buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A Nagy Szenzáció avagy az őszinte júdáscsók


2007.03.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hatalmas csinnadrattával, világrengető szenzációként, a sajtó által beharangozva látott napvilágot tavaly az „elveszett titkos evangélium”: Júdás evangéliuma. Stílusosan a húsvét előtti héten. Érkezését a lelkekben részben ama A da Vinci-kód című neognosztikus-szabadkőműves ihletésű spirituális horror-giccs is előkészítette, melyről egyes politikusaink a legnagyobb elragadtatással szóltak – ami szomorú jele a honi politikai osztály, s vele az ország szellemi hanyatlásának.

A kb. ezer papirusztöredékből helyreállított, 3–4. századból származó kopt nyelvű kódex még a ’70-es években került elő az egyiptomi sivatagból. A szöveg saját titulusa szerint titkos beszámoló Jézus iskarióti Júdásnak adott kinyilatkoztatásáról, amit a Mester három nappal pészach, azaz húsvét előtt tett. A szenzáció lényege: az „elveszett evangélium” a hagyományos Júdás-képtől gyökeresen eltérő fölfogást képvisel, minthogy fölfedi, hogy valójában Júdás csak Jézus akaratát teljesítette, amikor elárulta őt, mi több, ő volt a kedvenc tanítvány. S talán épp ez a Júdás-kép a hiteles. Ám hogy ezt eddig nem tudtuk, azért az Újszövetség szerzői és összeállítói a felelősek. A szöveg kiadása előtt még olyan híresztelések is megjelentek, miszerint a dokumentum hatására a Vatikán is kész újragondolni Júdás alakjának megítélését. Vagyis mint anno a Holt Tengeri Tekercsek fölfedezésekor, most is előkerült a számos ponyvaírót és kasszasikerre dolgozó filmest megihlető „a valóságot eltitkoló Egyház” hálás témája.

Persze a Júdás-dilemma már annak sem új, aki látta a Jézus Krisztus szupersztár című népszerű rockoperát. (Scorsese Kazantzakisz regényéből készült filmjéről, a Krisztus utolsó megkísértéséről, ill. a Júdás – és Pilátus – alakjával foglalkozó számos világirodalmi elmélkedésről már nem is szólva.) Emellett az „evangélium” a Nag Hammadi kódexek közeli rokona, azaz átlagos gnosztikus irat, ami ugyancsak levon szenzáció értékéből. Tucatnyi ilyen alkotás ismert, Mária Magdolnától kezdve az öszszes apostolon át különféle fénylényekig majd minden újszövetségi (és nem újszövetségi) szereplő neve alatt jelent meg titkos evangélium. Ráadásul a többihez hasonlóan ez is jó 100-150 évvel később keletkezett, mint a „rendes” evangéliumok.

Némileg levon a döbbenet erejéből az is, hogy a gnosztikusok nem csak Júdásnak Jézushoz fűződő viszonyát, de szinte mindent a visszájára forgattak abból, amit bibliai hagyományként ismerünk. Így többek között a teremtett világ és a testi lét gyűlöletes, mert az a fénytermészetű szellemi birodalom ellenpólusa, s egyben a lélek börtöne, s mivel az anyag lényege a Sötétség, a teremtés hiba. Amiből konzekvensen következett, hogy a Teremtő maga az ősgonosz. Amiért viszont a Biblia negatív figurái, Káintól, Szodoma és Gomora lakóin át Júdásig az Igazság bajnokai, míg Ábel és a többiek a rossz szolgái. S így van ez a Júdás evangéliumában is: a későbbi apostolok az eltévelyedők (és eltévelyítők!) mivel a Teremtő romlott és pusztulásra ítélt művéhez asszisztálnak.

A Júdás evangéliuma egyébként a káinita és széthiánus irányzatokhoz köthető. Ez utóbbiak egy szamárfülű vagy szamárfejű Krisztust is imádtak, minthogy Ádám kvázi isteni lényként tisztelt Széth nevű harmadik gyermekét (az emberiség ősatyját) a névazonosság miatt összeolvasztották az egyiptomi szamárformájú Széth istennel, Ozirisz gyilkosával. Az egyik passzusban Krisztus Széth földi megjelenéseként van említve (47 o.).

A Nagy Szenzáció természetesen nem mentes némi politikai aktualitástól sem. Mivel a keresztény tradíció Júdás alakját a zsidósággal hozta összefüggésbe, sőt archetipikus alakja lett a Krisztus kereszthalálát okozó „áruló zsidónak” (amit a név hangalakja ill. etimológiája is megerősített: Júdás = Júda), ezért – mint azt a sajtókampánnyal összhangban a bevezető is hangsúlyozza – külön kis szenzáció, hogy a gnosztikus evangélium „Júdás-alakja ellensúlyozhatja ezt az antiszemita tendenciát”. Talány, hogy egyház- és keresztényellenességük okán a gnoszticizmust már vagy kétszáz éve újra és újra fölfedező és fölfrissítő, ill. annak elemeit a maguk rendszereibe beépítő irányzatok e vonzalmukat miként tudják összeegyeztetni hagyományos filoszemitizmusukkal.

Merthogy a gnosztikusok elvadult antijudaisták voltak, ami olykor kifejezetten blaszfémikus formában jelentkezett – ezen még a zsidók barátainak nemigen nevezhető egyházatyák is mélyen fölháborodtak. János apokrü-phonja szerint például a gonosz teremtő Isten csábítja el Évát, s nemz vele két arkhónt: Elohimet és Jahvét, akik a világot uraló groteszk ördögi lények ismert állatalakjában jelennek meg: „Eloimnek medvepofája, Yavénak macskapofája volt.” (Az ehhez hasonló példákat hosszasan lehetne sorolni.) E fölfogás a Júdás evangéliumában is tetten érhető: már az első jelenet azzal kezdődik, hogy Jézus kineveti tanítványai pészachi imáját, Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét pedig az ő Istenüknek nevezi (26-27 o.). A másság hívei pedig már csak azért se örüljenek, mert az egyneműek közti szerelem itt is főbűnként jelenik meg (35 o.).

Nos, aki ilyesfajta spirituális szenzációkra éhes, már eddig is jóllakhatott – még a szűkös magyar piacról is. Kb. egy évtizede magyarul is megjelent a Nag Hammadi könyvtár anyaga, korábban pedig az Ókeresztény írók sorozat második köteteként egy apokrif válogatás, köztük több „alternatív evangélium”. Ezek mindegyike egy-egy nagy szenzáció, hisz bennük a zsidó-keresztény hagyomány jócskán a feje tetejére van állítva. Úgyhogy túl sokat ne várjon a National Geographic kiadványától. Igaz, az előbbiek pocsék fordítások, a Júdás evangéliuma magyar kiadásánál viszont szakemberek bábáskodtak és adták vissza a kopt eredetinek az angolnál pontosabb jelentését, ami kétségtelenül dicséretes.

Júdás evangéliuma
Ro-dolphe Kasser, Marvin Meyer, Gregor Wurst gondozásában, Bart D. Ehrman kommentárjával
Ford.: Hasznos Andrea, Endreffy Kata
National Geographic
2006, 2450 Ft

Farkas Attila Márton

Geographia Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu