buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az Olvasás Éve


2002.03.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A 21. század elsô éve, 2001 ünnepi könyvhetén hivatalosan is elkezdôdött Magyarországon Az Olvasás Éve. A kultúra számos területén dolgozó szakemberek már 1999-ben szerették volna, ha az angol példa alapján nálunk is megrendezik Az Olvasás Évét. Amikor úgy tűnt, hogy 2000-ben meghirdetik az akciót, a könyvtáros szakma egyik országos szervezete, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Olvasószolgálati szekciója Hatvanban az Ady Endre Városi Könyvtárban két napos szakmai tanácskozást szervezett „Az Olvasás Évére” való méltó felkészülésre.
 

AA tanácskozáson részt vett a Magyar Könyvtárosok Egyesületén kívül a Magyar Olvasás Társaság (HUNRA), a Magyar Könyvtári Intézet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedôk Egyesülése (MKKE), a Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Garabonciás Szövetségének az elnöke, ahol elsôként azt vitattuk meg, hogy olvasási kultúránk népszerűsítése érdekében kell-e, s ha igen, miért kell olvasási mozgalom.

Azt, hogy mennyire kell és szükséges, az olvasókutatók, olvasópszichológusok (Nagy Attila, Gereben Ferenc) elemzései, konkrét és lehangoló statisztikai adatai bizonyítják. Egyre magasabb az analfabéták száma, az olvasni tudók egyre kevesebb idôt fordítanak olvasásra. Míg 1986-ban a 15–74 éves népesség olvasásra fordított ideje napi 26 perc volt, 1999-ben már csak 12 perc (KSH adatforrás). A funkcionális analfabétizmus veszélye nem csak írás- és olvasásnélküliséget jelent, de nehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi az állampolgári jogok gyakorlását, a hatékony érdekérvényesítést, a kommunikációt, az információhoz való jutást, amelyek a mai kor követelményei.

Széchényi gondolataival élve: „A tudományos emberfô mennyisége a nemzet igazi hatalma.” S hogy ez így legyen, a kultúráért, az olvasni tudásért, az olvasásért felelôs szakembereknek nagy a felelôsségük. Zentai Péter László, az MKKE elnöke így fogalmazott: A nemzeti kultúra egyik legfontosabb letéteményese és intézménye a könyvtár. Vele karöltve a könyvkiadás is mindig sokat tudott tenni az olvasási kultúra népszerűsítéséért. Pomogáts Béla szerint az olvasás három lábon kell, hogy álljon. Ez az írók, az olvasóközönség és a közvetítô rendszerek (könyvtárak, könyvkiadók, terjesztôk, a kormányzat, a propaganda stb.)

Nagy Attila olvasáspszichológus a társadalom kettészakadásának veszélyére hívta fel a figyelmet. Olvasáskutatási tapasztalatain keresztül mutatta be fôleg a gyermekek veszélyeztetettségét, a technika vívmányai által közvetített mesélés idegenségére, hidegségére, az erôszakot közvetítô adások káros hatásaira mutatott rá. Vesd el a magot, a mese az a mag, mely az olvasási kultúra alapeleme – fogalmazott.

A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy olvasási kultúránk népszerűsítése érdekében a tanácskozás valamennyi résztvevôje szükségesnek tartja Az Olvasás Éve országos akció elindítását, és kiterjesztését a határon túli magyarságra is. Tíz pontos ajánlásban fogalmazta meg az akcióval kapcsolatos elképzeléseit.

Azt szerettük volna, ha Az Olvasás Éve 2001. január 22-én, a Magyar Kultúra napján elkezdôdik. A szakmában már folytak az elôkészületek, csak kormányzati döntésre várt, amely az eszmei támogatáson túl anyagi hozzájárulást is ad egy, az egész nemzetet megmozgató országos rendezvénysorozat – a könyves szakma, a könyvtárak, könyvkiadók, könyvkereskedôk, iskolák, a sajtó, a TV, rádió, a szülôk bevonásával – megvalósításához. Ez ügyben 2000 ôszén még nem született döntés, ezért a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Olvasószolgálati Szekciója 2000. október 24–28. között szakmai tanácskozást szervezett Bakonybélben, ahol a MKE valamennyi szekciója és szervezete, a határon túli magyarlakta területek könyvtárai képviseltették magukat, azzal a céllal, hogy az Olvasás Évével kapcsolatos közös tennivalókat, a feladatokat, módszereket, ötleteket, felhívásokat számba vegye, megfogalmazza és kidolgozza. Munkánk indításaként fórumot szerveztünk a NKÖM, az Oktatási Minisztérium, az MKE, a Magyar Könyvkiadó és Könyvkereskedôk Egyesülése, az IKSZ, a HUNRA, a Magyar Írók Szövetsége, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Magyar Kulturális szövetség, a Magyar Rádió Gordius Műhely, a könyvtári szakfolyóiratok képviselôinek részvételével. A könyvtáros szakma, a különbözô intézmények, szervezetek képviselôi elôadásaikban tanúbizonyságot tettek arról, hogy Az Olvasás Évével olyan nagyszabású program indul útjára, mely megszólítja és mozgósítja az egész nemzetet. Szakmai tanácskozásunk közös munkája eredményeként elkészítettünk és közreadtunk egy felhívást Az Olvasás Éve megszervezéséhez. Ezt a felhívást eljuttattuk a kormányhoz, valamennyi érintett országos és regionális szervezethez.

A tanácskozás résztvevôi, a hazai és határon túli magyar könyvtárosok, a könyves szakma képviselôi, az olvasáskultúrával foglalkozó szakemberek egybehangzóan fogalmazták meg olvasási kultúránk hiányosságait, elmaradottságát, visszafejlôdését, az ezekbôl fakadó társadalmi problémákat.

Ezért a felhívásban megfogalmazódott, hogy „olvasási kultúránk fejlesztése érdekében összehangolt cselekvés szükséges az iskolák, a könyvtárak, a könyvkiadók és könyvterjesztôk, az irodalom művelôi, az egyházak valamint a különféle civil szervezetek ill. képviselôi között. Ezért – több európai ország tapasztalataiból kiindulva – fontosnak tartja, hogy a magyar kormány 2001-ben hirdesse meg Az Olvasás Évét. A tanácskozás résztvevôi kérik, hogy Az Olvasás Éve programjai mindenütt valósuljanak meg, ahol magyarul beszélnek, írnak és olvasnak. Az Olvasás Éve céljainak megvalósulása érdekében szükségesnek tartja, hogy a kormányzat 2001. évi költségvetésében elkülönített pénzösszeg álljon rendelkezésre, és pályázatok, egyéb csatornák útján jusson el mindazokhoz, akik a programok megszervezésében és lebonyolításában rész vállalnak.” Ezen kívül 15 pontban megfogalmazta javaslatait Az Olvasás Éve elôkészítése, elindítása, és lebonyolítása érdekében. A javaslat olvasható volt valamenynyi könyvtári szaklapban és az interneten, eljuttattuk – a felhíváshoz hasonlóan – valamenynyi szakmai és társszervhez.

Remélem ezzel mi is hozzájárultunk, hogy 2001. június 5-én, az Ünnepi Könyvhéten hivatalosan is megnyitotta a NKÖM és az OM közösen Az Olvasás Évét.

A NKÖM készségét és az ügy mellé állását azzal is bizonyította, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram még a megnyitás elôtt kiírt pályázatokat Az Olvasás Éve programjainak megvalósításához, egyedül a könyvtári kollégium 20 millió forintot oszthatott szét 2000 ôszén erre a célra.

Még nincs itt az ideje a mérleg megvonásának, hogy a szakma Az Olvasás Éve programjaival, rendezvényeivel megvalósította-e fô célkitűzéseit, hány rendezvény, mennyi résztvevôvel, mennyi kormányzati támogatással került megvalósításra, hiszen Az Olvasás Éve ez év június 9-ig, az Ünnepi Könyvhét zárásáig tart hivatalosan. Azt viszont már tudjuk, hogy a NKÖM Nemzeti Kulturális Alapprogram, a könyvtári kollégium, a NKÖM Könyvtári osztálya három terület támogatásával segítette, segíti Az Olvasás Éve céljainak megvalósítását. A NKÖM Olvasás Éve pályázatainak kiírásával és a pályázatok megvalósításával, valamint az olvasáskutatás támogatásával. Azt is tudjuk, hogy csak az iskolai könyvtárak könyvbeszerzési kerete a pályázatok révén ez évben 50%-al megnôtt. Azt is tudjuk, hogy a MKKE már az elmúlt évi és az idei Nemzetközi Könyvfesztivált is Az Olvasás Éve jegyében szervezte, hogy a HUNRA az elmúlt év tavaszán Kaposváron szervezett konferenciája Az Olvasás Éve egyik nyitó rendezvénye volt. Az is köztudott, hogy a könyvtárak országszerte eddig több ezer rendezvényt szerveztek, és még szerveznek június végéig.

Csak ízelítôül szeretném néhány, még ez után megrendezésre kerülô rendezvényre felhívni a figyelmet, az ország két szélén lévô megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye ez évi olvasás évi rendezvényeibôl válogatva. Szinte bámulatos, milyen sokféle módon lehet tenni azért, hogy a könyvet közelebb vigyük az emberekhez. Szakmai konferenciák, levelezôs játékok, vetélkedôk, felolvasások, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, könyvolvasó versenyek, szavaló versenyek és számos olvasást népszerűsítô rendezvény szerepel a könyvtárak programjában. Az Olvasás Éve 2001–2002. évi Zala megyei programfüzet szerint a megye 2002 januárjától még 70 rendezvényt tervez megyeszerte. A rendezvénysorozathoz kapcsolódnak a szlovéniai magyar könyvtárosok is, mint például Lendva vagy Muraszombat.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az Olvasás Éve 2001/2002 rendezvényfüzete is rendkívül gazdag programot kínál a megye lakóinak. 2002 januárjától 122 rendezvényt ajánl a megye könyvtárainak rendezésében. Ezek közül is csak néhányat emeltem ki.

Április: Nagyközségi Könyvtár, Hodász: Mesemondó verseny nagyszülôk, szülôk, óvónôk, tanítónôknek; Cigány közösségi ház, Hodász: Ci-gány kulturális napok. Eredetmondák, mesék, versek elôadása.

Május: Az Olvasás Napja alkalmából a megye, a város ismert személyiségei olvasnak fel legkedvesebb könyveikbôl.

Az Olvasás Éve rendezvénysorozatba természetesen bekapcsolódott a legújabb információhordozó, a számítógép is. A Neumann János Digitális Könyvtár, Ünneplô irodalom címmel készít 2001. október 1-jétôl 2002. május 31-ig havonta frissülô összeállítást a hónap ünnepeihez kapcsolódó klaszszikus és kortárs magyar írók és költôk műveibôl.

Végül a tervezett rendezvények közül megemlíteném, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Olvasószolgálati Szekciója az MKE-t képviselve Az Olvasás Éve záró rendezvényeként fórumot szervez 2002. június 7-én. Házigazdának és helyszínéül szeretné megnyerni Budapesten a Petôfi Irodalmi Múzeumot. A fórumra tervezi meghívni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium, HUNRA, MKKE, Anyanyelvápolók Országos Szövetsége, Magyar Írók Szövetsége, Magyar Kulturális Szövetség, a Rádió és TV, a szakmai lapok, a határon túli magyar könyvtáros egyesületek és civil szervezetek képviselôit, ahol számot adnánk Az Olvasás Éve rendezvényeirôl, eseményeirôl, eredményeirôl, sikereirôl, hatásáról. Arról, hogy megvalósultak-e azok a célok, amelyeket szerettünk volna, szeretnénk elérni: az olvasási készség, kedv javulása, olvasási szokásaink változása, az olvasás népszerűsítése, több értékes könyv megjelentetése, a könyvtárak fejlesztése… nemzeti kultúránk felemelkedése.

Az Olvasás Éve alatt megvalósult és a még ezután megvalósulásra váró (a könyvtárak, iskolák, társszervek által tervezett) rendkívül gazdag programsorozat azt a reményt kelti bennem, és a szakma nevében bízvást mondhatom, rajtunk, könyvtárosokon nem fog múlni, hogy 2002. június 9-dikén Az Olvasás Éve nem ér véget.

Márai Sándor sorait nem feledve – „Gondold meg, csak az ember olvas” – szükségünk van ennek a képességünknek a megtartására. Ehhez nem csak a kormány eszmei és anyagi támogatására, nem csak jó könyvekre van szükség, de könyvkiadókra, könyvkereskedôkre, könyvtárosokra, pedagógusokra, olvasni szeretô szülôkre is, akik a gyermek, a felnôtt, az olvasó kezébe adják az olvasnivalót.

dr. Nemes Erzsébet
Főigazgató, KSH Könyvtár és Levéltár

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu