buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A feszültség alól kirobbanó szavak


2002.04.16

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Vadkan képében című, magyarul most megjelent regényében ön olyan eseményekrôl ír, amelyekrôl már csak életkori okoknál fogva sem lehetnek személyes élményei. A történet görög szálának megjelöli az ókori forrásait. De milyen ‘forrásokra’ támaszkodott a modern szál megírásához, amely a II. világháború alatt játszódik? Használt egyáltalán ehhez forrásokat, vagy minden a képzelôerô szülötte?

• A könyv modern része mögött meghúzódó történelem éppoly nehezen megragadható, mint az ókori rész mögötti, de másféleképpen az. Solomon Memel élettörténete (de maga Memel nem) a romániai születésű, németül beszélô, zsidó költô, Paul Celan életére támaszkodik. A Görögországban a háború alatt játszódó eseményeket ebbe az élettörténetbe illesztettem be, mint egy sötét kitalációt, egy puzzle-t. Celan különbözô történeteket mesélt a háborús évekrôl, sokszor egymásnak ellentmondóakat. Érdekelt a helyzete mint olyasvalakié, aki egy kommunikálhatatlan tapasztalat közvetlenül autentikus hangja, és egyszersmind ugyane tapasztalat eseményeinek megbízhatatlan tanúja. Lehet valaki művész és ugyanakkor hazug is? Magam is szoktam néha hazudni ... A legfôbb forrásaim – elkerülhetetlenül és ez persze a helyzet iróniája – a német katonai archívumok voltak. Celan életrajza pillanatnyilag kritikai tanulmányokból és különféle visszaemlékezésekbôl álló töredékes munka. A háború elôtti Czernowitz felidézése volt az anyaggyűjtés legnehezebb része a könyvnek ehhez a feléhez.

Miért használ elôszeretettel oly sok ‘lexikális’ anyagot a regényeiben? Szerepet játszik ebben esetleg az a tény, hogy egy idôben lexikon-szerkesztô volt? És mennyire vehetôek komolyan ezek az adatok? Úgy értem, nem hiábavaló próbálkozás-e végsô bizonyítékokat keresni bármiféle ‘igazságra’? Úgy tűnik, hogy az ebben a kérdésben mutatkozó véleménykülönbségbôl származik a regény két férfi hôsének, Solomonnak és Jakobnak az alapvetô konfliktusa.

• Az olvasót és az írót egymástól elválasztó tér nagyon keskeny, papírlap vékonyságú, és csak szavaink vannak, semmi másunk. Írni azt jelenti, hogy az ember nagyon szűk korlátok közé zárja magát. Az egyetlen kiút abban bízni, hogy a szavak életre kelnek az olvasó képzeletében, de ehhez az kell, hogy valamilyen feszültség alól robbanjanak ki, amelyet az olvasás tud feloldani. Ezzel mintha nem a kérdésre válaszoltam volna, de a könyvben szereplô lexikális anyag kifejezetten ennek a remélt kiterjedésnek és jelentésessé-tételnek az eszköze. A lábjegyzet nyomonköveti egy szó vagy kifejezés jelentésvonalát a szó eredetéig vagy forrásaiig. Ôszinte akartam lenni azzal kapcsolatban, hogy miként történik az, amit ‘igazságnak’ szoktunk nevezni. Másképpen fogalmazva, egy mítosznak támaszkodnia kell valamire, és mikor már az ôt létrehozó gondolatok és érzések eredeti összekapcsolódása elveszett, akkor nem támaszkodhat másra, mint forrásaira. Ezt kell jelentenie. A klasszikus lábjegyzetnek valóságosnak kell lennie. Az egyik legmazochisztikusabb élvezetet az okozta a könyv írása közben, hogy tizennyolc hónapot töltöttem olyan lábjegyzetek írásával, amelyekrôl azt gondoltam, hogy senki sem fogja elolvasni ôket.

A könyv elsô része nyilvánvalóan egy görög mítosz megalkotására vagy újraírására irányuló -igen meggyôzô - kísérlet. A második rész ezt a mítoszt igyekszik fölhasználni modern események értelmezésére. Ez lenne vajon egyfajta ‘posztmodern’ módja a 21. századi mítoszteremtésnek?

• A könyv mindkét része a másik egy változata. Két korszakról írok, és mindkettôt komolyan veszem. Az egyik nem modellje a másiknak, mindkettô ugyanazt a dolgot, ugyanazokat a nehézségeket képviseli. A mítosz, ha valódi, mindig ahistorikus. Nincs olyan, hogy 21. századi mítosz. Egy mítosz vagy mindig érvényes, vagy nem mítosz. A vadkan mindig ugyanaz.

• Egyáltalán, ‘posztmodern’ írónak tartja magát?

[ Részlet egy 1993-as párizsi késô esti TV-műsorból:
- Riporter: ‘…és művét Umberto Eco műveihez hasonlították. Helyénvalónak tartja ezt az összehasonlítást, Uram?
- Regényíró: Umberto Eco?
- Riporter: A kitűnô olasz regényíró, Umberto Eco, igen.
- Regényíró: (Arcán megütközés és pánik)
- Riporter: (A producerhez) Nem ismeri.
- Regényíró: Kicsoda?
- Riporter: Hát ha nem Umberto Eco….
- Regényíró: (Nevetni kezd)
- Riporter: Á, persze hogy tudja, kicsoda Umberto Eco! Ez csak a híres ‘angol humor’, ugye?
- Regényíró: (Még mindig nevetve) Soha nem hallottam róla.]

Nikos Kazantzakis, a 20. század legnagyobb görög regényírója műveiben megpróbálta újrateremteni az ókori mítoszokat, még egy modern folytatást is írt az Odüsszeiához; a Jelentés Grecónak című művében a görög mitológiát modern krétai események értelmezésére alkalmazta, a Krisztus utolsó megkísértésében pedig újraírta Jézus történetét. Mit gondol az ilyesfajta kísérletekrôl?

• A görög mítoszok újraírásának valamennyi általam ismert modellje hasznavehetetlennek bizonyult a számomra. A próza jelenti a problémát, mert a prózai szöveg igazodik az alakok gondolatainak textúrájához, vagyis egyszerre kell nagyon intimnek és ugyanakkor (3000 évvel ezelôttiként) nagyon idegennek lennie. Hosszú ideig nem tudtam, hogyan oldjam meg ezt a problémát. (Ráadásul a Vadkanvadászatnak az én verziómban egyszerre kellett úgy is működnie, mint egy történet újramesélése, és úgy is, mint a Memel poémájából származtatott prózai műalkotás.) Végül olyan prózai szöveget dolgoztam ki, amelyben nagyon letisztult, nagyon egyszerű szókincs működik nyelvtanilag bonyolult mondatok hosszú sorában, amelyeket idônként rövid, nagyon egyszerű mondatok törnek meg. Nincsenek határozószók, vagy csak alig, s ez meglehetôsen természetellenes az angolban. Szinte egyáltalán nincs értelmezés, csak leírás. Azt akartam, hogy a görög hôsök mintegy közvetítés nélkül, stílus nélkül gondolkodjanak és érezzenek. Nyersnek akartam ôket.

Az angol és a külföldi irodalomból mi az, ami fontos az ön számára? Kik a kedvenc kortárs írói?

• Mindent és bármit elolvasok. Nem szoktam válogatni. Sok szemetet is olvasok, meg valódi irodalmat, és mint olvasó, nem törödôm sokat a különbséggel. Épp most fejeztem be Isaac Babel novellagyűjteményét, ezek az írások gyönyörűségesen keményfejűek. Most Proustról olvasok egy könyvet meg egy fiatal brit író, Toby Litt novellagyűjteményét. Mindig van egy nagyon hosszú könyv, amit olvasok, pillanatnyilag Jonathan Israel „Radikális felvilágosodás” című 800 oldalas művét, amely az európai progresszív gondolkodás történetét tekinti át Descartes-tól kezdve napjainkig. Magisztrális mű. Amikor azt mondom, “magisztrális”, ezen azt értem, hogy valószínűleg sosem fogom befejezni. Ami kedvenc íróimat illeti ... Az amerikaiak közül azt hiszem David Foster Wallace igazán lenyűgözô, óriási energia, gondolkodó és mesélô egyszerre. Az utolsó európai, akit olvastam, és aki igen meglepett és akibôl bátorítást merítettem, véletlenül épp Márai Sándor volt. Az angol címe „Parazsak”, de azt hiszem az eredeti címe „A gyertyák csonkig égnek”, ami persze sokkal jobb. Emlékiratai is tetszettek. Mást egyelôre még nem fordítottak le tôle.

Járt már Magyarországon? Hozzá tud férni a magyar irodalomhoz? Úgy tudom, elôadást tart a Könyfesztiválon. Milyen gondolatok köré építi mondanivalóját?

• 1992-ben Szarajevóba menet átutaztam Magyarországon. (Sajnálom, hogy nem álltam meg Budapesten.) Olvastam Esterházyt és Nádast, akik igen nagy benyomást tettek rám, bár fordításban zavaró ôket olvasni. Folyamatosan az izgat, hogy mit veszíthettem el az eredeti nyelvbôl a fordítás miatt (elsôsorban Esterházy esetében). Nem elôadást tartok a Könyvfesztiválon, hanem egy beszélgetésben fogok résztvenni, úgyhogy nem tudom, mit fogok mondani. Ismerôs érzés. Egy író jövôje mindig zsúfolásig van szavakkal. A probléma az, hogy az ember sohasem tudja, melyek is ezek a szavak.

Végül, mostanában min dolgozik?

• Épp most fogtam bele egy hosszú regénybe arról, hogy a nehézkedés milyen hatással van (rendszerint katasztrofálissal) három szerelmespárra, akik a történelem három különbözô pontján élnek. Korábban sokat ugrottam ejtôernyôvel, úgyhogy nagyon érdekel a gravitáció. Az emberek rendszerint elfeledkeznek róla, s mire eszükbe jut, már 10 méter/sec sebességgel gyorsulnak, és akkor már mindig túl késô.

Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre.

Orosz István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu