buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Őseinket felhozád...”
avagy Szép-hit szarvasról és a többiekről


2002.02.18

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Higyj azoknak, akik az igazságot keresik, de óvakodj azoktól, akik azt hiszik, hogy megtalálták.” Ezzel az Andé Gide idézettel kezdôdik az 1985-ben megjelent Az ôshazától a Kárpátokig című tanulmánykötet. Ebben szerepel Jankovics Marcellnek egy közel félszáz oldalas írása Csodaszarvas a csillagos égen címmel. Igazából ezt a tanulmányt fejlesztette tovább és érlelte késôbb könyvvé, és ez elevenedik meg azon a rajzfilmen, amelynek anyagából tavaly szép, színes album jelent meg.

Az említett tanulmányban felsorolja a szerzô, hogy kik foglalkoztak behatóan a magyarság ôstörténetével, különös tekintettel a csodaszarvas mondára. Ipolyi Arnold, Alföldi András, Berze Nagy János, Kerényi Károly, Erdôdi József, a finn Itkonen, a lapp Turi, az orosz Ivanov mellett nem feledkezik meg László Gyuláról, aki errôl a témáról régen diafilmet és az alapján könyvet is készített. Ôt azért idézem, mert ez akár Jankovics Marcell könyvének bevezetôje is lehetne.

„Az Emese álma a fejedelmi család eredetének mondája volt, a Rege a csodaszarvasról pedig a magyarság kettôs származásának mesés története. A szarvas az eurázsiai népek hitében két szerepben található meg: mint ôsanya és mint új hazába vezetô állat. Úgy látszik, a magyar csodaszarvasmondában mindkét jelleg egyesül.

A magyar nemzet történetének egyik legszebb emléke a Képes Krónika, melyben a következôket olvashatjuk: Ménrót, az óriás... Eviláth földjére költözött... s ott feleségétôl, Enethtôl, két fia született, ti. Hunor és Magyar…Történt pedig egy napon, hogy amint kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünô bukkant fel elôttük, s amint űzôbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült… Letelepedvén tehát a maeotisi ingoványok közé, ki sem mozdultak onnan öt évig. A hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyermekeire bukkantak. Kiket is vagyonostul sebesen vágtatva elragadtak…az alánok fejedelmének, Dulának két leányát is elfogták a gyermekek között, ezek egyikét Hunor, másikát Magyar vette feleségül. Ezektôl az asszonyoktól származnak a hunok valamennyien.

Úgy látszik, hogy ennek a szövegnek egyik ôsi változata maradt reánk egy perzsa történetben, amelybôl világosan látszik, hogy a szarvas voltaképpen leány: az ôsanya. Az a tény, hogy a magyar csodaszarvas új hazába vezeti népünk ôseit, azt mutatja, hogy a régmúlt idôkben az ôsanya és a vezetô állat képe egybemosódott. A nagy keleti pusztákon a szarvas alakja a honfoglalást megelôzôen már jó kétezer évvel feltűnik, és igen gyakran pajzsdíszként, nemzetségi jelvényként ábrázolják. Ezek az úgynevezett szkíta idôk, szarvasunk szerepe tehát már e távoli idôkben kezdett formálódni. Számunkra a csodaszarvas mondája Arany János szépséges versében kelt új életre.”

Errôl szól a film és a könyv egyik fejezete. Elôtte olvashatunk az uráli ôshazáról, késôbb, a harmadik és negyedik fejezetben a valaha itt lakó szlávokról és a kereszténység felvételérôl is. Hitrôl, álomról, legendáról, történelemrôl szól tehát ez a könyv, s a mottónak megfelelôen az igazság keresésérôl. „Az igazság szónak a magyar nyelvben kettôs jelentése van – írja a magyarok hitvilágát kutató Bosnyák Sándor. – Az egyik a valóság s a leírt szó egyezését, a másik a közösség által kialakított és szentesített erkölcsi eszmények érvényesülését jelenti. A történettudomány és a történelmi emlékeket ôrzô szájhagyomány közös jellemzôje az igazság iránti elkötelezettség. A történettudományt – ha nevének megfelelôen valóban tudomány, s nem egy szűk csoport érdekeinek kiszolgálója – a történet hiteles leírása jellemzi. A szájhagyomány mögött ugyanakkor az emberi közösség évezredes öröksége, lelkisége, s éthosza áll.”

Jankovics Marcell könyve egy zalai regösénekkel zárul, amelyben újra elôkerül a csodafiú szarvas. Nem elôször tehát, és nem is utoljára, hisz alig van költô, író, tudós, akit ez a téma, ez a hit nem foglalkoztatott volna. Ezért is idézem befejezésül, de a könyv ajánlásaként is a felvidéki költô, Török
Elemér Sámándob című versét: Álmot bűvölô / csillagos éjjel / átfűtöm lelkem / varázsigékkel // képzeletemben / tűztaréj lebeg / pogány ôsöknek / sámándob pereg // talpam ôsrégi / tájakon lépdel / járom a táncot / szép Emesével // emlékeim mind / felkiabálnak: / táncot csak sámán- / zenére járjak.

Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról
Csokonai Kiadó
75 oldal, 2200 Ft

Móser Zoltán

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu