buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Aki a Hold túlsó oldaláról figyel bennünket


2005.03.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az átlagember számára nyilván teljesen mindegy, hogy a Holdnak van egy innenső oldala, meg egy túlsó , s az is, hogy az azon lévő krátereket kikről nevezték el, arról nem is beszélve, hogy keveseket izgat, vajon a földi Egyenlítő kör alakú-e, avagy inkább az ellipszishez vonzódik. Ezek az ismeretek ugyanis nem tartoznak a napi, praktikus tudásanyaghoz, s a kereskedelmi tévék is csak adásszünet idején foglalkoznak effajta témakörökkel.

A Föld pontos alakjának ismerete viszont az űrkutatásban lényeges elem, s nyilván azok a műholdak, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a fantasztikusan intelligens tudásanyagot sugárzó tévécsatornák folyamatosan működjenek, az égbolt egy olyan helyén helyeztettek el, amelynek kiszámításához matematikusok és fizikusok, csillagászok és űrkutatók ezreinek tudásanyagára volt szükség. Valamennyiük nevét nem is győzikélnénk(!) felsorolni, de legalább egyre fel kell hívnunk a figyelmet, aki nem más, mint Izsák Imre, akiről Jeleniczki István szerkesztésében a Kairosz Kiadó gondozásában egy meghatóan szép interjúkötet jelent meg.

Izsák Imre Zalaegerszeg szülötte, katonaiskolában tanult, kikerült a német frontra, s az amerikai fogság után jutott csak vissza szülővárosába, ahol érettségizett, majd jutott el az Eötvös-kollégiumba. Elvégezte a Tudományegyetem matematika-fizika szakát, a csillagászatra szakosodott, s már 1951-től a Konkoly Thege Miklósról elnevezett kutatóintézetben lett aspiráns. A direktor, Detre László természetesen felfigyelt a nem mindig könnyen kezelhető fiatalember tehetségére, állítván, hogy „ennek a fiúnak fej van a nyakán”, s ezt ő hamarosan szakmai publikációival igazolta is. 1950-ben a monoton görbületű síkgörbékről írt, öt évvel később pedig az Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének periodikájában az ún. egycentrum-probléma regularizálásáról. Még 1958-ban is jelent meg itt cikke, bár akkor már szülőföldjétől messze élt, s elsősorban a mesterséges égitestek pályaszámításaival foglalkozott. Híres közleménye 1961-es, amelynek címe magyar fordításban valahogy így hangzik: A földi Egyenlítő ellipticitásának meghatározása két műhold mozgása alapján.

Olyasmiről van ebben szó, hogy Izsák égi mechanikai vizsgálódásai kapcsán egy nagyon fontos dologra jött rá: a földi Egyenlítő nem kör, hanem inkább ellipszis alakú. Ezt az okozza, hogy a Föld maga sem teljesen gömb alakú, hanem egy háromtengelyű ellipszoidhoz hasonlatos.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a fenti, a mesterséges holdak pályaadataihoz kötődő számításai úttörő jelentőségűek voltak, hiszen akkoriban még csak néhány tucat mesterséges hold állíttatott pályára, és ezekből volt kénytelen számolgatni Izsák. És e nem túl sok adatból is tudott következtetni a Föld egyenlítői lapultságának a mértékére. Hihetetlen teljesítmény!

Kutatásainak másik ágához már számítógépet tudott használni, s az úgymond klasszikus bolygómozgás-elméleteket próbálta ily módon modernizálni. Ezzel segítséget adott az űrobjektumok pályaszámításaihoz, elsősorban azáltal, hogy a földi gravitációs erőteret minden korábbi számításnál pontosabban tárta fel. Természetesen méréseit azóta tovább pontosították, kiterjesztették, a lényeg azonban az, hogy maguknak a kutatásoknak az irányát Izsák szabta meg.

A Jelenczki István és Bényi Zoltán által szerkesztett kötetben családjának tagjai, munkatársai, barátai, ismerősei s a személyesen őt nem ismerő, de munkássága előtt tisztelgők is megszólalnak a kötetben. A mű egy tipikus magyar tudóssorsot mutat be, egy olyan szakemberét, aki Magyarországról indult el a klasszikus zene, az opera és a kocsis rum bűvöletében, csodálatos szürkeállományával, a világhír felé vezető úton. Szakterületén felfedezett mindent, amit életideje megengedett számára. Ötleteivel az előző század utolsó évtizedeit valóban a biztonságos űrkutatás évtizedeivé tette. Elnyerhetett volna sok-sok díjat, elnevezhettek volna róla törvényeket s rájöhetett volna még más fontos összefüggésre is. De minderre már nem tellett. Élt 36 évet. Életét és halálának körülményeit rejtélyek sokasága teszi alig megfejthetővé.

A Holdon csak a legnagyobb tudósokról neveztek el és neveznek el krátert, Archimedesről, Galileiről, Newtonról, Einsteinről és vagy tizenkét magyarról. Iskolai könyveink többnyire nem szólnak róluk. Akinek pedig úgy hozza a szerencséje, hogy eljut az Egyenlítőre, azt a nagy melegben amúgy sem érdekli, hogy körön jár vagy egy kicsit lapult valamin, s nyilván az sem érdekli, hogy mit mondott erről Izsák Imre.

Még szerencse, hogy volt és van, akit érdekel. Bár egyre kevesebben vannak.

A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről
Szerk.: Bényi Zoltán és Jelenczki István
Kairosz Kiadó
251 oldal, 2600 Ft

dr. Gazda István

Kairosz Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu