buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Álarctörés


2002.04.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Kalligram Kiadó Kortárs Magyar Írók (Tegnap és Ma) sorozatának 20. kötete Vilcsek Béla impozáns, rendkívül alapos kismonográfiája Petôcz Andrásról. A sorozat már korábban kialakított jellegének megfelelôen a szerzô nívós elméleti apparátussal közelíti meg és értelmezi a Petôcz-jelenséget, könnyed eleganciával követvén a pályaív fontosabb állomásait. Mint kor- és nemzedéktárs figyeli és értelmezi a Petôcz-életmű alakváltásait, melyek hátterében – mint megkülönböztetô jellegzetességet – kiemeli a spirálszerű önépítkezést, a folytonos önkorrekciót, az új és újabb (emberi-művészi-társadalmi) kihívásokra válaszoló önreflexiót.

Akik ismerik, mert átélték – netán aktív szereplôként – a 70/80-as évek (neo)avantgárd hullámát, azok örömmel forgat(hat)ják Vilcsek könyvét, hiszen hiteles háttérrajzot ad a korról is, s feltárja azokat a folyamatokat, amelyek a korábbi „törésvonal” átrendezôdéséhez vezettek: e nemzedék számára már nem a „népi-urbánus” ellentét a meghatározó rendezô elv; a határvonal itt az ideologikus-átpolitizált, valamint az esztétizáló-depolitizáló költészet között húzódik.

Petôcz kezdettôl fogva elhatárolja a költészetet – és önmagát – mindenfajta esetleges, köznapi, netán politikai érdektôl, öntörvényűen járja a maga poéta-útját: kipróbál és kísérletezôen újjáteremt szinte minden poétikai formát, beleéli magát a legkülönbözôbb emberi/költôi szituációkba, „álarcokat” ölt, miközben – rejtôzködve bár – keresi a neki rendeltetett szerepet és sorsot. A magunk mögött hagyott korszak (az utóbbi negyedszázad, amelyben ez a nemzedék indult és helyet keresett magának) inkább a „médiumitásnak”, és nem a politizáló költészetnek kedvezett; a ma 40-45 év körüli korosztály a „kiáltás” típusú avantgárd ars poétikáját mihamar „jel” típusúra cserélte fel, s aztán a posztmodern relativizáló „quasi”-értékrendje szerint alakította ki költészeteszményét. Ugyanakkor ez egyfajta belsô elbizonytalanodással járt, ami kitágította az értékpreferenciák határait, de korlátozta a belsô építkezés, a pszichikai konzekvencia lehetôségeit. Ebbôl fakadtak-fakadnak az alkotói válságperiódusok, amelyeken sikerrel úrrá lenni csakis a személyiség „újjáteremtésével” – egyfajta bensô újjászületéssel – lehet(ne).

A kismonográfia külön értéke, hogy a világirodalmi horizont perspektívájából veszi számba a költô műveit. Bôséges jegyzetapparátussal egészíti ki a fôszövegeket, s e gazdag ismeretanyagból mint „árnyékmonográfiából” szinte kirajzolódik az utóbbi évtizedek irodalomtörténeti tablója, amely bizony kissé másképpen fest, mint a köztudatban élô, „hivatalos” és legitim folyamatrajz. A kötet utolsó harmadát mintegy „függeléknek” tekinthetjük: a pontos életrajzi adatok, a művek (önálló kötetek, antológiák, egyéb publikációk) alapos számbavétele, a költô kritikai recepciójából a válogatott szemelvénygyűjtemény, s végül a költôt a művészeti élet különbözô szituációiban bemutató fényképkollekció a kismonográfiát nélkülözhetetlen forrássá teszik egy majdani – a korszak irodalmi életét feltérképezô – nagyobb lélegzetű munka számára.

Vilcsek Béla kismonográfiája csupán egyetlen vonatkozásban nem vizsgálja Petôcz költészetét: a „gyermekverseket” nyilván „mellékterméknek” tekinti pályáján, amelyek nem érdemesek külön figyelemre. Holott talán éppen ezek a versek adják a kulcsot a költôi személyiség gyökereinek megismeréséhez. Petôcz akkor (és csakis akkor) ír gyermekverseket, amikor legmélyebb válságperiódusait éli át (és nem akkor, amikor éppen kislányai játékában önfeledten gyönyörködik.) A magabiztos indulás után némiképp megtorpanva fordul vissza a gyermekkorhoz (Csutorás Gergely ébresztése, Kassák K., 1991.); majd a belsô válságból kiutat keresvén, a jelenben – hóesésben – dideregve nosztalgikusan idézi meg a hajdani „Éden” meghitt világát (Micimackó és barátai, Tevan, 1996). S most, az ezredforduló rossz közérzetét leküzdendô, ismét a gyermekversek jelentenek számára fogódzót a továbblépéshez (Bojtorján, Móra, 2001). Valójában nem is gyermekversek ezek, hanem inkább fanyar humorú „bölcselkedések” az életrôl, alapvetô emberi szituációk transzponálásai. „Ezek történetek, csak éppen úgy tesznek, mintha versek lennének” – írja a fülszövegben maga a szerzô. Hangnemüket részint a svéd – felnôttesen komolykodó! – gyermekversek ihletik, ugyanakkor világosan felismerhetô hátterükben a 20. századi magyar gyermekköltészet kettôs hagyománya: Weöres Sándor ontológiai fogantatású költeményeinek oldottabb zeneisége ötvözôdik itt Tamkó Sirató Károly szikárabb, erôteljes ritmusú rímkonstrukciójának gondolkodtató játékosságával, avantgárd gesztus-jellegű csattanóival. Költônk szereti megtörni a dallamívet, ütköztetni a lágyabb és keményebb hangelemeket, olykor „sokkolóan” – disszonáns rímeléssel, sorkiugratással, hirtelen megváltoztatott szótagszámmal stb. – megzökkenteni vagy akár elmetszeni a versfolyamot. A bohókás rigmusok, ritmusvariációk, változatos rímépítmények hátterében olykor nagyon is „felnôttes” félelmek, elvont és megdöbbentô léttapasztalatok rejtôznek (Egy-két láb, A ló és a kutya, Hagyma, Tengervíz, Szomorú dal stb.). Az anonim rémület mint rossz álom fojtogatja: „Egyik sötét hajnalon / rám csöngetett Nem Tudom / Vele volt a Senki / meg Aki Jelenti, / el is vittek Sehova / Alig találtam haza!” (Egy hajnalon).

A kötet címadó verse (Bojtorján) tudatosan rímel Weöres Csiribiri című „varázsénekére” (ott: „lélek lép a lajtorján”; itt: „táncot jár a lajtorján”), ugyanakkor a „visszavont varázslat” elkedvetlenítô/ elkedvetlenedett gesztusa is érzékelhetô a szövegegyüttesben. Weöres-i ihletésűek még a Fűzfaágán, Cicatér, Macskajaj, Hiszti pék stb. A Tamkó Sirató-s versek verbalitása köznapiasabb, olykor prózaibb, ritmusuk keményebb; többségük egy-egy komikus vagy bizarr szituációt jelenít meg (Egérvár, Tréfás kedvű csalogány, Csiga-dal, Tóparton, Nagy Kalap és Pici Sál stb.).

Petôcz valóban rejtôzködô-alakváltó költô, ahogyan Vilcsek remek jellemzésébôl is kiderül. Próteuszi alkat; személyisége belsô magvát burok védi. Azért egyik-másik versén át-áttörnek az ôt mélyen foglalkoztató létproblémák, ha humoros formában is. A Nagyság–Kicsinység, a Bátorság–alamuszi meglapulás, az erôs ember és a gyengék örök-ambivalens viszonya feszíti a Dombok, hegyek avagy a Bátor Péter című költemények ellentétekre épülô szerkezetét (az elôzô Ady Havasok és Riviéra című versenek fenyegetô haragjára, az utóbbi Petôfi Arany Lacinak című versének évôdô játékosságára tudatos könnyedséggel játszik rá.)

Mit tegyen az, aki „kilóg a sorból”?, aki nem illik bele a középszerűek rendjébe? Elviseli belsô elárvulását, hallgat az ôt kínzó kérdésekrôl, didereg a magányban, s átlényegül költészetté, azaz: alámerül és eltűnik a betűtengerben: „Ha valaki keresne, felmentem az internetre. / Bementem egy fájlba / Ez még nem is fájna! / De ha úgy megviccel / hogy épp reám klikkel / azt én ki nem bírom / lesz belôlem ikon” (Internet-vers). A (poszt)modern költô nem kesereg – inkább kacag önmagán.

Stílusosan, modern formanyelven, természetesen. Akkor is ragaszkodik az iróniához, ha saját léthelyzete karikírozásáról van szó.

Vilcsek Béla: Petôcz András
Kalligram Kiadó
200 oldal, 1400 Ft

Petôcz András: Bojtorján
Móra Ferenc Kiadó
64 oldal, 990 Ft

 
 
 

G. Komoróczy Emôke

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu