buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy kis „Typotex”


2002.04.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Irányuljon a figyelem szúrófénye ezúttal egy „kis” kiadóra, mely azonban igen széles tudományos terepen teljesít, s eképpen a szúrófény máris szórófénnyé válhat: társadalmi ismeretek, matematika, szellemes „elmetornakönyvek”, emígy-úgy szépirodalmias határterületek... igen, mostani válogatásunk a bôség ily zavarában kénytelen ismét összpontosítani; és talán ez lesz a helyes, ha „középrôl” indulunk, nevezetesen Alvin Toffler híres könyve, A harmadik hullám lesz bevezetônk tárgya.
 

A közel 600 oldalas munka megjárta – tulajdonképpen egy trilógia részeként – a világhír különféle fokozatait, és ha csak néhány témakörét említjük is, érezhetô lesz, mennyire átfogó vállalkozásról van szó. A három hullám, mellesleg, az emberiség történetének három, Toffler által így jól jellemezhetônek vélt szakasza, evvel a mezôgazdasági, az ipari és a – durván szólva – mai, informatikai ember históriája (esélye). A hullámok természetesen „összeütköznek”, óriások harcáról van szó, kibontakozik mögöttes terében a civilizáció „architektúrája”, szó esik a játékszabályok megváltozásáról, a hatalom technikusairól, birodalmi törekvésekrôl, s mindez valami „villámgyors áradathoz”, jelenünkhöz vezet. Az új szintézist alkotó harmadik hullámhoz. A tájékoztatási eszközök, az „elektronikus otthon”, a tömegtermelés (valamint meghaladása), a vállalatok játékszabályértelmezése, a nemzetállamok felbomlása, a termelés és a fogyasztás egybeolvadása, „Gandhi, műholdakkal” – szinte szédülünk, ugyebár. Ha ehhez vesszük még a magányosság elleni támadást, nevezetesen az „új pszichoszférá”-ban, a jövô személyiségének megsaccolását (a „másfelé nevelkedés”-bôl kialakuló újféle dolgozó révén), valamint a messiáskomplexust és a magánhadseregeket, a többségi vélemény széthullását, meg a döntéshozatal berobbanását, a kibôvülô elitek tüneményét, s ha kétségeink vannak is „az óriások harcának eljövetele” felôl, meg hogy sorsunk valóban eszményein lenne „az alkotás” – mondom, megannyi homlokráncolásunk ellenére és a szellemileg feldolgozott irdatlan tömörsége, klasszikusan idézhetô sokasága közepette is azt érezhetjük, korunk eszmetörténeti atlasza ez a Toffler-mű, rengeteg idôt takarít meg számunkra, ha polcunkon kézikönyvként tartjuk (becsben, ronggyá csak azért nem olvasva, mert szép kemény táblája nem engedi), hígabb újságcikkeken ritkábban üdülvén (úgyis effélékbôl, alapmunkákból vannak összetódva-fódva napilapok hétvégi mellékleteiben stb.), óráinkat, perceinket alkalmasabban fordíthatjuk a világ hús-vér-szín-szellô és víz-hullám ténylegességeire, picit alakítani remélve legalább nem mindenben globalizálható sorsunkat... az intellektuálisan érdeklôdô ember számára minimum ellenpontozás, leosztás ez A harmadik hullám, játszhatjuk belôle a magunk játszmáját, a szabadság könyve, kiolvashatatlan... s minden törvényfogalmazása és jóslatrögzítése ellenére maga is maga a változás, csuda szerkentyű!

Nehezebben jellemezhetô a másik véglet felé kilendülô, szintén vaskos munka, Tóth Imréé, ki is Szatmárnémetibôl indulva tanította és tanítja „végig” a világ nagy egyetemeinek jónémelyikét, s most a Palimpszeszt – szavak egy háromszög elôtt című könyvével jelentkezik asztalunkon. Nem tudományos, nem is szépirodalmi alkotás ez az idézetet idézetre sorjáztató „regény” (kollázs), inkább kísérlet arra, hogy a világ korai kezdetektôl máig élt nagy szellemeit összefeleseltesse, egymás kiegészítôiként vagy kontráiként mutassa be; s ha igen népszerűsítô felhanggal akarnám ajánlani forgatását, azt mondhatnám, hihetetlen idézetgyűjtemény, bölcsességek és szellemességek nagyszerű könyve. De Tóth Imre tudós-művészi szándékán ezzel csorbát ejtenék. (Bár, mondom, jó kereskedônek bizonyulnék.)

A „palimpszeszt” szó azt jelenti kb., hogy egy pergamenen, papirusztekercsen stb. elfakul a régi írás, aztán új került rá. Ha jól mondom. Itt „a matematikai gondolkodás filozófiai vetülete” (mint az ajánlószöveg mondja) kerül a régi szövegek fölébe... vagy, virtuóz módon, e szövegek hívják elô a matematikai és geometriai gondolkodás eszméjét. Mindegy, egyszerűbb fogalmazásom emberközelibb: szellemi gazdagságunk, évezredeink szépséges tanúságtétele Tóth Imre könyve, mérföldkövek sokasága, és a kövekbôl nem lesz temetô-együttes. Úgy vannak elrendezve a szövegidézetek, hogy összeszikrázzanak (mint kov-, mint tűzkövek tehát? ne bonyolódjunk képzavarba), igen ahogy olvassuk a mű egy-egy részletét (mert itt sem kötelezô „egybôl” végigmenni a pályán), szellemi gyönyörűségünk támad egymástól térben és idôben messze élt alkotók, filozófusok, írók összhangjai vagy disszonanciái jóvoltából.

Aki idézetgyűjteménynek tekinti a művet, ugyanúgy jól jár, mint aki gondolatfutamokat követ oldalak tucatján át itt-ott; és végképp nagy lesz annak öröme, aki a nagyszerű építményt „teljes” egészében látni tudja végül. Ha A harmadik hullám gondolati összegzés, ez a Tóth Imre-könyv inkább gondolatserkentô, bár ugyanúgy „végsô” igazságokká fogalmazott eszmék táraként is használható kincsesgödör. Búvárlásra való, kicsit feljebb emelkedhetünk általa a lexikonok tudóskodó sivárságából; személy szerint szólít meg minket a Palimpszeszt, mint minden igazi (mű)alkotás, hitelét pedig megdöbbentôen bôséges anyaga adja – íme, jellege és tárgya szerint is palimpszeszt...

Parlagian szólva: hajnali vonatfülkékben, mikor nem gyújtottam fényt, netán éjszaka, ha valami gyarló ötletemet feljegyezni vágytam, a papíron, a szem jellegének játékaként, de mélyebb szellemi értelemben is “ihletôen”, mintha már más írást észleltem volna, és azt mondtam ilyenkor, bárhova írjak is, a „régiek” keze nyoma ott jár már elôttem. Ilyen ez a könyv.

Kis szusszanást követôen indulunk most a másik, az “objektív” végletbe, nevezetesen: itt van elôttünk a harmadik kiválasztott Typotex-könyv, André Brahic munkája, A Nap gyermekei – Eredetünk története. Teremtés vagy örökkévalóság? Fizika vagy metafizika; A Naprendszer, az idô gyermeke... ilyen kérdésekkel „nyit” természetesen a könyv. Mindig szeretjük az ilyesmit. Az örök-megoldhatatlan kérdésekkel matatni jó. A könnyed hangvételű munka megtévesztô is: rettentô súlyokat görget, nagyon komoly tárgyakat vesz elô, feszeget rendre. Mint a kôgörgetésre-átkozott félisten, Szüszifosz. „Mik potyognak az égbôl?” – „Félrevezetô nyomok – avagy a kóbor apácák megtévesztése” – mondom, megtévesztô a könnyedség. Igencsak ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik nem „sétafikának” (Brahic szava szerint) tekintik az olvasást. Kell néha ilyesmi.

Korongok a Világegyetemben? Nézzünk oda! Mik lehetnek „lapos” világunk indoklói, meghatározói?
Nem mehetünk már túl ezen? Örök körbe érnénk vissza? Ki ne repüljünk már az érintôk valamelyike mentén! Hogyan értsük ezt: „Lassú keringô egy” (ismétlem, nagyon tetszik ez nekem) „lapos világban”?

És még sok tucatnyi hasonló kérdés tarkázza, teszi (mellesleg) szórakoztatóvá is a könyv tudományosságát.

Mert nyilvánvaló, hogy a dolgok legújabb állásával ismerkedünk a mű által. Szeretjük, ha efféle élményben lehet részünk.

Nagyon szerencsés ötvözet Brahic munkája, mert pihenôket biztosít olvasójának a történeti ismertetôkkel. Nem zúdítja ránk rettentô mennyiségű ismerethalmazát, nem temet el minket, sosem kell kézzel-lábbal kapálóznunk, mint csalafinta csillagászati munkáknál oly gyakran. Nem csap be a szerzô, nem vezet (képzettségünk számára) folytathatatlan utakra. Eleve megmutatja, mik például a csillagfejlôdés tanulmányozásának módjai. (Mert több efféle van!) „A nagy bumm és az ôsi nukleoszintézis rövid története” – íme, egy jellegzetes fejezetcím. És nagyon tetszik nekem a könyv vége felé ez a kitétel: „Az az elszánt törekvés, hogy mindenáron valamilyen határozott célt tulajdonítsunk a világegyetemnek, arra int, hogy még a jelenlegi tudósok között is jócskán akadnak olyanok”, akiknek „vérévé vált, hogy a világegyetem az ember körül forog”. Hát bizony! S bár „lándzsát törünk a racionális gondolkodás nagyszerűsége mellett”, nem szabad, hogy a „fizika törvényeinek rendeljük alá az egész világot”. Se más törvények alá ne! Áll ez az informatikára, a szociológiára – ám hagyom amatôrködésemet. Áll ez az irodalomra is.

Holott, hadd legyek szakbarbár, magam, mint íróféle, úgy érzem, a jó öreg literatúra: mindenek foglalata.

Nem? Itt is könyveket ismertettem. Nemes Nagy Ágnes, tanárom s egyik író-eszményképem szavát variálva (mellesleg ô maga nagy tudományimádó volt, örökké olvasott efféléket), „bár része lett sok fricskában, / hiszek a könyv-igazságban”. Mivel ezt ilyen jól megmondtam, végzem is munkám itt. Bízván benne, hogy a Typotex-könyvek nemcsak a bennük megjelölt elárusítóhelyeken kaphatók, meg mert nem szokásunk ily „cégérezés”, hadd mondjunk kedvcsinálóul még ennyit: íme, „a világ egysége” újabb hangszerelésben. A tágabb rend, a csillagrendszer(ek) újabb kutatási eredményekkel; kultúránk tárházából szellemes szervességgel összeállított gyűjtemény; végül, bár a legközelebbi tapasztalat gyümölcse, a jelent is egyfajta futurologizmus jegyében elemzô-rétegátvilágító feltételezések együttese.

Három kötetben egész kis könyvtár.

Alvin Toffler: A harmadik hullám. Információs társsdalom A-tól Z-ig
575 oldal, 3160 Ft

Tóth Imre: Palimpszeszt szavak egy háromszög előtt
420 oldal, 3500 Ft

André Brahic: A Nap gyermekei - eredetünk története
366 oldal, 3400 Ft

Tandori Dezső
költő, műfordító

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu