmi kánonok útvesztőiben, 3) alighanem elsőként olvasta végig a tárgyalt időszak valamennyi figyelemreméltó és kevésbé számottevő alkotását, 4) miközben nyomon követi a művek korabeli és későbbi recepcióját, nem mulasztja el a műfaj-tipológiai előképek jelzését sem, 5) megalapozott értékítéleteinek érvényességét egyaránt szolgálja a mű-élmény fogalmi nyelven történő metakomunikációja és a művek háttértörténetéből felsejlő, megszenvedett primér létélmény jelenvalósága.

Ezt az élmény-érzékenységű megközelítést szeretem leginkább Vallasek Júlia újabb könyvében. A negyvenes évek elején született alkotásokat úgy építi be mai értékvilágunkba, hogy értékrendszere, ha olykor érintkezik is a kilencvenes években kialakult kanonizációval, nem szolgalelkűen követi azt. A művek elemzése, a stílusirányzatok bemutatása és a publikációs fórumok feltérképezése révén megalkotja azt a teljességre törekvő spektrumot, amelynek segítségével augmentálhatjuk értéktudatunk számára a szándékosan „kirekesztett múlt” üzenethordozó irodalmi folyamatait. Nem kívülről „bevitt” kategóriákkal dolgozik, hanem a vizsgált időszakban ismeri fel azokat a tendenciákat, amelyek ma is a szellemi tisztánlátást biztosíthatják. Ekképpen válik kiteljesítőjévé annak a folyamatnak, amelynek előzményei a nyolcvanas évek elejére nyúlnak vissza irodalomtörténet-írásunkban.

Az értekezés egyik opponense, Márkus Béla a Hitel januári számában örömmel hírelte: Vallasek Júlia úgy dolgozta át és bővítette ki sokévi munkáját, hogy könyve a Kossuth Egyetemi Kiadó Csokonai Könyvtárának egyik legérdekesebb és legértékesebb darabja lehessen. A két szöveget egybevetve magam is úgy látom: a szerzőnek valóban sikerült maradandó monografikus körképet – hézagpótló monográfiát – kiérlelnie „a kisebbségi magyar irodalmak legkevésbé ismert, filológiai és esztétikai-poétikai szempontból is legkevésbé feltárt, egyszóval legelhanyagoltabb időszakáról”.

Vallasek Júlia: Elváltozott világ. Az erdélyi magyar irodalom 1940–1944 között
Kossuth Egyetemi Könyvkiadó, Debrecen
366 oldal, 980 Ft

Cseke Péter

Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu