buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A történész Jancsó Benedek


2002.04.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Eredetileg irodalomtörténész, kolozsvári és bécsi egyetemi tanulmányokkal. Idevágó kötetei, az 1878-ban megjelent Szenci Molnár Albert és hét évvel késôbb Kölcsey Ferenc élete és művei. Érdeklôdése azonban korán a történelem felé fordult. Méghozzá a magyarság és a történelmi Magyarország nemzetiségei közötti viszony tanulmányozására. Az indítást ehhez nem a szülôföldjén, a székelyek között kapta, hanem fiatal tanárként jellegzetesen nemzetiségi vidéken, Pancsován és Aradon. Az itt szerzett élményekben jelölte meg Jancsó Benedek történészi érdeklôdésének, majd szenvedélyének gyökereit kortársa, Szalai Béla, a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa abban az emlékkönyvben, amelyet két évvel a tudós halála után, 1932-ben adtak ki Budapesten Asztalos Miklós szerkesztésében, olyan szerzôk munkáival, mint Teleki Pál gróf, Kozocsa Sándor, Gáldi László, Búza László, Móricz Miklós, Kniezsa István és más jeles idôsebb és fiatalabb tudományos kutatók, egyetemi tanárok.

Jancsó Benedek történészi fellépése idején, a 19. század második felében fôleg a román kérdés került a magyarországi politikai csatározások középpontjába. Nagyszebenben 1884-ben megindult az Arad megyében született román író, Ioan Slavici lapja, a Tribuna, fejlécén ezzel a jelszóval: „A Nap minden román számára Bukarestben kel fel.” Lezajlik a Memorandum-pör, amelynek nemzetközi visszhangjáról Bukarest gondoskodik. A román fôvárosban 1891-ben megalakul a Liga elnevezésű irredenta egyesület. Az az idôszak volt, amikor – Jancsó Benedek jellemzése szerint – „a román közvélemény tajtékozott a magyarok ellen való dühtôl, mikor egész nap egyebet sem hallottam az utcán az újságárusoktól kiabálni, mint „magyar barbárság Tordán; a magyarok dölyfössége; a hunok utódai; testvéreinket gyilkolják a barbár hunok.” A budapesti kormány pedig képtelen kezelni a román kérdést, még a jószándékú kezdeményezések is félresiklanak, mert a magyar közvélemény nincs felkészülve erre a konfliktusra, nem érti a lényegét, ismét Jancsó jellemzését ismételve, állandó és kipusztíthatatlannak látszó magyar tudatlanság készíti elô a történelmi tragédiát. Mikor erre a következtetésre jut, a miniszterelnökség nemzetközi ügyosztályának munkatársa, de a magyar közfelfogáson ô sem tud változtatni. Ehhez sokkal tartósabb, elmélyültebb kutatásokra és áttörô erejű művekre lenne szükség. „Meggyôzôdésem, hogy a román nemzetiségi kérdést a történelmi és elméleti rész tisztába hozata nélkül megoldani nem lehet.” – írta.

Nekivágott a kutató történészkedés fáradtságos útjának. Közben ismét tanári katedrára lép. Egy ideig a kultuszminisztérium tanácsosa. Közelebbrôl akarja megismerni a román törekvések hátterét, a gyakorlati román politizálást, ezért két ízben is huzamosabb ideig kutat Bukarestben. Az általa feltárt tények és az értelmezett valóság fontosságát a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban levelezô tagsággal ismerte el.

Jancsó Benedek történészi credóját úgy jellemezhetnôk, hogy tisztelte minden nép, különösen a magyarsággal együttélô etnikumok jellemvonásait, nyelvét, kultúráját, igyekezett ezeket ismertté tenni magyar olvasói körében is, ugyanakkor mindenkor a nemzeti önvédelem, a magyar valóságlátás talaján állott. Nem félt feltárni a kényes vonatkozásokat és megpróbált a saját kérdéseire olyan válaszokat adni, amelyek nem csorbítják a nemzetiségek jogait, de nem is esnek a pusztító önfeladás csapdájába.

Ilyen történészre nem nagyon volt szüksége az utóbbi fél évszázad magyar társadalmának. Jancsó Benedek életműve ötven év óta csupán lexikoni adat, kutatók szűk köre ismeri, ha ugyan ismeri egyáltalán. Úttörô vállalkozás a Pallas Stúdió – Attraktor Kft. döntése, amely ismét az olvasók elé hozta Jancsó Benedek egyik fontos munkáját, az Erdély történetét, a második világháború elôtti magyar társadalomtudósok újból hozzáférhetô váló sorozatában. Jancsó Benedek ezt a művét Trianon után írta, 1922-ben és elôször Kolozsvárott jelent meg. Igen nehéz idôkben, szinte már lehetetlen körülmények között a józan történelmi tudat üzenetét küldte haza szülôföldjére, ahol akkor már hivatalos tudománnyá lettek mindama tévedések, hamisítások, a szándékos félrevezetés, ami ellen „ az állandó és kipusztíthatatlannak látszó magyar tudatlanság” annak idején elhanyagolta a jogos küzdelmet.

Szülôföldjén éledt újra a tisztelet és megbecsülés Jancsó Benedek életműve, öröksége iránt. Faluja általános iskolája az ô nevét viseli, és 2001 szeptemberében felavatták a mellszobrát, Gelence elsô köztéri emlékét.

Jancsó Benedek: Erdély története
Kossuth Nyomda Rt. Pallas Stúdiója, Attraktor Kiadó,
328 oldal, kötve, 3120 Ft

Beke György

Kossuth Nyomda - Pallas Stúdió

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu