buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Más világ / másvilág


2005.03.17

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Gustaw Herling-Grudziñski (1919–2000), emigráns lengyel írónak két könyvét is kiadta a Nagyvilág Kiadó. Az egyik, a Más világ a szovjet lágerekről íródott első visszaemlékezés-dokumentum, a másik, az emigrációban született, nabokovi-borgesi ihletésű elbeszélések gyűjteménye, A Sivatag forró lehelete.

Herling-Grudziñskit 1940-ben tartóztatták le, Grodnó közelében, mikor át akarta lépni a litván határt, majd a szovjet hatóságok ötévi lágerbüntetésre ítélték. A lengyel foglyok egy részének a Gulagon „szerencséje” volt; az 1941-ben megkötött Sikorski-Majszkij egyezmény értelmében a már szövetségesnek számító lengyel katonák amnesztiában részesültek, de Herling-Grudziñski csak később, 1942-ben szabadult, miután társaival éhségsztrájkot folytatott. A háború befejezése után emigrált, Nápolyban telepedett le. A Más világ 1951-ben jelent meg először angolul, lengyelül pedig 1953-ban adták ki Londonban. Annak ellenére, hogy a könyvet több nyelvre lefordították, s hogy végeredményben az első hiteles híradásnak számított a sztálini lágerekről, megjelenése csekély visszhangot váltott ki. Ez főként a nyugati kommunista pártok és a baloldali értelmiség propagandájának volt köszönhető, mivel a hidegháborús időszakban nem akarták kompromittálni a Szovjetuniót. Ez volt az oka annak, hogy a Gulagot jóval Szolzsenyicin előtt leleplező könyv igazán sikert csak az 1980-as években aratott.

Holott Herling-Grudziñski Más világának nemcsak dokumentumértéke felbecsülhetetlen, hanem egyben jelentős irodalmi alkotás is. A táborok „más világának” megközelítéséhez a lengyel író számára az alapvető irodalmi impulzust Dosztojevszkij: Feljegyzések a holtak házából című műve nyújtja. A könyv mottója szintén ebből a regényből való: „… a fegyintézetben külön, sajátos, semmivel össze nem hasonlítható világ honolt; itt külön törvények, külön ruházat, saját erkölcsök és szokások uralkodtak, élőholtak háza ez, sehol máshol fel nem lelhető élet és másfajta emberek…” (Wessely László fordítása). Tehát a tábor egyszerre „más világ” és „másvilág”, azaz olyan „szekularizált” pokol, ahol nem érvényesek az etikai normák s a humanizmussal kapcsolatos európai és orosz eszmények. Ebből a szempontból Herling-Grudziñski könyve kegyetlenebb, mint Szolzsenyicin kisregénye, az Ivan Gyenyiszovics egy napja. A lengyel író szerint az embertelen körülmények között nem lehet megőrizni az emberséget. „Sokszor meggyőződtem róla – írja –, hogy emberséges körülmények közt az ember is emberséges, és korunk egetverő ostobaságának tartom, ha valakit olyan tettekért ítélnek el, amiket embertelen körülmények közt vitt véghez. Ha tárgyilagosan akarok beszélni a szovjet lágerekről, a pokol legmélyebb bugyraiba kell leszállnom…” A lengyel lágerrab visszaemlékezései leginkább Varlam Salamov: Kolimájának reménytelen világát idézik fel. Az Arhangelszk közelében levő Jercevo is, ahol Herling-Grudziñski raboskodott, Kolimához hasonlóan a személytelen rossz diadala, a totális antivilág. Jercevo „más világát” ugyanakkor az önéletrajzi elbeszélés némiképp humanizálja (Salamovnál ez a hangvétel teljesen hiányzik): a könyvből megismerhetjük a lágerélet mindennapjait, a láger intézményrendszerét, a rabok közötti hierarchiát, a rituálékat. A különböző nemzetiségű és különböző társadalmi csoportokhoz tartozó rabok a nemléthez közeledve végképp egybemosódnak, Herling-Grudziñski elbeszélője azonban végérvényesen nem veszti el „másságát” (ez persze nem személyes érdemének tulajdonítható, hanem a viszonylag rövid lágerbüntetésnek).

Noha sorsközösséget vállal, mert mi mást is tehetne, a többi szenvedővel, végül maga is a „hullaház” lakója lesz, lengyelsége, „idegensége” azonban ad neki némi reményt a jövőre nézve, ezért képes arra, hogy szabadulásáért az öngyilkossággal felérő éhségsztrájkba kezdjen. Az írót a „szabad világban” (ez paradox módon az emigráció) is élete végéig elkíséri a láger egzisztenciális tapasztalata, amely alapvetően meghatározza világszemléletét. A „más világ” zárt tere, a zóna ugyanis egy olyan modell, amely mint metafizikai kategória a 20. századi életérzéssel nagyon is rokonítható.

A Sivatag forró lehelete című kötetben öszszegyűjtött elbeszéléseket Herling-Grudziñski az 1990-es években írta. Egytől-egyig kiváló novellák, melyek az úgynevezett metafizikai elbeszélések kategóriájába sorolhatók, rejtélyekben, tragikus kollíziókban, paradoxonokban bővelkedő, izgalmas történetek. Számomra leginkább Vlagyimir Nabokov és Borges írásmódját idézik fel. A távolságtartó elbeszélő „idegen történeteket” mesél el és értelmez, hol egy német sírt őrző-védő írástudatlan olasz parasztember és egy német tiszt özvegye furcsa öngyilkosságát, hol egy Olaszországban élő angol házaspár tragikus sorsát, hol pedig Giordano Bruno vértanúságának apokrif változatát. Herling-Grudziñski hősei bűntelenül-bűnösök, sorsuk a végzet, a világban lakozó személytelen rossz által determinált. A lengyel írót különösen vonzza a Gonosz banalitása. A kötet egyik mesterien megírt története az utolsó angol hóhérról szól (A nyugdíjas William Moulding füzete), amelyben egy árverésen megszerzett „napló” alapján rekonstruálja a szerző az életrajzot, s járja be „Moulding útját”. Az Áldott, szent asszony című novellát a délszláv háború értelmetlen kegyetlenkedései ihlették. Boszniában, az „etnikai razziák” során szerb katonák hónapokon át megerőszakolnak egy lengyel lányt, bosnyák társnőivel együtt. A mélyen vallásos lány, a többi nővel ellentétben vállalkozik arra, hogy megszülje gyermekét. Egy olasz kisvárosba kerül, ahol gondozzák, és tettéért szentként tisztelik. Marianna K. történetének vége rémmesei fordulatot vesz, a végzet, a világban működő személytelen gonosz még a szentséget is meggyalázza. Herling-Grudziñski prózájában, a „más világok” idegenségében tárulnak fel a létben levő rejtély „archeológiai rétegei”. A láger léttapasztalata az emigráns léttapasztalatával egyesülve olyan intellektuális prózát hoz létre, amely szerintem egyedülálló a közép-európai irodalmakban.

Külön kiemelném a köteteket összeállító, utószót író és fordító polonisták munkáját. Pálfalvi Lajos az utóbbi években több fontos lengyel könyvvel örvendeztette meg a magyar olvasót. Ugyanez elmondható Körtvélyessy Klára több évtizedes fordítói munkásságáról is, amely részben a lengyel irodalomhoz kötődött. A magyar szöveg élvezetes, mindkét könyv nyelve igényes, stílusa fordulatos. Ilyen kiváló fordítások olvasásakor sajnálja igazán az ember a szöveggondozás hiányosságait, a kisebb sajtóhibák előfordulását a szövegben.

Gustaw Herling-Grudziñski: Más világ
Ford.: Körtvélyessy Klára
Az utószót írta: Pálfalvi Lajos
Nagyvilág Kiadó
293 oldal, 2300 Ft

Gustaw Herling-Grudziñski: A sivatag forró lehelete
Ford.: Körtvélyessy Klára, Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos
Nagyvilág Kiadó
227 oldal, 2300 Ft

Szőke Katalin

Nagyvilág Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu