buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy utca, amelyiknek lelke van


2007.01.26

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Bevallom: elfogult vagyok a „főszereplővel” szemben. Jó évtizede Budáról költöztem ide, s az első időkben nagyon elveszettnek éreztem magam, nem értettem, hogy mit keresek ezen a környéken.

Ma már viszont úgy érzem, a Király utca Budapest egyik, ha nem a legizgalmasabb része: régi és új építészet, életmód, kultúra, ízlés sajátos, furcsa keveréke, amely mindig meglepetéseket tartogat, újabb és újabb felfedezésre inspirál. Történeti városmag s egyben igazi multikulturális közeg. Arab, olasz, német étterem, mondén vacsorázó hely és kifőzdék, falodák, presszók és büfék, sok-sok kis üzlet (tulajdonosaik gyakran kiveszőfélben levő foglalkozások művelői), elegáns és szerényebb galériák, lakberendezési boltok sorakoznak a Király utca mentén, amelyről Sárközi Mátyás írt alapos, adatokban gazdag, sok anekdotával, irodalmi idézetekkel megspékelt szellemes és stilárisan sokszínű, elegáns – zsebre vágható, bédekkerként forgatható – vékony kis könyvecskét. Nem egyszerűen helytörténeti munka ez, hanem kultúrtörténet, kalandozás időben és térben a régi, és a mai, naponta változó Király utcán, a Deák tértől végig a Lövölde térig. Sárközi értőn kalauzol minket, módszere másoknak is ajánlható. Mint tudós a tárgyát, alaposan szemügyre vesz, tanulmányoz minden egyes házat, elmond róla minden kideríthető, levéltárban felellhető adatot, tényt, felkutatja, hogy milyen híresség, a maga idejében érdekes, fontos személy lakott a házban, nem utolsó sorban pedig – ettől is válik annyira élővé, ezért is nem steril helytörténészi bogarászás a munkája – szellemes és érzékletes írói eszközökkel, képekkel rögzíti élményeit, benyomásait. Beszélget a helybeliekkel, kérdezgeti őket, besurran a házakba, körbesétál a gangokon, meg-megáll az udvarokon, beül kiskocsmákba, éttermekbe, teázóba és eszpresszókba. Felidézi a házak, terek hangulatát, múltját. „A bejáratnál kidobott fehér róka stóla hever a földön, őrzi a házat. – írja egy helyen – A nemkívánatos idegennek bizonyára a bokájába harap.”

A Király utca nemcsak számomra különleges hely. A Sárközi által idézett Krúdy szerint ez a legpestibb utca, Cs. Szabó László pedig a múlt század harmincas éveiben úgy vélte, a Király utca „félteni való műemlék…, udvaros kalmárházai jellemzőbbek, mint a millenniumi sugárút kupolás bérpalotái.” Mikszáth Éji séták és éji alakok című írásában azt állítja, hogy hősünk „az éji életnek központja ősidőktől.” Mások viszont a Király utca árnyoldalait, hibáit vették észre. Kossuth a Pesti Hírlapban szűknek és rondának nevezte az utcát, amelynek unalmas, végnélküli a házsora. Arany egy költeményében a Sugár úttal párhuzamosan szintén a Ligetbe vezető, de annál jóval előbb épített, s kevésbé elegáns utcáról azt írta, hogy „…sok nép döngi és árnyas mint a döghalál.”

Az 1700-as évek elején, a kezdeteknél (a mai Deák térnél) állt az angol királyról elnevezett König von Engelland fogadó. Innen származik az utca eredeti, Angol király utca neve, amely az 1830-as években a Bécsi Kongresszusra utalva Három királyra változott, s aztán ez rövidült a mai névre. Néhány évvel a második világháború után – ahogy Sárközi fogalmaz – „a rabszolga név elsöpörte a múltat, képletesen felakasztotta a királyokat, és a trónra, moszkvai seggek nyalása gyanánt, a zilált idegzetű szovjet költőt, Vlagyimir Majakovszkijt emeltük.”

A két és fél kilométeres utca – amelynek egy része szittyás rétekre épült – legtöbb nevezetessége, a legtöbb, jeles építészek által tervezett épület a Deák tér és a Körút között található (a 89 oldalból 70 ezzel a szakasszal foglalkozik.) A 27-es szám alatt, Ungerleider Mór Velence nevű kávéházában vetítettek először 1891–92 táján mozgóképeket. A 36-os Hild házban Petschauer Attila kardvívó világbajnok, a 37-esben pedig Szomory Dezső született. Itt a szomszédban a Kisfuvaros és a Király utca találkozásánál nyílt egyébként a gettó egyik kijárata. A zsidók – akiknek 1786 után engedélyezték a pesti letelepedést – 1874 után váltották a németeket az utcában, s 1900-ban számuk már elérte a helybeliek 70 százalékát. Mára azonban csak mutatóba maradt belőlük, főleg idősebbek.

A Csányi utca és a Király utca sarkán áll az 1847–48-ban épült Pekáry-ház (a névadó építtető a város rendőrkapitányának helyettese volt), s e házban bérelt lakást 1899-től egy ideig fiatal feleségével Krúdy. A cirádás, lepusztultságában is impozáns épülettel szemben magasodik a Kasselik Fidél tervezte barokk terézvárosi templom, amelynek különlegessége körerkélyes tornya. Eredetileg itt (1781-től) fatemplom volt. A Zeneakadémia épülete helyén pedig kuplerájok, selyemgyár és a Vakok Intézete.

A Körút túloldalán – amelyet 1860 előtt Pacsirtamezőnek hívtak – kevesebb a romantikus vagy klasszicista épület, annál több az eklektikus bérpalota. A 71. szám alatt nyitotta 1873-ban Rákosi Szidi színésznő a fiával – a Nemzeti Színház korábbi igazgatójával – Beöthy Lászlóval a Király Színházat. Első primadonnája Fedák Sári, első dramaturgja Molnár Ferenc volt, legnagyobb sikerük, a János vitéz közel hétszázszor ment. A régi dicsőség helyén ma jellegtelen szürke épület található, benne a Rendőrszakszervezet, s a Zsaru című lap szerkesztősége.

Igaza van Sárközinek, ez a felső fertály az alsónál kevésbé urbánus és polgárias, talán kicsit érdeketlenebb is. Viszont ide – tehetjük hozzá – több híresség pályája, élete kapcsolódik. Itt született a mikroprocesszor társfeltalálója Gróf András (Andrew S. Grove), Wigner Jenő, itt lakott Erkel Ferenc, Weiner Leó, Kabos Gyula, Rákosi Szidi, Agárdy Gábor, s az író Salamon Pál.

Sétánk véget ér a Lövölde térnél, mélységesen egyetértek a szerző zárszavával. (Különösen, hogy szűkebb környezetemben nap, mint nap látom a történeti értékek rombolását; lásd például a Király utca 40-es Hild-ház hányattatását.)

„Rehabalitációt tehát. De csínján. A Király utcának lelke van.”

Sárközi Mátyás: A Király utcán végestelen végig
Kortárs Kiadó, 2006
91 oldal, 2000 Ft

Gervai András

Kortárs Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu