buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A Sárga Nyíl


2007.03.30

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Viktor Pelevin (1962) nemcsak az egyik legnépszerűbb, de az egyik legtermékenyebb író is Oroszországban. Regényeit szinte megjelenésük után azonnal lefordítják idegen nyelvekre, olvasótábora az egész világon népes, emblematikus alakja rendszeresen fel-feltűnik az európai és amerikai irodalmi fesztiválokon és könyvvásárokon. Az első olyan orosz író, aki az 1990-es évek közepétől kezdve tudatosan kihasználja a komputer-technika adta lehetőségeket. Honlapján társalog az olvasókkal, számára a legtermészetesebb közeg a számítógép nyújtotta interaktivitás, felszabadultabban mozog benne, mint az „életben”, ahol jobban szeret rejtőzködni; „élő” interjúiban is érződik a szorongás, egyáltalán nem kedveli a „face to face”-helyzeteket.

A Pelevin-jelenség azért is egyedülálló az orosz irodalomban, ahol az író mindig több kellett hogy legyen, mint író, mert azt bizonyítja, hogy a határ századunkban a „magas” és az „alacsony” kultúra között egyre inkább úgy tűnik, merő fikció. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy a szórakoztató olvasmány „irodalmilag” alacsonyabb rendű legyen, a közhelyeknek is van poézisük és poétikájuk, a sci-fi, a fantasy világa és a szürrealista álmok és látomások egy biztos tollú mester esetében szervesen egyesülhetnek, ahogy a bölcseleti tartalom komolyságát sem zárja ki a konkrét, politikai helyzetre való direkt utalás.

Pelevinnek eddig hét regénye (A rovarok életéből, Generation „P”, Omon Ré, Az agyag géppuska, Számok, A metamor szent könyve, A rettenet sisakja) jelent meg magyarul. Elbeszéléseiből A Sárga Nyíl a második magyar nyelvű válogatás, amely az 1990-es évek első felében keletkezett alkotásait tartalmazza.

A korai Pelevin-művek mindegyikében jól kitapintható az a kortárs orosz prózában másoknál is felfedezhető törekvés, hogy értelmezze a rendszer szétesése miatt átélt traumát. Konkrétan az elbeszélésekben ez úgy megy végbe, hogy az egyenszürke szovjet hétköznapok világából bontakozik ki a fantasztikum, amely e világ abszolút értelem nélküliségét leplezi le, megjelenik a „hivatalos” stílus, a szocialista realizmus (a sematizmus) emlékezete s gyakran rekonstrukciója, a művek többsége antiutópia, melynek zárt világát valamiféle – tőle hangsúlyozottan idegen (külföldi, szektás) – misztikum hatja át. A mostani kötetben megjelent négy hosszú elbeszélés (oroszul: poveszty) közege a „szovjet valóságként” aposztrofált, szellemileg és fizikailag egyaránt lepusztított létforma, mindegyik parabola, vagyis példabeszéd arról, hogy a tömeglétbe és az ideológiába való belefeledkezés és az elszemélytelenedés hogyan vezet a „valóság” elvesztéséhez, az emlékezetvesztéshez, s végeredményben önmagunk és a világ felszámolásához. Egyébként a későbbi Pelevin-művek fő gondolati vázát is a valóság illuzórikussága alkotja, legyen az a cyber tér vagy a misztikum tere. Az író műveiben gyakoriak a furcsa álmok és látomások, kritikusai szerint Pelevin a „poszt-szocialista szürrealizmus” egyik leghatásosabb képviselője.

A kötetben szereplő négy hosszú elbeszélés (A Sárga Nyíl, Remete és Hatujjú, Hírek Nepálból, A buldózeristák napja) közül messze kiemelkedik a címadó, A Sárga Nyíl, melyet én napjaink orosz prózája egyik legjobb darabjának tartok. Kafkai látomás a kiüresedett életről, az „örökké tartó visszatérésről a Megnevezhetetlenhez”. Az említett Franz Kafkán kívül az elbeszélésen érződik Borges, Castaneda, Nabokov hatása is. A Sárga Nyíl tulajdonképpen egy több szinten, többszörösen realizált metafora, melynek első szintje a közhelyszerű, „az élet – utazás”. A Sárga Nyíl egy szovjet vonat (a név a Moszkva-Leningrád között most is közlekedő Vörös Nyílra vezethető vissza), ám ugyanakkor a főhős, Andrej sárga nyílként érzékeli a büfékocsiba betörő napfényt, amely az emberi sorssal kapcsolatban a következő gondolatsor hívja benne elő: „Lehet, hogy valaki engem is ilyen abroszra eső sárga nyílnak lát. Az élet pedig csak egy mocskos ablaküveg, amin keresztül repülök.

És most csak zuhanok, zuhanok, ördög tudja, hány éve már, zuhanok a tányér elé az asztalra, és valaki az étlapot nézi, és várja a reggelit…”. A megállni képtelen őrült vonat őrült utasaival Nyikolaj Gumiljov az Eltévedt villamos című versét szintén életre kelti – egyébként a Pelevin-elbeszélés szereplői konkrétan meg is említik ezt a verset, sőt idéznek is belőle –, melyben az 1921-ben kivégzett akmeista költő életét egy eszeveszetten száguldó villamoshoz hasonlítja, amely a pusztulásba, „az alsó világba” viszi. A Gumiljov-vers metaforikus sorai: „Hol vagyok? A szívem dübbenése / Kopog izgatott feleletet: / Pályaudvaron, ahol a Lélek / Indiájába válthatsz jegyet.” (Baka István fordítása) ugyancsak realizálódnak A Sárga Nyílban, az Útikalauz India Vasútjaihoz című képzelt könyvben, melyet az utasok forgatnak, s melyben megjelennek a Pelevin által olyannyira kultivált buddhista tanok. A vonat magát a szovjet életet és hétköznapokat reprezentálja, annak hierarchiájával, az egy-légterű kocsikkal, a börtönvagonokkal és az elegáns, helyjegyes kupékkal; a vonaton üzletelnek, szeretkeznek, színházba járnak, születnek és meghalnak (a halottakat kidobják az ablakon). Senki sem tudja, merre tart a vonat, melynek nincs eleje és vége, utasai mintegy kiestek a reális világból, s megtapasztalták a létezés virtualitását. A főhősnek, Andrejnek végül, miután mindenki meghalt az utasok közül, s egy percre megáll a vonat, sikerül kiszállnia. Amit „kint” lát, a teljes katasztrófa: a „szabad” világ szeméttelep – sok vonatkozásban emlékeztet ez a kép az Andrej Tarkovszkij: Sztalker című filmjében látott zónára –, üres üvegek, koponyák, használt óvszerek, különféle emberi és tárgyi roncsok gyűjtőhelye. Ezzel a reménytelen képpel zárul az elbeszélés antiutópikus vonulata. Pelevin művében, ellentétben például Orwell 1984 című regényével nincs régi ház, a múltból semmi sem őrződött meg, a kultúrának csak hűlt helye van, tehát nincs semmi, ami a „szabadságnak” értelmet, emberi arcot és melegséget adhatna.

Viktor Pelevin: A Sárga Nyíl
Elbeszélések
Ford.: Bratka László, Herczeg Ferenc, Goretity József
Európa Kiadó, 2007
308 oldal, 2200 Ft

Szőke Katalin

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu