buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mehet a második sorba


2007.03.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Már amerikai megjelenésének esztendejében olvasható volt Bihari György fordításában Stephen King Cell, magyarul A mobil című regénye, bizonyára nem utolsó sorban amiatt, hogy a már összesen negyvenöt King-művet megjelentető Európa Könyvkiadó kedvére tegyen a szerző népes magyar rajongótáborának, amely innentől fogva gyakorlatilag szinkronban követheti a mester műveit. Ebből a kötetből meg leszűrheti, hogy mégsem válik arannyá minden, amihez a „király” nyúl.

A történet természetesen ezúttal is eredeti elgondoláson és remek ötletek során nyugszik – már amennyire a nyugvás szónak King regényeire vonatkozóan bármi jelentése lehet –, építésében ugyanúgy fontos szerepe van a helyismeretnek – A mobil hősei is végül Maine államban kötnek ki, miként a King-művek javában –, valamint a fantáziának és a memóriának. Az előző a történetalakítás mellett a képalkotásban is fontos, az utóbbi pedig az elbeszélés előre- és visszamutató motívumainak összeszálazását segíti.

A három hét eseményeit összefoglaló, ötödfélszáz oldalas mű alapötlete tulajdonképpen bibliai eredetű, Bábel tornya történetének utolsó epizódját korszerűsíti, amikor az Úr leszállt és megtekintette az emberek által épített bábeli tornyot, és a következőképpen szólott: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” King regényében az emberiség közös nyelvét a globalizációs információs hálózat, konkrétan a mobiltelefonos hálózat jeleníti meg, ami előrevetíti a „semmi se lehetetlen” jövőképét. Ezt a hálót pókhálóként rántja le valaki, talán terroristák, esetleg néhány eszeveszett tudós, a mobilokon olyan üzenetet közvetítve, amely kitörli az emberi tudatot, és csak azt hagyja meg, ami legősibbként a legmélyebbre ágyazódott benne, a kíméletlen gyilkolás ösztönét, ennél fogva a „közös nyelv” az „agresszió tagolatlan üvöltéséve” hatalmasodik, és két hét alatt visszaveti az emberiséget a középkorba. Illetve valami sokkal rosszabba: a tudatos gondolataikat, emlékeiket, értelmi képességeiket elveszített egyedek előbb ádáz dühvel tombolnak, majd hamarosan összehangolódnak, valamiféle elemi rosszindulat által vezérelt kollektív tudatformába szerveződve nyájként viselkednek, és elemi céljuk a mobilt nem használók, vagyis a normális tudatúak megsemmisítése, agyuk lenullázása. Itt jön a képbe az agy és a számítógép működésének hasonlósága: féreg kerül a programba, a kollektív tudatba szerveződött zombik közül egyre több hibásodik meg, elkódorog a nyájtól, az újonnan mételyezetteknél gyengül a program elsőbbsége, emellett felvetődik annak a lehetősége is, hogy az eredeti rendszer – az emberi agy – a mobiljel által lenyomott RESET-gomb parancs-aktiválásakor mentette az eredeti programot, így még visszaállítható lesz a világ rendje.

King a kollektív félelmeket kívánja meglovagolni: a Nagy Testvér-szindrómát, az állandó megfigyeléstől való paranoiás rettegést, a terrorizmustól való félelmet, és ha ezt valaki nem értené, segít: egyértelműen utal a WTC elleni merényletre, a Katrina-hurrikán és a cunami áldozataira, az iraki öngyilkos merénylőkre. Ezek a félelmek azonban nem hatoltak mindenhol egyforma mélyre a világon, nem annyira elemiek, mint például a személyes lét megsemmisülésétől való rettegés, a családtagok, barátok, vagy akár házi kedvencek elveszítése által keltett iszonyat. Ez utóbbiak vékony szálon csorognak a regényben. King soha nem volt kíméletes a gyerekekhez, most is megöl egy bakfist, aki ráadásul a regény egyik leghitelesebbre gyúrt alakja, csupán azért, hogy egy másik gyereket, a főhős fiát – igen valószínűtlen körülmények közepette – életben hagyhasson, és általa jelenítse meg a terrorizmus fantomjától rettegő nemzet előtt a reményt. Még szerencse, hogy a végkifejletnél egyaránt nyitva hagyja a jó és a rossz irányba vezető ajtót is, különben lebutítaná a regényt a Rambó-filmek üzenethordozó szintjéig. King újítása, hogy A mobilban a vámpír- és zombitör-ténetek negatívját teremti meg: itt a telepatikus és telematikus adottsággal rendelkező telefonbolondok a nappalt uralják, és az éjszakába száműzik a tünetmentes kisebbséget, az „Elemlámpás népet”.

Aztán semmi több: agresszió, gyilkolás, vér, hús, robbantás, az akció- és horrorfilmek paneljei megspékelve némi sci-fi sztereotípiával, érzelemmentesen olvasható, a legnagyobb ösztönzést a végkifejletig való eljutás igyekezete adhatja. Közhelyre közhellyel válaszolva mondható, kevesebb több lett volna, az anyagot inkább egy King-léptékű novella érvényesíthette volna. A mobil nálam a King-könyvek polcán a második sorba kerül.

Stephen King: A mobil
Európa Könyvkiadó
2006, 452 oldal, 2400 Ft

Fekete J. József

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu