buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Buda Ferenc összegyűjtött versei


2007.03.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mindig öröm, ha egy költő összegyűjtött versei megjelennek, hiszen az egyes kötetek általában egy-egy alkotói időszak verseit közlik, a válogatottaknál pedig általában a válogató ízlése a meghatározó. Az összegyűjtött versek viszont szabad kalandozást biztosítanak az életmű világában. Különösen így van ez Buda Ferencnél, akinél az életmű terjedelme – sokszor mondták róla, hogy keveset ír – nem akadályozza a szabad kalandozást, mi több, még készteti is az olvasót, hogy figyeljen a versvilág változásaira. Ez a mostani kötet a Holnap Kiadó gondos gondozásában és Nagy András mintaszerű, áttekinthető tipográfiájával különös hangsúllyal kínálja ezt a lehetőséget.

Mi az, ami Buda verseit olvasva azonnal megmutatja magát? Elsőként az, hogy ez az életmű szorosan kapcsolódik magához az élethez. A kötet zárásaként a költő Néhány szó az életemről címmel rövid áttekintést ad élete hetven esztendejéről. Aligha tévedek, ha azt mondom, hogy ez az életrajzi összefoglaló a versek alapján is megírható lett volna, kezdve a debreceni születéstől (Szülőföld, Debrecen), a debreceni kötődésektől az 1956-ban írt versekig (Rend, Tizenöt-húszéves halottak, Pesten esik a hó) a börtönben írt versekig (a Csöndország című ciklus verseire gondolok), az útkeresés éveiig, egészen a kecskeméti letelepedésig és az Alföldhöz való mély, egészen mély kötődéséig. Azért fontos Buda verseinek a költő életéhez való kötődésére figyelni, mert Buda a kötődés nagy verseit írta meg, nagy számvető verseinek mindegyike a kötődés motívumát állítja a középpontba. Itt nagy, összefoglaló érvényű verseire utalok, így a Tanya-hazám című versre, az Árvaföld című versre, a Himnusz hazára, de a mostani kötet címéül szereplő Mi híja még sor önmagában is utal Buda költészetének számvető hajlamára. Ugyanakkor az élethez tapadóan, szinte abból kinőve szólaltak meg Buda dalai, így a sokak által ismert és szeretett Ne rejtőzz el:

Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szivemben,
S elsimulsz a tenyeremben,
S elsimulsz az arcom bőrén,
Mint vadvizen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
Nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
S öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
Ne fuss el, nagyon szeretlek!

Idézném a Buda korábbi gyűjteményes vagy válogatott verseiben nem szereplő, de ebben a kötetben újra helyet kapott, s ugyancsak sokak által szeretett, mintegy a Ne rejtőzz el párjának tekinthető Szürkeszemű című verset is, terjedelmi okok miatt azonban nem teszem ezt meg. Arra viszont utalok, hogy a dal műfaja megőrződött Buda Ferencnél, így negatív dalnak tekintem az újabban írt Farkasok című versét, s a régi dalaihoz hasonló szépségűnek az első mesterének, Kiss Tamásnak ajánlott gyönyörű szép Isten szalmaszálán című verset.

A kötődés mellett az elvágyódás is megtalálható Buda Ferenc verseiben. „Szárnyon szállani / Merre? / Hová? / Fát vágok begyújtani, / Itt a tél nemsoká” – olvasom a Zöld ág című versben. Az elvágyódás nemcsak a különböző tájaknak szólt, hogy visszautaljak az életútra, azt mondom, hogy nemcsak Közép-Ázsiának, hanem a meghatározottságokból való kilépésnek is. S hogy miért nem lehetett a neki jutott sorsból kilépnie, azt újabb nagy, összefoglaló érvényű versei mutatták meg. Ennek kapcsán a Rigmusok a századra, századvégre, az Össztánc és a Malom című versekre gondolok elsőként, ahogy a korábban említett, s a kötődés verseiként számon tartott nagy kompozíciók a tájhoz és a sorshoz való kötődését fogalmazták meg, úgy beszélnek ezek a versek a huszadik század embertelen világáról. „Ez a század ilyen század – / mint egy nyúlbogyót, lerázhat” – áll a Rigmusokban, az Össztánc lehangoló társadalmi körképet mutat be, a Malom pedig a mindent magába olvasztó örök Birodalom embertelenségét mutatja be. A huszadik század mélységeivel nézünk tehát szembe akkor, amikor Buda Ferenc összegyűjtött verseit olvassuk, közben pedig számos szépséggel is találkozunk. Itt csak a haikuira utalok, s azokból is csak kettőt idézek. „Ölelni indul / két kezünk s minduntalan / ölni érkezik” áll az egyikben, a másik így hangzik: „Parttól a partig / hullámot ver a vízen / hulló madártoll”.

Buda Ferenc költészete is hullámot ver az ember lelkében.

Buda Ferenc: Mi híja még – Versek, 1955 – 2005
Holnap Kiadó
2006, 264 oldal, 2300 Ft

Füzi László

Holnap Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu