buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Azt bünteti, kit szeret…”
Váci Mihály biblikus költészetéről


2005.03.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Váci Mihályt 1954-ben Illyés Gyula avatta költővé: „tájékozott és eszközbiztos”, „komolyságával, őszinteségével kitűnő” poétának nevezte. A cogitóra büszke költő „Kések között” ismerte meg a szenvedés, a „mysterium passionis” csodáját, a megértés és belátás fokozatit. Életének 46 esztendejéből mindössze 15 év jutott, hogy valóra váltsa reményeit.

Utóéletében a nevét körülvevő negyedszázados csendet Ladányi András 2000-ben, a Váci Mihály, Élj tiszta tüzeidben című irodalmi szociográfiájával, Baranyi Ferenc pedig a Valami nincs sehol (2003) című versválogatással törte meg. Tasnádi Gábor Lobogó jegenyék (2004) című könyve a költő csak pár éve felfedezett, 1956-os, leletértékű naplóját, valamint ez idő tájt írott verseit, vallomásait tartalmazza. (Váci Naplóját 1996-ban az Új Forrás közölte, ma már az Internetről is lehívható — Tasi József jóvoltából.) Tar János Mi igaz és mi nem? címmel a Váci-életrajz tényeit kíséreli meg tisztázni kötetében.

Igazi meglepetést okozott a veszprémi tanár-újságíró, Toldi Éva A szegénység, a szelídség és szolgálat költője című könyvével, amelyben Váci Mihály biblikus költészetét vizsgálja. Nem bocsátkozik semmiféle vitatható irodalomtörténeti vagy elméleti kérdésbe, de amit vállal, meggyőzően teljesíti. A „szocialista költő”-ként aposztrofált Váci lírájának soha nem emlegetett biblikus vonulatát értelmezi, a költőt „egy kevésbé ismert – fel nem fedezett – oldaláról” tanúságtevőként mutatja be. Váci korának áldozata is, mert a költő élt a kor lehetőségeivel, de a rendszer visszaélt a hitével. A szerző a sematizált Váci-képet új megvilágításban mutatja föl. Persze, tudjuk: gyenge, valaha agyonszavalt, politikai és közéleti verseit valóban elfújta a szél.

Ez a könyv nem annyira irodalomtörténeti munka, mint inkább másokat meggyőzni akaró vallomás a szerző életét végigkísérő, lírai, spirituális Váci-élményről. Kiindulópontja: „Váci a bibliai szegénységből érkezett, és egész életében súlyos kereszteket hordott, s mint a próféták, hitte, hogy küldetése van a néphez...”; „Nem vallásos költészet az övé, de biblikus elemekkel, evangéliumi szellemiséggel átitatott lírája a szakrális művészettel mutat rokonságot.” A könyv címében szereplő evangéliumi értékek, eszmények alapján tagolja tanulmányát a szerző három részre, és értelmezi a költő biblikus ihletésű hazafias, szerelmi és népképviseleti küldetéses líráját. Az egyes fejezetek élére szentírási igéket és Váci versekből vett idézeteket emel párhuzamként, mottóként. A forrásértékű esszét egy biblikus Váci-antológia egészíti ki.

Váci, a sokaság fia hamarosan ráébredt: Valami nincs sehol. E vers hiánylajstroma a társadalmi és a súlyos szellemi-lelki, morális deficitre is utal: „A Mindenségből hiányzik egy csillag...” „Az égboltról hiányzik egy sugár / – felőlünk hiányzik valami...”; A Valami nincs sehol előkerült szövegváltozatai a jelenkornak is üzennek: megosztottságunk, közösség-hiányos attitűdünk megakadályoz bennünket annak a Valaminek, vagy inkább Valakinek a megtalálásában, Akit mindig is keresett az ember a történelem során. A végzetesen hiányzó betlehemi csillagot napjainkban sem pótolhatja semmi más.

Váci egész mentalitására, szellemi-lelki habitusára jellemző: „Emlékeinkben irgalom van, / mint értő, gyóntató atyákban.” (Kilenc év) Hűséges maradt a nyírségi tájhoz, tágabb hazájához. Az egypártrendszerű ateizmus és materializmus korában a hitről le merte írni: „Annyit ütik, szúrják, verik, / – daccá, gőggé keményedik / a szív fölé, pajzsul, a hit; / –szelíd szolgálat volt pedig” (Kényszerű gőg).

Tematikusan és motivikusan is igazolni lehet a szakrális-spirituális ihletést Váci számos versében. A Mária-kultusz spirituális sugárzását érezzük az Üdvözlégy, Mária gondolatsoraira épülő Áldott vagy Te, és az Égi anyát és a teremtésben minden földi társát ünneplő Ave Mária című versben. Dsida Psalmus Hungaricusának sodró erejű szenvedélyességére emlékeztet az Ó, szent imádság című, az 56-os forradalom napjaiban született Váci-költemény. Vácinak nem volt „térkép e táj”, amint ezt az Édes hazám című ódai sodrású verse is bizonyítja.

„A közösségi megszólítottságból vált, lett a sokaság fia – »...Cselédek fia: – drága szép / ügyhöz szegődött hű cseléd« –, aki »Krisztus arcú forradalomról« álmodott. Ám rá kellett döbbennie, hogy ami megvalósult, az torzszülött, tövis-rácsú börtönévé válhat a benne élőknek.” (Máriás József.) A költő megjövendölte utóéletét: „Akik szerettek – elkerülnek, / s én sem merek zaklatni senkit: / félve – engem szeretni bűn lesz.” Harmóniumán gyakran játszotta játszotta a zsoltárt: „Azt bünteti, kit szeret, Másképpen nem is tehet…”

Kozma Imre, irgalmas rendi szerzetes, Váciról elmélkedve, az Eső a homokra című versét idézve mutat rá: „gondolatai a krisztusi gondolattal harmonizálnak: »Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak, és odaadjam az életemet másokért.« (..) azt mondja: »...osztani magad: – hogy sokasodjál; / kicsikhez hajolni - hogy magasodjál« Higgyük el neki: »...nem fogyatkozik, ki mindig ad, magát kifosztva egyre gazdagabb«.”

Babitsi értelemben Vácira is érvényes az írástudók felelőssége: „Az írástudó (…) vállalta azt a tisztet, hogy folyton szem előtt tartja a Csillagot. Ő is tudja, hogy a Csillag elérhetetlen. De mégiscsak a Csillag az, ami e földi utakon irányt jelez. Az …írástudó … nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra…”

Rónay László szerint Váci „nem volt »biblikus költő«, de líráját áthatották a szentírási képek és motívumok...” “Abban a kis gyűjteményben, melyet értő és szeretettől áthatott tanulmányai kiegészítéseként közöl Toldi Éva, elég sok sűrű, tehetséggel írt, a közösség és a szegények ügyének elkötelezett vers szerepel, azt bizonyítva: Váci valóban szolgálni akart, s egyre erősebb lett az a meggyőződése, hogy amire föltette életét, nem igazolja vissza erőfeszítéseit....” Rónay végkövetkeztetése: „Érdemes ébreszteni? Feltétlenül! Még az apró értékeknek is szerepe van az élet jobbá, szebbé tételében ...”

Toldi Éva könyvének hőse hitte a jót, vallotta a szépet. Egyenes beszédmódban ma is azt üzeni: „nem elég jóra vágyni:/ a jót akarni kell! / És nem elég akarni! / de tenni, tenni kell” – „Ha nehéz is: te élj tiszta tüzeidben!” Ezt a Tiszta és jó című versében így fogalmazta meg: „És érezzék egy kézfogásról rólad, / hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy; / s egy tekintetük elhitesse véled: / szép dologért élsz – és érdemes élned!” A „Szelíden, mint a szél…”, a Te bolond költője sugárzó egyéniség volt, fényt hagyott maga után. Élete és műve különösen tanulságos ma, amikor a pártállás szerint privatizálhatatlan, a kohéziós erőt növelő igazság, kultúra, irodalom morzsáira is óriási szükségünk van.

Toldi Éva: A szegénység, a szelídség és szolgálat költője
Szerzői kiadás, 1000 Ft

Cs. Varga István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu