buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Démonstratégia


2005.04.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Aranykertbe’ aranyfa címmel nemrég megjelent, gyimesi, hárompataki és úzvölgyi csángó imákat tartalmazó kötet, valamint számos, e témában közölt kisebb-nagyobb tanulmány után Takács György ismét lenyűgöző méretű és tartalmú könyvvel lépett a nyilvánosság elé. Könyve a gyimesi csángók kirajzásából támadt, úgynevezett Hárompatak csángó népének hiedelemmondáiból közöl gazdag, ezres tételszámot meghaladó válogatást.
 

Könyve értékének aranyfedezetét két pillér tartja. Az egyik az a köztudomású jelenség, hogy a népi műveltség legarchaikusabb rétegei mindig a nyelvterület peremvidékein találhatók, márpedig Hárompatak népe a földrajzilag és történelmileg egyaránt szélre húzódott gyimesi csángóknak is a peremén éli életét. A másik pillér pedig a szerző szakmai felkészültsége és érzelmi kötődése a tájhoz és alig több mint két évszázada odacsángált népéhez. Takács György a csángó művelődéstörténet olyan kutatóinak nyomában halad, mint Domokos Pál Péter, Lükő Gábor, vagy Kallós Zoltán, akik témájukban a kutatás tárgya mellett a nép sorsát is meglátták, mélyen átérezték.

A sokat sejtető, képzeletet mozdító címet viselő könyv szerzője rendkívüli szerénységgel nem a címlap homlokán, mégcsak nem is a gerincén szerepelteti nevét, hanem szinte elrejtezve, a borítón látható kelengyésláda díszítés alatt, apró betűkkel: Lejegyezte Takács György. A recenzenst együttérző bólintásra, de egyszersmind somolygó fejcsóválásra készteti ez a manapság oly ritka gesztus: nem én vagyok a fontos, hanem a téma, az ügy! Pedig hát a „gyűjtés” külső és belső feltételeinek megteremtése, a hatalmas anyag gyönyörűségesen keserves fáradsággal való összegyűjtése, lejegyzése, rendszerbe foglalása már önmagában is hatalmas erőfeszítés, átfogó szervezőmunkát és aprólékos „körmölést” igényelt a szerzőtől és segítőitől. Magam is éppen hasonlóval kínlódva, kellőképpen méltányolni tudom a teljesítményt és az eredményt.

De itt van a könyv terjedelmének több mint ötödét kitevő, Ezelőtt az ördög nagy legén volt… címet viselő, bevezető tanulmány, amely egyaránt szolgálja a etnográfus szakember és az érdeklődő olvasó felkészítését az „adattár”-nak is tekinthető törzsanyag, megértésére, értékelésére és élvezetére. Ez a közérthetően megírt, a tájba, a közösségbe és a témába a pedagógusnak született ember módszerességével bevezető minden tekintetben mestermunka. Ha nem érdeklődtem volna a személyesen sajnos még nem ismert szerző felől, s ő le nem írja magáról, hogy „nem »szabályos « néprajzos”, vagyis nem hadviselést tanult tábornok, hanem afféle lelkes népfölkelő, aki két évtizedes szellemi partizánháború során szerezte minden fortélyát és tudományát. Talán ezért talál minden golyója, ezért villan minden kardcsapása. Azért rokonszenves Takács György bevezető tanulmánya, mert nem a nép közé alászállt tudós fölényes biztonságával ítélkezik, hanem kézenfogja az olvasót, s elvezeti erre a szívének oly kedves tájra.

Szégyenkezés nélkül lelkesedik, megértő bölcsességgel ironizál, de a könnyeit sem törli le minduntalan a szeme sarkából. Módszertani megfontolásait bizalmas barátként osztja meg az olvasóval, megállapításai nem ellentmondást nem tűrő kinyilatkozások, hanem logikus felismerések. Ily módon az olvasó számára is természetessé válik, hogy milyen kapcsolatban vannak a hárompataki csángók ezekkel a voltaképpen általuk teremtett – örökölt, vagy átvett – hiedelemlényekkel, miként működnek ennek az együttélésnek a közösség által létrehozott és elismert szabályai.

Megismertet bennünket a hárompataki csángó hiedelemvilág legismertebbjeivel. Elsősorban a szépasszonyokkal, akik – saját megfogalmazása szerint – „nem pusztán a »gonosz« boszorkány alakjából származnak, hanem (…) boszorkányosodásuk különböző fázisában szépasszonyokká változó tündérek emberekkel szembeni ambivalenciájának rossz oldalát tükrözik”, valamint boszorkánynak tartott lényekkel és személyekkel. Ebben a sokáig pap nélkül élő közösségben rendkívül gazdagon tenyésztek a földi világban gyökerező, de nem evilágban leledző képzetek, amelynek egyik fő gyökere a magyar – különösen a székely –, a másik pedig a Balkánról hozott, ortodoxiával táplált román szellemiségbe nyúlik. Egyetlen személyesen is bemutatott boszorkány után megismerjük a gyimesi hiedelemvilág többi alakját: a mondót, az elrejtett kincset őrző lényeket, a különböző formában megjelenő ördögöt, betegségdémont, a visszajáró holt lelkeket, kísértetet, a kirekesztett lelkekből lett rekegőt, a lüdércet, a tüzes embert.

A többségükben ártó szándékú lények, akiknek ármánykodása nélkül is éppen elég bajos a hárompataki emberek élete, sok elkeseredést, rettegést, kárt, szerelmi csalódást, bút, betegséget okoztak a hárompataki csángó népnek – akárcsak minden más a természet közelségében és természetes közösségben élő népnek. Szerencsére a rosszak minden praktikájával szemben az egyes embernek, a családnak és a közösségnek is megvan a hatékony védekezést, a baj elhárítását szolgáló módszere, taktikája, aminek sikere sok mindentől függ, elsősorban attól, hogy milyen pontosan tartják magukat az elődöktől megörökölt és a folyamatos használatban kicsiszolódott hagyományhoz.

Ebben az immár jórészt letűnt, de Takács György által felidézett varasbékás, kantéros, guruzsmás, urszitás hiedelemvilágban a kiismerési és elhárítási hagyományok segítségével a legtöbb ember azért el tudott igazodni. S most, amikor a túléléshez szükséges ismeretek immár egyre inkább művelődéstörténetté válnak, eltűnődhetünk azon, hogy a villanyvilágítás miatt eltűnő lidércek, boszorkányok és más rontó szellemek helyébe lépő médiák, globalizációk és más civilizációs ártalmak ellen tudunk-e majd olyan hatékonyan védekezni, ahogyan ők küzdöttek – szóval, köpéssel, fokhagymával – maguk démonaival.

Takács György: Kantéros, lüdérc, rekegő
Magyar Napló – Fokusz Egyesület
642 oldal, 4900 Ft

Halász Péter

Magyar Napló Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu